Küldj egy könyvet Kárpátaljára!

Diósgyőr szurkolók karácsonyi akciója a Kárpátaljai magyarság fennmaradása és fejlődése érdekében.

Lassan közeleg az évvége, segítsük idén is a rászorulókat!

A kárpátaljai magyarok nehéz helyzetben voltak, nehéz helyzetben vannak és még nehezebb helyzetben lesznek.

Az erőszakos asszimiláló ukrán hatalom az úgynevezett oktatási törvényben csonkítja a kisebbségi jogokat. Ukrajna 2018 -től nem engedélyezi a magyar nyelvű oktatást a 10 éven felüliek részére. 2020 tól pedig már az első osztálytól kezdve tiltaná a magyar nyelvű oktatást.

„Ti megbecsültök minden rendet,
Melyen a béke alapul.
De ne halljátok soha többé
Isten igéjét magyarul?!
S gyermeketek az iskolában
Ne hallja szülője szavát?!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!”

Reményik Sándor: Templom és iskola

Politikát meghagyva a politikusoknak… mit tehetünk mi?

Küldjünk magyar nyelvű könyveket Kárpátaljára! Legyen benne sok mesekönyv, szépirodalom, de legyenek benne tankönyvek is. Jól jönnének ABC-s könyvek amelyekből a kicsik könnyebben tudnának tanulni, hogy utána a mesekönyveken keresztül tudják megőrizni magyarságukat.

Mit kell tenned, hogy segíthess?

Adj ajándékba könyvet Karácsonyra kárpátaljái gyerekek számára, vagy küldj egy játékot egy magyar gyerekotthonnak.

Mi segítünk összegyűjteni a felajánlásokat, és egy Kárpátaljai egyházi személy ajánlására eljuttatjuk a könyveket és játékokat a megfelelő helyre. Az ajándékok átadását természetesen fotókkal dokumentáljuk majd.

A szombati DVTK - Újpest mérkőzés előtt a debreceni Nagyerdei Stadion állóhelyi és ülőhelyi bejáratánál kihelyezett gyűjtőkbe lehet elhelyezni a könyveket.

A felajánlások átvételéről a holehil1@gmail.com vagy az info@amigeleken.hu e-mail címekenen is tudunk egyeztetni, illetve a https://www.facebook.com/groups/575402062791085/ facebook csoportban.

A könyvek átadására személyesen a mérkőzések előtt lesz lehetőségetek, illetve nagyobb mennyiségű könyvért házhoz is megyünk.

A tegnapi gyűjtés eredménye! Köszönjük a felajánlóknak!

Aki játékot szeretne felajánlani, azt legcélszerűbb egy cipős dobozba tenni, becsomagolni, és a ráírni, hogy kinek szánja. Pl. 12-14 éves fiú, vagy 5-6 éves kislány.

Senkit nem akarunk nagy költségekbe verni, így a megkímélt állapotban lévő, már nem használt könyvek és játékok tökéletesen megfelelnek!

Akinek nincs lehetősége személyesen vagy postai úton megtenni felajánlását, az pénzzel is támogathatja akciónkat.

A befolyó pénzösszegből a tavalyi szurkolói akcióhoz hasonlóan tartós élelmiszereket vásárolnánk.

felajánlást: a Diósgyőri Szurkolók Egyesületén keresztül az:

10700086 - 69611988 - 51100005 számlaszámon tehetitek meg.

Megjegyzés rovatba kérjük írd be: KKKK

A Szervezett Csoportok 2015 decemberi akciójáról itt olvashattok: http://karpataljalap.net/?q=2015/05/25/diosgyori-drukkerektol-kapott-adomanyt-halabor

Egy kis történemi kitekintés:

A fent látható térkép olyan kárpátaljai városokat ábrázol, melyek a Magyar Királyság fontos részét képezték, és melyek lakossága ma is meghaladja a 10.000 személyt.

Kárpátalja a honfoglalás óta a Magyar Királyság részét képezte. A Szent István király által alapított 45 vármegye közül 2 itt volt található, Borsova (Bereg), illetve Ung vármegyék. A XI. században Kárpátalját számos kun illetve besenyő támadás érte, melyeknek Szent László király vetett véget. Az 1241-es mongol invázió nagy pusztítást tett ezen a vidéken is, és ezt követően kezdtek megjelenni német illetve ruszin telepesek is ezen a területen. Kárpátalja a XVII. században az Erdélyi Fejedelemséghez került, majd a Rákóczi-szabadságharc során, II. Rákóczi Ferenc 1703-ban innen indított hadműveletet a Habsburg abszolutizmus ellen, melyet a ruszin lakosság is támogatott.

Az első világháborút lezáró, 1920-ban megkötött trianoni békeszerződés, Kárpátalját Csehszlovákiához csatolta. 1938-ban a bécsi döntés értelmében a magyar hadsereg bevonult Kárpátaljára, és visszacsatolta azt Magyarországhoz. 1944-ben a szovjet hadsereg foglalta el Kárpátalját, majd 1945-ben a Szovjetunióhoz csatolta. 1991-ben Kárpátalja a függetlenné vált Ukrajnához került, melynek napjainkban is részét képezi.

Mint az a fenti ábrán jól látható, az ábrázolt kárpátaljai városok etnikai összetétele jelentősen megváltozott az utóbbi 100 évben. Ezek az etnikai változások főleg a második világháborúnak és annak következményeinek tulajdoníthatók. Kárpátalján a Szovjetunióhoz való csatolással, szinte azonnal megkezdték a magyar lakosság kitelepítését, illetve gulágokba való deportálását. Hasonló módon alakult a német lakosság sorsa is, mely mára már teljesen eltűnt ezekben a városokban. Természetesen, mint szinte mindenhol, itt is jelentős vidéki lakosságot telepített be a kommunista vezetés, mely aztán végül a fent látható statisztikai ábrát eredményezi. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy a kommunista és ukrán vezetés is, mindig is törekedett a kisebbségek beolvasztására, melyre akár napjainkban is jó példát találhatunk, ha az új ukrán oktatási törvényt vesszük figyelembe.

Röviden a Kárpátalján élő magyarokról

Az 1920 utáni időkben tartott népszámlálások során, a Kárpátalján élő magyarság számát különböző módszerek és eszközök segítségével folyamatosan hamisították, mint az lenni szokott minden elfoglalt terület esetében. Az utolsó ukrán népszámlálás szerint 2001-ben 151.533 magyar élt Kárpátalján. A számos asszimilációt erőltető törekvés megléte mellett, azonban az is tény, hogy a kárpátaljai magyar lakosság száma nem emelkedett olyan dinamikusan, mint az a többi ott élő népcsoport esetében történt. Szerencsére a kulturális és nyelvi kötődés és etnikai identitás azonban továbbra is szorosan köti a Kárpátalján élő magyarok nagy részét Magyarországhoz, és ahhoz, hogy ez így is maradjon, a mindenkori magyarországi vezetés kötelességének kell, hogy érezze, hogy az anyaország területén kivülrekedt magyarokat mindig komolyan támogassa.

forrás: https://www.vitato.eu.

Szerző : Juhos István