A legnagyobb pechem, hogy az MTK-nak van egy Kanta Józsija

Sajtófigyelő - A legnagyobb pechem, hogy az MTK-nak van egy Kanta Józsija - csakfoci.hu

Németh Krisztián mellett a magyar utánpótlás második legeredményesebb játékosa volt, mégis csak most kezd igazán reflektorfénybe kerülni Nikházi Márk. A zsinórban hat meccset nyerő Diósgyőr kanadai tabellán is előkelő helyen szereplő középpályása a csakfoci.hu-nak adott interjújában beszél arról, miért volt számára pech Kanta József remeklése, mit érzett a Rudolf Gergő körül lévő feszültségből, hogyan éli meg, amikor lefújnak egy Diósgyőr-meccset, de arra is válaszol, miért nem tudja megbocsájtani, hogy lemaradt az U20-as világbajnoki bronzról, és mit keresett pár éve Michael Platini oldalán. Interjú Nikházi Márkkal.

Talán kevesen tudják, de fiatal korod ellenére már túl vagy egy komoly sportdiplomáciai sikeren: pár éve Michael Platini társaságában Te adhattad át azt a telki edzőközpontot, ahol azóta is készülnek a válogatottak. Hogyan kerültél az UEFA-elnöke mellé?
- Nem tudom pontosan, gondolom, az akkoriban kiválóan szereplő U19-es válogatottból szerettek volna valakit. A csapat két sztárja, Németh Krisztián és Koman Voli vélhetően éppen külföldön voltak, az itthoni játékosok közül pedig talán engem találtak alkalmasnak. Furcsa, de azóta csak egyszer térhettem vissza abba az edzőtáborba, amit én adtam át, még az NB II-es válogatottal. Mélyen legbelül, titkon még bízom benne, hogy lesz még erre lehetőségem.

Igaz, hogy Németh Krisztián mögött hosszú éveken át Te voltál a legeredményesebb játékos az utánpótlás-válogatottnál?
- Úgy tudom, hogy igen, a sok korosztályos válogatott meccsen én számítottam a második legeredményesebb játékosnak. Igaz, ebben közrejátszik az is, hogy én hosszú éveken át voltam tagja a korosztályos csapatoknak, már 14-15 éves koromtól. Sorra nyertük a tornákat, mindig jól szerepeltünk Európa erős válogatottjai ellen is. Az U17-es Eb-n ötödik helyen végeztünk, az U19-es kontinensbajnokságon bronzot szereztünk.

A bronzérmet hozó U20-as világbajnokságról viszont lemaradtál.
- Igen, ezt soha nem tudom megbocsájtani.

Kinek: magadnak vagy akik kihagytak?
- Ebbe már nem mennék bele, nem lényeges már. Akkor úgy éreztem, hogy lemaradtam valamiről, amiért éveken át keményen dolgoztam. Az akkori csapat alapjait lerakó Both Józseffel már a kezdetekkor kitűztük magunk elé célként az U20-as világbajnokságot, amelyre azonban én már nem utazhattam a csapattal, pedig előtte sokat tettem érte. Ezt a mai napig sajnálom.

Már régen bemutatkoztál az NB I-ben, de Nikházi Márkra igazából most kezd felfigyelni a hazai élvonal. Miért alakult ez így, ebben mennyi a Te felelősséged?
- Az én legnagyobb pechem az, hogy az MTK-nak van egy Kanta József nevű játékosa. Nehogy valaki félreértse, ezt nem panaszként mondom, mert nyugodtan kijelenthetem, hogy talán tőle tanultam a legtöbbet az évek során, de a puszta tény az, hogy azonos poszton játszottunk, és ha ő egészséges, őt nem egyszerű kiszorítani, szinte ikonja a jelenlegi MTK-nak. Hogy én tehettem volna-e többet? Lehet, hogy fura ezt mondani, de úgy érzem, tiszta a lelkiismeretem. Most mondhatnék olyanokat, hogy azért vagyok jó formában, mert végre komolyan veszem a focit, vagy jobban edzek, de ez nem lenne igaz. Akkor is ugyanúgy dolgoztam az edzéseken, mint most, amikor nem rólam szóltak a hírek. Az előző években is próbáltam elmenni kölcsönbe valahova, de Józsi bá mindvégig szerette volna, hogy maradjak. Pozitívumként azért megemlíteném az utolsó MTK-s szezonomat, amikor a dobogóért küzdöttünk, mert az utóbbi egy évben szinte minden meccsen játszani tudtam végre.

Garami József hogy fogadta, hogy elmész?
- Nem örült, mert ahogy mondtam, tavaly kezdtem el egész sokat játszani, de megértette a döntésemet, és azt is, hogy még több játéklehetőségre vágytam.

ELOLVASOM AZ EGÉSZET >>>