Banner

MLSZ: Eltörölték a fiatalszabályt

Szerző: dfcwolf | 2018-03-14 09:17:00

Jelentős változásokról döntött kedden az MLSZ elnöksége. A két legfontosabb újdonság, hogy a korábban beharangozottak szerint eltörölték az ún. "fiatalszabályt", de kikerült a meccseken alkalmazható 3, illetve 5 fős légióskorlát is. Ezek egyébként ajánlások voltak, ezek betartásával lehetett külön prémiumhoz jutni.

Jelentős változásokról döntött kedden az MLSZ elnöksége.

A szövetség a változásokat úgy indokolta, hogy a céljai változatlanok: a magyar futball csak akkor lehet sikeres, ha egyre több minőségi fiatal magyar labdarúgó kap lehetőséget a szereplésre. A szövetség úgy ítéli meg, hogy a fiatalok játéklehetőségét az elmúlt években támogató úgynevezett „fiatal-szabály” jó irányba tett lépés volt, de az első osztályban nem minden profi klub számára jelentett valódi ösztönzést. A szövetség a minőségi utánpótlásnevelést támogató új eszközt vezet be: a produktivitási rendszert, amely kizárólag a teljesítmény, a pályán töltött idő alapján honorálja a játékosokat nevelő egyesületeket.

Az elnökség elfogadta a klubok új ösztönzési rendszerét, amelynek középpontjában a tehetséges játékosok kinevelése áll.

A fiatal játékosok szerepeltetését célzó közvetlen ösztönzés helyébe a kizárólag objektív eredményességen alapuló produktivitási pontszám lép. A nyártól élesben induló rendszerben az egyesületek annak figyelembevételével jutnak hozzá a működési alapforrásokhoz és kiegészítő támogatásokhoz, hogy képzésük során hány professzionális labdarúgót nevelnek ki. Az új támogatási rendszerben a női szakág egyesületei és labdarúgói is részt vesznek.

Alaptámogatásban részesül a TAO rendszeren keresztül valamennyi utánpótlás-neveléssel foglalkozó sportszervezet. Ennek mértéke igazodik a sportszervezet méretéhez és szintjéhez (csapatok bajnoki osztálya). Ezzel szemben produktivitási támogatásban kizárólag azon sportszervezetek részesülnek majd, amelyek érdemi mértékben részt vettek profi és/vagy utánpótlás és felnőtt válogatottban szereplő játékos nevelésében. A támogatást pontszámítási rendszer alapján határozza meg a szövetség: minél több, minél magasabb szinten szereplő játékost nevel egy klub, annál magasabb anyagi támogatást kap.

Megmarad ugyanakkor a közelmúltban bevezetett és sikeresnek bizonyult nevelési költségtérítési rendszer, amelyben a klubok egymás felé fizetik a nevelési költségtérítést a profi szerződéssel nem rendelkező játékosok átigazolása során. Ennek célja az átgondolt átigazolási politika, és a nevelőegyesületek képzési munkájának elismerése.

ELOLVASOM AZ EGÉSZET >>>

Mutasd a teljes cikket
És ezt olvastad már?
Banner
Hozzászólások

Első  < 3 4 5 67

6. portugal |Válasz erre: 5. KáGábor
2018-03-14 10:36:28 Barna öves, Őstag
Ha visszamenőleges lesz, akkor eléggé rábaszunk szerintem
5. KáGábor* |Válasz erre: 2. jgermeister
2018-03-14 10:26:43 Fekete öves, Veterán
Erre megoldás lehet, ha a szabályozás "nem visszamenőleges" hatályú lesz. Magyarul a produktivitásba csak az fog számítani, amit a szabályozás bevezetése után érnek el.
4. Bobák Kornél* |Válasz erre: 2. jgermeister
2018-03-14 10:23:20 Fekete öves, Veterán
Hasonlóan próbáltam megfogalmazni, csak megint elkéstem...
2018-03-14 10:22:09 Fekete öves, Veterán
Ez a megoldás elméletileg sokkal jobb. Az ördög a részletekben rejtőzik. Mikortól számítják a tehetségek kinevelését, amiért pénzt fizetnek? Mert egyrészt a régi akadémiák sorra vitték el a fiatalokat a klubokból, Kleinheislert 14 évesen, Gyurcsót 17 évesen a Videoton, Németh Krisztiánt 16 évesen az MTK. Tavaly nyáron meg a Siófok U.14-ben NB.I-be jutott csapatból a legjobb védőt, és a két legjobb támadót szintén a Videoton, látszik is a Siófok U.15-ös eredményein, ami különösen akkor érdekes, ha osztálykülönbség szerinti pénzeket adnak.
A később alakult akadémiák hátrányban vannak, ha visszamenőleg nézik az egész magyar labdarúgó állományt. Az már egy fokkal jobb lenne, ha a most kikerülő fiatalok figyelembe vételével díjaznának.
Másrészt az a tény is megkérdőjelezhető, hogy az egyes osztályokban szereplő csapatok között differenciálnának. Az egy dolog, hogy kik vannak az első osztályban, de mi például az U.17-ben simán vezetjük a tabellát, csak éppen a másodosztályban.
Vagyis nincs tökéletes megoldás, mindennek van előnye és hátránya, de a konkrét szabályozás dönti el, hogy a pozitívumok vagy a negatívumok kerülnek előtérbe.
De kétség kívül előny, ha nem erőltetnek a szegényebb klubokra olyan szabályozást, hogy oda nem való játékosokat is betegyenek NB.I-es meccsen a csapatba, csak azt, aki a tehetségével, tudásával ki is érdemli.
2018-03-14 10:15:46 Citromsárga öves, Lelkes újonc
Az elgondolás jó irány, de igazából a mérőrendszer részleteiben lesz a kulcs.
Ha az olyan, ami ténylegesen segít, akkor rendben, ha annak is olyan gondjai lesznek, mint a mostani szabályozásnak voltak, akkor megint csak egy pofon a sz......
Pl. kérdés, hogy nekünk, ahol csak mostanában indult el érdemi munka, és ilyen szempontból MTK, Honvéd, Szombathely, stb., képest lemaradásban vagyunk válogatottba, NB1-be adott játékosokat tekintve, ez mennyiben fog hátrányt jelenteni. Milyen szintig fogja nézni a mutató ezt (NB2, NB3)?
Valamint az egy általános kérdés, hogyha utánpótlás szinten elmegy valaki külföldre és ott lesz felnőtt játékos, vagy akár U-, vagy A-válogatott, az fog-e beleszámítani, és ha igen, hogyan...
Vagy lesz-e figyelembe véve, hogyha valaki 15-16 évesen vált csapatot Magyarországon belül? Az hova fog számítani?
És persze milyen összegekről beszélünk?
1. tabak
2018-03-14 09:41:09 Piros öves, Őstag
Én csak azt mondom, jó volt ez az intézkedés átmeneti szabálynak, hátha most már maguktól is játszatják a tehetségeiket a klubok, mert kell! Egy 17-18 éves tehetséges srácnak meg kell adni a lehetőséget néha, mert csak így fejlődhet. A légiós szabállyal kapcsolatban meg az a véleményem, hogy ez sem ártott, annyi selejt volt már itt, hogy csak na! Jó lenne szabályozni, hogy csak komoly múlttal rendelkezők érkezhetnek, vagy ilyesmi.

Első  < 3 4 5 67

Banner
Mégsem


Üzenet küldése...