Romokon táncolunk

Jelenleg semmilyen információ nincs arról, hogyan tovább.

Mostanában sok olyan videót látok az internet különböző felületein, ahol azzal kezdi mondandóját az éppen aktuális influenszer, hogy „sokan kérdeztétek”. Kicsit ódzkodom ettől a felütéstől, mert sok esetben kiderült már, hogy ez nem teljesen fedi a valóságot, de jelen esetben mégis igaz: valóban sokan kérdeztek. Természetesen örülünk annak, hogy tőlünk várjátok az információkat és a szurkolói megnyilvánulásokat, mert ez azt mutatja, hogy az Amigo – ahogy sokan nevezitek – releváns tudott maradni az elmúlt nehéz időkben. Megpróbáljuk majd fokozni az odafigyelést a jövőben is, mert meggyőződésünk, hogy a folytatás sem lesz könnyebb.

Nem teljesen igaz az, hogy nagy a csend a klub háza táján, mert érkeznek a hírek a távozókról és azokról a játékosokról, akik iránt érdeklődik valamelyik másik klub. Ezek az információk azonban nem teszik boldoggá a szurkolókat, mert cseppet sem szólnak az építkezésről, és nem mutatják meg nekünk azt a víziót, ami mentén elkezdett gondolkodni a klubvezetés. Nem tudjuk, mi lesz, de szerintem ők sem - és ez a súlyosabb probléma.

Tegyük tisztába a dolgokat: az év elején, amikor rákérdeztem a szurkolói megbeszélésen, Sántha Gergely elvállalta a teljes felelősséget a focicsapat szakmai irányítása felett, és elismerte, hogy az ő döntése volt az összes változtatás – Csenger kirúgása, Radenkovic visszahozatala és Kovács szerződtetése. Ezek a döntések egytől egyig hibásnak bizonyultak, de a valós és a szurkolók számára kézzelfogható felelősségvállalás elmaradt a részéről. Szerintem senki nem lepődött meg azon, hogy nem volt benne gerinc ahhoz, hogy a szurkolók elé álljon, és vállalja a kókler döntéseinek következményeit. Persze olyan nagyon nem is kérte ezt tőle senki.

De mire számíthatunk mi, szurkolók a mesterséges intelligencia által írt, semmitmondó közleményeken túl? Állítólag nem igaz, hogy a DVTK focicsapata évi 7,5 milliárd forintból gazdálkodik, és ezzel a második lenne a teljes első osztályú mezőnyben. Állítólag ez az összeg azért jött ki, mert ez a teljes multisportklubot lefedő, bonyolult cégháló költségvetése – és szerintem itt van egy nagyon fontos információ.

Ha esetleg jönne egy befektető, nagyon kicsi az esélye annak, hogy egy multisportklubot szeretne vásárolni. Tudom, hogy sokaknak csípi a szemét, mennyi pénz mozog a labdarúgásban, de egyszerűen még mindig ez a sportág az, ami a legjobban érdekli az embereket és a reklámozókat is. Az igazi reklámozókat, nem pedig az irányítottakat. Csenger több ízben is panaszkodott erre a kibogozhatatlan céghálóra és az abban szereplő személyi viszonyokra. A sok alkalmazott és a követhetetlen struktúra kicsit sem teszi csábítóvá ezt a csapatot egy esetleges befektető számára. Ha pedig szóba kerülne a sportágak szétválasztása, akkor is egy bonyolult procedúra venné kezdetét, amit nem biztos, hogy bárki a nyakába szeretne venni.

Ha visszanézünk a múltunkra, az összes eddigi átadás-átvétel arról szólt, hogy különböző csontvázak estek ki a szekrényekből, és ezen csontvázak finanszírozása nem volt éppen olcsó mulatság. Nem gondolom, hogy ez másként lenne jelenleg is, és ez is egy jelentős „red flag” lehet annak, aki szeretne megvenni egy ilyen csapatot. Persze abban az esetben, ha találnának egy páncélszekrényt, ahol letétbe lenne helyezve az Acolatse és Gera játékjogáért kiperkált pénz, el lehetne indulni, de nagyon hajlok arra, hogy ez a pénz már régen nincs a klub birtokában.

Viszont vannak megkötött szerződések, amiknek biztosan van anyagi vonzata, és engem nagyon érdekelne, hogy ezen a szerződéseken kiknek a neve szerepel. Kik írtak alá szerződéseket játékosokkal, stábtagokkal és egyéb alkalmazottakkal? Láttunk már olyat, hogy az elküldött játékosoknak, stábtagoknak ki kellett fizetni a teljes járandóságukat, és ez azokban az esetekben is megterhelő volt, amikor érkeztek a pénzek a forrástól. Mi van akkor, amikor nem érkezik a pénz? Ki fogja vállalni a felelősséget, és milyen kifutása lehet az ilyen kifizetetlen számláknak? Újra megkérdezem: ki akarna befektetni egy ilyen helyzetben? Ki akarná kifizetni mások hazardírozásának a számláját?

Persze van egy tulajdonosunk, aki orvos, és nagyon naivnak kellene lennünk ahhoz, hogy valóban elfogadjuk: orvosi fizetésből multisportklubot lehet venni és fenntartani. Ebben az esetben ő felel a kifizetésekért a saját vagyonával? Ha ez így van, akkor biztos vagyok benne, hogy volt a közelmúltban pár álmatlan éjszakája, mert a háttérben húzódó Mészáros-szál egészen biztosan nincs megemlítve a hivatalos papírokban. Működőképes volt ez a tulajdonosi szerkezet addig, amíg a törvények felett állt, és korlátlanul lehetett használni a közös vagyont, de amint ez megszűnt, egyedül is maradt a tulajdonos. Gondolom, az igazolási pénzeket még el kellett utalnia, és innen már csak a stróman szomorú sorsa marad számára: a szembenézés.

De különösebben nem érdekel a klubházhoz köthető kiszolgálók és végrehajtók jövője, mert mindenki a saját sorsának kovácsa. Amíg működött a rendszer, addig nagyszerűen éltek a Diósgyőrből, és tetszelegtek különböző szerepekben, lenézve az egyszerű szurkolókat. A baj az egésszel az, hogy a hozzá nem értésük és a bukásuk simán a mélybe ránthatja az egész klubot, és ez már ránk is hatással lehet.

Jelenleg semmilyen információ nincs arról, hogyan tovább. Persze jöhet egy AI-cikk arról, hogy a munka megy tovább, és készülünk a másodosztályra, hogy azonnal vissza tudjunk jutni, de jobb lenne inkább a tiszta beszéd – viszont az itt nagyon nem akar menni senkinek. Mindig is egy következmények nélküli klub voltunk, és ez annyira ráégett már a teljes vezetésre, hogy addig fogják a ködösítést folytatni, amíg a vár rájuk nem omlik. Mi pedig majd a romok alól áshatjuk ki azt a kicsit, ami maradt…