Másodosztályból a Magyar kupa döntőjébe

_{Szerző: amigeleken.hu | 2026-05-12 18:41:00}

A Reiman Zoltán által szerkesztett ,,A múlt dicső, a szenvedély örök” című múltidéző sorozat legújabb része.

---

A Reiman Zoltán által szerkesztett ,,A múlt dicső, a szenvedély örök” című múltidéző sorozat legújabb részében a második kupadöntős csapatunk menetelésével foglalkozik.

---

A diósgyőri futballcsapat hatszor játszott kupadöntőt 112 éves története során. Ebből a hat döntőzésből sajnos csak kettőt sikerült megnyernie. Ezúttal a második, 1965-ben történt szereplést vesszük gorcső alá. Ennek a menetelésnek az értékét jelentősen növeli, hogy a csapat másodosztályú tagsággal rendelkezett, így harcolta ki a döntőbe jutást, két elsőosztályú gárdát is búcsúztava a mérkőzések során.

---

A másodosztályú bajnokságban

A másodosztályú szezon végül sikerrel zárult, ugyanis a DVTK feljutó, második helyen végzett. Nagy küzdelemben sikerült elérni ezt a helyezést, hiszen hármas holtversenyben volt Haladás és az Egyetértés csapatával, de tőlük jobb gólaránnyal. Így a döntőben már azzal a tudattal léphetett pályára a Diósgyőr, hogy a következő szezont ismét a legjobbak között kezdi. De ne szaladjunk előre ennyire!

Az NB I.-ből 1964-ben kiesett Diósgyőrben a szakmai munkát továbbra is Nagy György irányította a szezon kezdetekor. Őt a nyári szünetben - a bajnokság félidejében - állították fel a kispadról. Utódja Preiner Kálmán lett, aki ezt megelőzően a Csepel kispadján ült. Vele sikerült a feljutás, pedig az Egyetértés elleni hazai vereség után nagyon messze került tőle a DVTK. A fővárosiak elleni fiaskót követően azonban már nem kapott ki senkitől, annak ellenére sem, hogy az említett meccs alatti rendbontás miatt - mondjuk ki nyíltan, Müncz játékvezető ordenáré módon csalt - a következő két hazai meccset Egerben kellett játszania.

---

Menetelés a döntőig

A kupa lebonyolítási rendszere ezúttal nagyon érdekes módon történt, bár eddig nem tanulmányoztam különösebben a MK és MNK sorozat egyes lebonyolítási rendjeit - ez rendhagyó sorozat volt. Szóval, a csapatokat 16, egyenként öt csapatos csoportokba osztották, ahonnan a győztes juthatott tovább, így alakult ki a nyolcaddöntő mezőnye.

A diósgyőriek a MÉMTE ellen kezdték a kupaszereplést, a népkerti pályán 2000 néző előtt diadalmaskodtak 3-1-re. A gólokat Oláh (2) és Deák szerezték.

A második mérkőzésen Gyöngyösön vendégszerepeltek, ott 1200 néző volt kíváncsi a csapatra. A nézők jórészt szomorúan mentek haza, hiszen 6-1 arányban diadalmaskodott a miskolci gárda. A gólokat Sikora(3), Vári (2) és Kovács szerezték.

A harmadik mérkőzésen az Egercsehi Bányász volt az ellenfél. A félidőben még vezetett a Heves megyei alakulat, de a szünet után Kiss, Kovács és Vass góljaival fordítani tudott a vasgyári csapat. A mérkőzésre a helyszínen 700 néző volt kíváncsi.

A XII. csoport döntőjében az NB I. későbbi 8. helyezettje, az MTK volt a piros-fehérek ellenfele. A Diósgyőrben lezajlott mérkőzésen 10 000 néző volt a stadionban. A találkozó után a hazaiak örülhettek, hiszen a 0-0 azt jelentette, hogy alsóbb osztályú csapatként ők jutottak tovább, de egyébként is sokkal közelebb álltak a győzelemhez a mérkőzés folyamán, mint fővárosi vetélytársuk. Említést érdemel még, hogy a kupameccs előtt gyászszünetet tartottak a DVTK első elnöke, Vanger Vilmos tiszteletére, aki 93 évesen hunyt el. Emlékét azóta is őrzi a diósgyőri klub.

A nyolc közé jutásért Tállyán, a helyi Építők ellen kellet mérkőznie a DVTK-nak. 2500 néző előtt, óriási küzdelemben 2-1 arányban sikerült győznie a vendégeknek Oláh és Kiss góljaival. A tállyai csapat megyei első osztályú gárdaként (5. vonal) jutott a legjobb 16 közé! Dicséretes teljesítmény, le a kalappal!

Az elődöntőért szintén NB I.-es riválist, ezúttal a harmadik helyen végzett Újpesti Dózsát kellett búcsúztatnia a miskolciaknak. Semleges pályán, Egerben - 5000 néző előtt - került sor a mérkőzésre.

