Idén már a III. Péchy Tibor Emléktornát rendezzük

Aki ismerte, tudta róla, mennyire rajongott a családjáért, milyen elkötelezett lokálpatriótája volt szeretett városának és milyen odaadóan szerette a DVTK-t. Februárban lesz 3 éve, hogy 69 éves korában itt hagyott minket. Miután értesültünk a halálhíréről, elhatároztuk, hogy az év végén megrendezésre kerülő jótékonysági kispályás focitornánk innentől kezdve az ő nevét fogja viselni, az ő emléke előtt adózunk ezen a napon.

A III. Péchy Tibor Emléktornát 2018. december 16.-án vasárnap rendezzük meg. A tornának ezúttal új helyszín ad otthont, a mérkőzések a Jezsuita Gimnázium tornatermében zajlanak majd.

Az eseményen 5 csapat vesz részt, a végső sorrend egy körmérkőzéses torna végén fog kialakulni. Csakúgy, mint az eddigi emléktornákon, a mérkőzéseket Geró Gábor és Galamb József sporttársak fogják vezetni. Mindkét spori évek óta önzetlenül segíti a sikeres lebonyolítást, amiért nem győzünk elég hálásnak lenni. Köszönjük!

A csapatok:

Czevaro Team

Sajóvámos

Rakaczki Team

Max és barátai

Fórumfoci Team.

A részletes program:

Az amigeleken.hu idén immár 7. alkalommal rendezi meg a hagyományos év végi jótékonysági kispályás teremtornáját. A torna bevételét egyik nagyon kedves szurkolótársunk, Bokros László révén egy látássérülteket segítő alapítványnak szeretnénk felajánlani.

Laci és párja, Perjési Zsuzsa révén találtuk meg Látás-Mód Alapítványt, melynek tevékenysége példamutató számunkra és segíteni szeretnénk a minél eredményesebb működésüket.

Az Alapítvány kuratóriumának elnöke Weisz Ildikó gyógypedagógus. 2012-ben azzal a céllal hozta létre az Alapítványt, hogy megszerzett tudásuk és tapasztalatuk révén segítsék a látássérültek mindennapjait.

Munkatársaik között vannak a látássérült gyermekek, illetve felnőttek oktatása terén sokéves tapasztalattal rendelkező gyógypedagógusok, a látás elvesztésének feldolgozását segítő pszichológus, az informatikai eszközök használatában jártas szakemberek, de a legfontosabbak azok a látássérült barátok, akik született vagy felnőtt korban látássérültté vált személyként saját életükön, tapasztalataikon keresztül a leghitelesebb támogatást tudják adni sorstársaiknak. Laci és Zsuzsa önkéntesként segíti az Alapítvány tevékenységét.

Az Alapítvány működését Te is támogathatod. Adományodat az Emléktornára is elhozhatod, de az OTP Banknál vezetett, 11734004-20505064 számú bankszámlára is elutalhatod.

Laci és Zsuzsa egyébként ismert és szeretett tagjai a DVTK szurkolótáborának, még az idegenbeli meccseken is rendszeresen buzdítják a csapatot.

A következő gondolatok októberben, a látás hónapja alkalmából fogalmazódtak meg Laciban:

Egy szép nyári napon, Székesfehérváron láttam meg a nagyvilágot, Seregélyesen nőttem fel. 5 éves koromban kancsalságra gyanakodtak. Kaptam szemüveget, de abban az időben, még két műszakban jártunk az általános iskolába, és azt vettem észre, hogy a délutáni tanítás végén, amikor mentem hazafelé, már kint sötét volt és én nem láttam, csak a közvilágítás pontját. Kinőttem a szemüveget, akkor elmentünk a székesfehérvári kórházba, ahol elkezdtek vizsgálni, hogy mi is lehet a szememmel a baj. A szüleim eleinte azt hitték, beképzelem, hogy nem látok rendesen, és sajnos az orvosok is ezt hitték. Édesanyám elkérte egy budapesti klinikának a címét és oda fel is vitt, ott egyből kiderítették, hogy mi a baja a szememnek. Be is fektettek két hétre kivizsgálásra, ahol el is mondták, hogy mi a baj forrása, és hogy mire kell felkészülnöm és sajnos be is következett. Folyamatosan romlott a látásom, de elvégeztem az általános iskolát látók között, és 1996-ban Velencén az általános kertészeti iskolát, szintén látók között. Egy pár év múlva már elértem a vakságot és 2000-ben kerültem fel Budapestre a VERCSRE (vakok elemi rehabilitációs csoportja) ahol megtanítottak, hogyan kell a fehérbottal közlekedni, és pár konyhai praktikára. Ott értesültem róla, hogy Vámosújfalun alakul egy alapítvány, ahol lehet lakni, és dolgozni is, szövő, - és kerámiaműhely is van, mert Én a kézművességet jobban értékelem.

Ott ismertem meg Gabriellát, akivel 15 évig alkottunk egy párt. 2002 év elején indult a kosárfonó tanfolyam, amit sikeresen el is végeztem. Időközben kertészetet is hoztak létre, ahol szintén hasznomat látják. 2015 decemberében megismertem jelenlegi páromat, Zsuzsát, akivel sokat járunk kirándulni. 2016 elején megismertem a Látás-Mód Alapítványt, és annak Elnöknőjét, Weisz Ildikót, aki megtanított a Miskolcon való közlekedésre. Azóta is önkéntesként segítjük az Alapítvány munkáját a párommal együtt.

Egy barátunknak – Dávidnak - köszönhetően elmentünk egy diósgyőri futballmérkőzésre, ami azóta is magával ragadott, és fanatikus szurkolók lettünk. Mostanában igyekszem pozitívan felfogni az életet, mert ha vak az ember, nem zárkózhat be a négy fal közé.

Ha egy kicsit visszatekintünk az előző két év Emléktornáira, jóleső érzés számunkra, hogy nagyon jó helyre került az a pénzösszeg, amely a csapatoknak és egyéni felajánlóknak köszönhetően összegyűlt. A két évvel ezelőtti Emléktorna kedvezményezettje a Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány volt. Az alapítvány által működtetett Maros utcai Kismamaházban szociálisan hátrányos helyzetbe került, otthonából menekülni kényszerült, krízishelyzetbe került anyáknak, gyermekeiknek és várandós anyáknak nyújtanak átmeneti segítséget. A résztvevő csapatok nevezési díjából valamint egyéni felajánlásokból befolyt adománynak köszönhetően az otthon lakóinak karácsonyát sikerült egy kicsit szebbé varázsolni.

Tavaly az Emléktorna bevételét a Gyermekegészségügyi Központ Onkohaematológiai és Csontvelő Transzplantációs Osztályának ajánlottuk fel.

A következő linkekre kattintva bővebben olvashattok az I., illetve a II. Péchy Tibor Emléktornáról:

http://www.amigeleken.hu/hirek/atadtuk-a-pechy-tibor-emlektornan-osszegyult-adomanyt-2017-12-21

http://www.amigeleken.hu/hirek/karacsony-a-kismamahazban-2017-01-03