Kuznyecov Szergej: Még nem téma az NB I

Sajtófigyelő - nemzetisport.hu

A másodosztályban első helyezett Diósgyőr együttesét irányító Kuznyecov Szergej a nemzetisport.hu-nak adott interjút. Ebben beszélt a vágyott feljutásról, az edzői pályájáról, no meg két csatár fiáról, akiket szívesen beépítene a DVTK-ba. Az interjúból idézünk:

Legutóbbi meccsükön öt-egyre kiütötték a Szentlőrincet, és visszafoglalták helyüket az NB II-es tabella élén. Járt a bónusz szabadnap a játékosoknak?

Egyébként is kaptak volna. A válogatott mérkőzései miatt a hétvégén nem rendeznek fordulót, és miután áprilisban erőltetett menet vár ránk, elküldtem a srácokat lazítani, kikapcsolódni. A hétfői és keddi szabadnap után szerdától azonban újra a pályán vagyunk. Túlzásba nem vihetjük a pihenést, hiszen legutóbbi négy mérkőzésükből csak kettőt nyertünk meg.

Mi ennek az oka?

Nehéz időszakon vagyunk túl. Alapemberek dőltek ki rövidebb-hosszabb ideig sérülés miatt, ami megmutatkozott a csapat teljesítményén. Hogy csak néhányukat említsem, Gera Dániel, Bényei Ágoston és Csirmaz István is hiányzott a csapatból, megoldást kellett a posztjukra találnunk.

Ismerve önt, az edzések és meccsek mellett már most azon jár az agya, hogy a nyáron miként lehetne tovább erősíteni a keretet.

Így van ez rendjén. A télen is próbáltunk erősíteni, de a támadósorban nem úgy jöttek össze az átigazolások, ahogyan elterveztük, bár így sincs okunk panaszra. Az NB I-ről az öltözőben még nem beszélünk.

Korábban említette, játékoskarrierje során meg sem fordult a fejében, hogy edző legyen. Nem bánja, hogy mégis az lett?

Nemcsak játékos-pályafutásom idején, hanem karrierem befejezése után sem gondoltam, hogy tréner leszek. Persze folyamatosan tanultam, fejlesztettem magam, nem telt el úgy nap, hogy ne néztem volna mérkőzéseket a televízióban, mégsem terveztem az edzősködést. De így hozta a sors. Nem bántam meg, élvezem, Diósgyőrben minden adva van a jó munkához. A szabadnapokon pedig igyekszem kikapcsolódni.

Ilyenkor Budapestre utaznak, vagy Miskolcon maradnak?

Most is itthon vagyunk Miskolcon. Odessza után valóban Budapesten telepedtünk le, ám érkezett a diósgyőri lehetőség, és újra összepakoltunk. Szeretünk Diósgyőrben élni, a gyerekek iskolába járnak, a feleségemmel ilyenkor nagyokat sétálunk a környék szebbnél szebb tájain, például Lillafüreden, a minap is ott voltunk. Ha pedig még marad időm, előveszem a könyveimet, s odahaza olvasok. Próbálom pótolni, ami a hétköznapokon kimarad. Olyankor csak ritkán lát a családom, mert edzést tartok, vagy az edzői szobámban vagyok, odahaza pedig általában elvonulok a dolgozószobámba, s ott elmélkedem.

Tovább a nemzetisport.hu-ra a teljes interjúra >>>>>>>

forrás: nemzetisport.hu

fotó: Koncz Márton