Minden idők legnagyobb magyar futball legendái

_{Szerző: dfcwolf | 2025-09-04 13:12:00}

Miért él a foci a szívünkben?

A sportnak az elmúlt évtizedek során világszerte, így Magyarországon is különleges szerepe volt. Mindig is többet jelentett a versenyzéstől, a győzelemtől és vereségtől, vagy éppen a szurkolástól, az összetartozás érzését is erősítve minden egyes alkalommal.

Ha sikereinket kellene számba venni, a futball egyértelműen az első helyen szerepelne – olyan fölénnyel, amellyel egyetlen más sportág sem vetekedhet. A labdarúgókluboknak például a közösségi médiában több követőjük van, mint akár hivatalban lévő elnököknek vagy világsztár színészeknek. A futball inspirált már filmeket, könyveket, sorozatokat, zeneszámokat, sőt, még az online játékplatformokon is számos futballtematikájú cím található. Olyan sportággá vált, amelyre nemcsak Magyarország, hanem a világ nagy része büszke.

Azonban, bármiféle sikerlista elkészítése során az első helyen egészen biztosan a labdarúgás állna, mégpedig olyan dominanciával, amit egyetlen más sportág sem tud még csak megközelíteni sem.

Miért él a foci a szívünkben?

Ezt a tényállást nem szükséges különösebb magyarázattal ellátni, de ha mégis elhangozna egy erre vonatkozó kérdés, a válasz egyetlen szóban lenne összefoglalható: Aranycsapat.

Puskás Öcsi és csapata, amelynek összetételét sokan a mai napig fejből fújják ugyanis olyan pillanatban ért el nemzetközi sikereket, amikor az embereknek szükségük volt ilyesmire. A válogatott 50-es évekbeli sikerei pedig a mai napig a magyarok szívében élnek.

De nem csak ott. Bozsik, Kocsis és a többiek rengeteg magyar focista számára jelentenek példaképet, követendő példát, akik az ő nyomdokaikon elindulva öregbítették a magyar foci hírnevét. Az alábbiakban róluk lesz szó.

Az aranycsapat – Varázslatos magyarok, akik uralták a világot

Ha pedig már arról volt szó, hogy egy magyar foci szurkoló fejből fel tudja sorolni az Aranycsapat összeállítását, álljon itt ezúttal is ez a lista: Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Bozsik József, Lantos Mihály, Zakariás József, Budai II. László, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Puskás Ferenc és Czibor Zoltán.

A csapat 1952-ben került a nemzetközi focivilág figyelmének fókuszába, miután aranyérmet szereztek a helsinki olimpián. Az emlékezetes londoni mérkőzés előtt a csapat olyan sikerszériát tudhatott maga mögött, miszerint 1950 júniusa óta nem kapott ki.

A Wembley-stadionban aratott 6:3-as győzelmet nem követte ugyan világbajnoki cím, mert az 1954-es svájci vb-n az NSZK 3:2 arányban nyert, de az ezüst legalább olyan fényesen csillogott. Essen most néhány szó az Aranycsapat legendáiról.

Puskás Ferenc – Az ikon

Az 1927-ben született Puskás Ferenc nem csak a magyar, de a nemzetközi foci egyik legnagyobbjának számít. Pályafutása első szakaszát a Kispesti Honvédban töltötte, ahol 354 meccsen játszott és 357 gólt lőtt. Emellett, a válogatott színeiben 85 alkalommal futott ki a gyepre és 84-szer talált a hálóba.

Karrierje második szakaszát a Real Madridban töltötte, ahol 262 meccsen 242 gólt lőtt. A madridi gárdával 5 alkalommal nyerte meg a spanyol bajnoki címet, illetve 3-szor a Bajnokcsapatok Európa Kupáját.

Rekordjai mellett öröksége a magyar futballba mélyen bevésődött. A budapesti Puskás Aréna az ő nevét viseli.

Tudtad?

Miután Puskás Ferenc megszerezte 1962-ben a spanyol állampolgárságot, négy meccset spanyol színekben is játszott.

Kocsis Sándor – A gólgyáros

Kocsis Sándor a Budapesti Honvéd színeiben töltötte karrierje első szakaszát, amelynek során hat év alatt négyszer szerzett bajnoki címet. Az egyik legtermékenyebb góllövőnek számít, hiszen 68 meccsen 75 alkalommal talált a hálóba, az 1954-es világbajnokságon gólkirályi címet szerzett 11 góllal.

Kocsis 1958-tól a Barcelona sorait erősítette, itt öt szezon alatt 150 gól fűződik a nevéhez, kétszer voltak bajnokok és kétszer nyerték meg a Spanyol Kupát. Kocsis fiatalon, 49 évesen távozott, de öröksége ma is él, úgy a magyar, mint a spanyol labdarúgásban. Kőbányán egy sportközpont viseli a nevét.

Bozsik József – A középpálya mestere

Az Aranycsapat harmadik tagja, akiről szó lesz nem más, mint Bozsik József, a válogatott motorja, aki pályafutását teljes egészében a Kispesti Honvédben töltötte. A csapattal 1943 és 1966 között öt bajnoki címet nyert és 450 alkalommal futott ki a pályára. A válogatottban 101 meccset játszott.

Bozsiknak kiemelt szerepe volt az 1954-es világbajnokságon, sikeresen irányított a játékot a középpályáról és számos szöktetés kötődik a nevéhez. Intelligens, jó helyzetfelismeréssel rendelkező játékos volt.

Labdarúgói karrierje után edzőként is kipróbálta magát, sőt, országgyűlési képviselő is volt. Ma az ő nevét viseli a Bozsik Stadion.

Tudtad?

Bozsik volt az első magyar focista, aki elérte a 100 válogatott mérkőzést és aki teljes karrierjét egy klubban játszotta le.