Ismét egy döntetlen jelentette a továbbjutást, ugyanis Vári góljára válaszolt a fővárosi csapat Göröcs révén, több gól azonban nem esett, így a Diósgyőr jutott az elődöntőbe.

---

Az elődöntőben az Erzsébeti Vasas volt a piros-fehérek ellenfele. A mérkőzésre Pesterzsébeten került sor, 5000 néző előtt. A hazai csapat az NB3-ban (4. vonal) vitézkedett akkor, éppen csak, gólaránnyal maradt le a feljutásról.

---

Erzsébeti VTK - Diósgyőri VTK 1-2 (0-1)

Pesterzsébet, 5000 néző. Vezette: Zsolt

DVTK: Tamás - Werner, Gál, Szigeti - Pócsik, Szucsányi - Vass, Samek, Oláh, Kovács I., Sikora. Edző: Preiner Kálmán

EVTK: Pomázi - Lipcsei, Sári, Bodonczi - Kovacsevics, Horváth - Volek, Ádány, Dankó, Matulai, Sárdi. Edző: Csizmadia Mihály

A gólokat Sikora és Szucsányi lőtte. A hazaiak büntetőt hibáztak, azonban mégegy tizenegyest szerettek volna lőni, de azt nem adta meg Zsolt játékvezető. A DVTK jutott be a döntőbe és készülhetett a Győri ETO elleni mérkőzésre.

---

A döntőre, amelyre a Népstadionban került sor. Az NB1-ben 5. helyen végzett győri együttes volt az ellenfél, ahogy fentebb is említettem. A vasgyáriaknak esélyük sem volt a mérkőzésen, már fél óra után három gól került a kapujukba, a szünet előtt pedig még egy. A második félidő kiegyenlítettebb játékot hozott, gól nélkül, így az ETO nyerte a kupát, története során első alkalommal. A két évvel ez előtti bajnoki siker után immár kupagyőzelemmel is rendelkeztek a mérkőzés után a zöld-fehérek.

---

Diósgyőri VTK - Győri Vasas ETO 0-4 (0-4)

Népstadion, 3500 néző. Vezette: Radó

DVTK: Tamás - Werner, Gál, Szigeti - Pócsik, Szucsányi - Oláh, Vári, Kiss, Deák, Sikora. Edző: Preiner Kálmán.

Győr: Tóth - Kiss, Orbán, Tamás - Palotai, Máté - Szaló, Győrfi, Soproni, Varsányi, Keglovich. Edző: Hidegkúti Nándor

A győri gólokat Keglovich (2), illetve Soproni és Varsányi szerezték. A mérkőzés után a Népsportnak szomorúan nyilatkozott Preiner Kálmán.

---

,,- A Győr jól játszott, megérdemelten szerezte meg az MNK-t, gratulálok a szép sikerhez.”

---

(Népsport - 1965. november 15.)

---

A vereség ellenére dicséret illeti a Diósgyőrt, hiszen másodosztályú csapatként két NB I.-es gárdát is búcsúztatott, annak ellenére, hogy az NB II.-ben is nehéz szezonja volt.

---

Soroljuk fel a játékosok nevét, aki a feljutást, illetve a kupadöntőt kiharcolták:

Tamás Gyula

Pócsik István

Szigeti Oszkár

Kiss László

Szucsányi András

Nyíri Zoltán

Szamek Kálmán

Kisuczky Róbert

Vári György

Deák Ferenc

Sikora Ferenc

Gál Béla

Osváth Endre

Werner Gyula

Csányi József

Balázs Ernő

Kovács István

Vass László

Kovács Pál

Oláh József

Homródi Vilmos

Bakos György

---

Érdekes és tragikus hír, hogy ebben az esztendőben elhunyt Kisuczky Róbert, aki ugyan a DVTK játékosa volt, de az első csapatban nem nagyon kapott lehetőséget. Kisuczky a magyar futball egyik nagy tehetségeként indult, üstökösként robbant be az élvonalba a Csepel színeiben. Ott bajnokságot nyert és a gólkirályi címet is megszerezte. Sajnos azonban nem bírta el a nyomást, zülleni kezdett, ezért kellett távoznia Csepelről, majd a Bp. Honvédtól is. Diósgyőrben azonban mégis meg akarták szerezni, el is jött a fővárosi klubtól, de itt már az első csapatban is alig tudta magát beverekedni. Nem hagyta abba a mulatozást és italozást, sajnos a pesti éjszakában egyik alkalommal ő húzta a rövidebbet. Egy kocsmai verekedés során lelte halálát. Érdekesség, hogy abban az évben, amikor gólkirály lett, négy góllal terhelte meg az akkor éppen egyetlen első osztályú idényét a legjobbak között töltő MVSC halóját.

---