Fél évszázados adósságot törlesztenek a magyarországi stadionépítések

Át kell alakítani az utánpótlásképzés támogatását, döntően arra építve, hogy hány olyan játékost nevel ki egy-egy műhely, aki felnőttként eljut a magyar élvonalig, külföldi bajnokságig vagy a válogatottig – mondta a Világgazdaságnak Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke.

Komoly sportdiplomáciai siker, hogy megválasztották a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) alelnökének. Gólt nem szerezhet a játékosok helyett, de mit profitálhat ebből a magyar labdarúgás?

Nem voltam még FIFA-alelnök, tíz év múlva könnyebben válaszolnék arra, mit lehet profitálni belőle. De azt már most látom, hogy a FIFA-ban, valamint az európai szövetségben, az UEFA-ban betöltött tisztségeim révén sokkal több olyan információt kaphatunk, illetve olyan kapcsolatokat teremthetünk, amelyek a magyar futball fejlesztését is szolgálhatják. Például két év múlva tervezzük áttekinteni a versenyrendszert, hogy lássuk, bevált-e a modell, amelyet alkalmazunk. A Profi Ligák Szövetsége elnökét is felkértem arra, osszák meg velünk a tapasztalataikat, melyek a 10, 12 és 16 csapatos bajnokságok előnyei, hátrányai. A nemzetközi és az európai szövetségben napirenden van több olyan törekvés, amellyel magam is egyetértek, ilyen például az UEFA-ban a pénzügyi fair play második szabályozása: tovább szigorítanák, hogy a klubok csak annyit költsenek, amennyi bevételük van, indokolatlan kiadásokkal pedig ne próbáljanak ideiglenesen előnyt szerezni, egyúttal nem fenntartható módon gazdálkodni. De azt is jó iránynak tartom, hogy a versenysorozatok bevételeinek visszaosztásánál növelni kell a szolidaritást, hogy több pénz jusson a labdarúgás hátországának, az utánpótlásnak.

fotó: Földi D. Attila

Összevetve a szomszédos és a visegrádi országok bajnokságaival a magyart, az NB I.-ben szereplő játékosok 288 ezer eurós átlagértékkel csak tízből a nyolcadikok, a légiósok aránya a negyedik legtöbb, 30,8 százalék, az átlagéletkor pedig 26,3 évvel a legmagasabb. Mit üzennek ezek a mutatók?

Azzal elégedett vagyok, hogy a külföldi labdarúgókra jutó játékpercek száma csökkent 2010 óta, a fiatal játékosok szerepe viszont kevesebb bizakodásra ad okot. Míg a környező országokban komoly meccsterhelést kapnak a 18-19 éves játékosok, addig nálunk még mindig az idősebb, tapasztaltabb játékosoké a főszerep. Márpedig az életkor szorosan összefügg a piaci értékkel. Egy 22 éves futballista „ára” a többszöröse lehet a hasonló képességű 30 esztendős társáénak, de ehhez fel is kell hozni a megfelelő szintre. Változtatni kell, ezért is tervezzük átalakítani az utánpótlásképzés támogatását, döntően arra építve, hogy ki nevel ki olyan játékosokat, akik akár a saját, akár más NB I.-es vagy NB II.-es klubban, külföldi bajnokságban, a válogatottban szerepelnek. Azoknak az utánpótlásműhelyeknek, amelyek nem képesek kinevelni ilyen játékosokat, fölösleges támogatást adni, minderről már a hetekben tárgyal az MLSZ.

Olvasd el a teljes cikket>>>

forrás: vg.hu