Az 1970-90-es évek hősei – A csendes óriások, akik életben tartották a lángot

Az Aranycsapat leköszönésével a fociért rajongó lelkekben jelentős űr támadt, amit az újabb idők játékosai igyekeztek betölteni. Rájuk kevesebb rivaldafény vetült, pedig ők is szép sikereket értek el.

Így, a magyar válogatott 1972-ben az Európa-bajnokságon bronzmeccset játszott, míg ugyanabban az évben az olimpián ezüstérmesek lettek. Az 1974-75-ös idényben a Fradi UEFA-kupa döntőt játszott, amit ugyan elveszített, de ez így is szép sikernek számít. Tíz évvel később a Videotonnak sikerült megismételni ezt a bravúrt.

Jöjjenek most ezen időszak csendes hősei, akik szintén nyomot hagytak a magyar foci történetében.

Fazekas László

Fazekas az Újpesti Dózsa színeiben 1965 és 1980 között több mint 400 alkalommal futott ki a gyepre. Erősségei a technikai tudása, gyorsasága és gólpontossága voltak. A válogatott tagja volt az 1972-es európai bajnoki bronzmeccsen, valamint 1978-ban is.

Karrierjét 1980-tól Belgiumban, az Antwerpen színeiben folytatta, ahol szintén letette a névjegyét.

Nyilasi Tibor

Nyilasi neve összeforrt a Ferencvárossal, ahol játékos és vezető is volt. A csapat színeiben 1972 és 1983 között 240 bajnoki meccset játszott, bajnok címet és három kupát nyert. A nemzeti 11 színeiben 70 meccsen 32 gólt lőtt.

Nyilasi 1983-ban váltott külföldi karrierre, ekkor az Austria Wienhez igazolt, akikkel BEK-elődöntőt is játszott. A későbbi években az MLSZ alelnöke és a Fradi utánpótlásának a vezetője volt.

Garaba Imre

Az egyik legjobb magyar hátvédnek számító Garaba a Budapesti Honvéd meghatározó játékosa volt. Ezzel a csapatban négy bajnoki címet szerzett és több mint 200 meccset játszott. A válogatottal 82 mérkőzésen vett részt, ott volt az 1982-es és az 1986-os világbajnokságon is.

Karrierjét a francia Stade Rennais és a török Ankaragücü színeiben fejezte be, majd hazatérve az MTK-ban focizott.

Modern ikonok – A játékosok, akik a 2000-es években is életben tartották reményeinket

A 2000-es évek sajnos nem hoztak ilyen sikereket, hiszen nem sikerült kijutni sem világbajnokságra, sem kontinensviadalra. Azért volt egy emlékezete 2-1 arányú győzelem a franciák ellen 2003-ban és egy idegenbeli győzelem az osztrákok ellen a vb-selejtezőn 2006-ban.

A foci kitartó napszámosai, akik igyekeztek a nemzet szívét megdobogtatni nem maradtak azonban el ebben az időszakban sem.

Király Gábor

A magyar kapu egyik legsikeresebb őrzője, Király Gábor nem maradhat ki ebből a visszatekintésből. Sport teljesítménye mellett szürke mackónadrágja is emlékezetes maradt.

Két évtized alatt több mint 880 alkalommal őrizte a kaput, többek között a Haladásban, a Hertha BSC-ben, a Crystal Palace, az Aston Villa és a Burnley színeiben.

Karrierje csúcsa 2016-ban érkezett el, amikor a válogatottat a franciaországi Európa-bajnokságon vezette. Kiváló hárításainak köszönhetően a csapat csoportelső lett, Portugália ellen sikerült 3-3-as döntetlent játszani. 2009-ben vonult vissza.

Gera Zoltán

Gera Zoltán karrierjét a Pécsi Munkás SC-ben kezdte, majd a Ferencvároson keresztül egészen az angol Premier League-ig jutott. A Fulhammel 2010-ben Európa Liga döntőt játszhatott.

Az angol bajnokságban több mint 200 meccset játszott, a válogatottban 97 alkalommal szerepelt és 26 gólt lőtt. Látványos ollózásai emlékezetesek.

Tudtad?

Gera Zoltán 2016-ban a portugáloknak lőtt gólja az UEFA döntése alapján az Európa-bajnokság három legszebb góljának egyike lett.

Gyűjtői tárgyak és emlékek – Amit a szurkolók ma is őriznek

Ha arról szeretnél meggyőződni, mennyire a magyarok szívében élnek a legendás focisták, érdemes szétnézni a különböző gyűjtői oldalakon. Itt olyan relikviák érhetők el, mint Puskás Öcsi 1954-es világbajnokságon viselt mezének replikája, de a válogatott mezei, meccslabdái is megtalálhatók.

Sőt, a Vaterán elérhető volt egy olyan postai levél is, ami meghívó volt arra az eseményre, ahol az Aranycsapat 6-3-as győzelmét ünnepelték. Amennyiben érdekelnek az ilyen tárgyak, érdemes böngészni és utánakeresni.

Neked ki volt a gyerekkori hősöd?

Örökké a szívünkben és a történelmünkben

Míg az Aranycsapatról elmondható, hogy a magyar nemzeti emlékezet és közkincs részévé vált, addig a többiekről sem kell megfeledkezni. Azok számára, akik a későbbi években születtek, nyilván voltak olyan hősök, akik az ő gyerekkorukat határozták meg.

Ők azok, akikre te is szívesen visszaemlékszel, akiket édesapáddal a tévé előtt ülve buzdítottál és örültél a sikereiknek. A foci nem csak sport, hanem jó adag érzelem is, éppen ezért a játékosok olyan hősök, akik a szívünkben örökké megmaradnak.