Szimpatikus kiscsapat

Nem az számít, hogy mások mit gondolnak rólunk

Látom az Interneten elszabadulni a zöldeket, akik most kiscsapatoznak minket, de azért közben bőszen szervezkednek és különvonattal érkeznek majd Miskolcra. Persze csak akkor, ha a MÁV is úgy akarja és erről jutott eszembe az, hogy van-e kiscsapat a magyar NB1-ben? Kis csapat lehet-e a Kecskemét vagy azok vagyunk mi is. Újoncok lennénk valóban, vagy azért ez sértő ránk nézve?

Ilyen filozófiai gondolatok fogalmazódtak meg bennem a meccsre készülődve, mert visszanézve a múlt évre, én csodálkozva néztem az NB2-ből azt, amit a Kecskemét elért. És őszintén elmondom, hogy úgy gondoltam rájuk, mint szimpatikus kiscsapat. Viszont már nem így van. Elkapta a fociláz a várost és jó látni azt, hogy egyre többen vannak a meccseken és már idegenbe is jelentős számú szurkoló kíséri el őket. Nehéz ellenfélnek bizonyulnak mindenki számára és senki nem meri leírni őket.

Kicsit azért átalakultak a múlt évhez képest, de azért lényegesen nem gyengültek és ez látszik az eredményeiken és a tabellán elfoglalt helyükön. Persze most a középmezőnyben vannak, de ne feledjük, hogy azért az európai szereplés biztosan kivett belőlük sokat az elején.

Időközben a tabella is kezd kisimulni és ha ránézünk, azért boldogság öntheti el a szívünket. De nem csak a gyűjtött pontok száma adhat erőt nekünk a lelátón, hanem a játék, amit látunk. A CSAPAT. Nagyon rég volt az, hogy ilyen jó volt meccsre járni Miskolcon, de én nagyon élvezem ezeket a meccseket. Az Felcsút elleni első meccs után elkeseredett voltam, de gyorsan változott a kép és azóta folyamatosan fejlődünk. Bárkinek méltó ellenfelei tudunk lenni úgy is, hogy nem engedünk a saját játékunkból.

Biztos voltam abban, hogy a Loki ellen sikerül majd nyerni, de én csak egygólos győzelmet vizionáltam és most ugyanilyen határozottan érzem a Kecskemét elleni győzelmünket is. Nehéz lenne elmondani, hogy mire alapozom, de azt azért kijelenthetem, hogy a DVSC elég komoly nyomást helyezett ránk a második félidőben és ott is tudtuk magunkat tartani. A kecskeméti csapatot gyengébbnek érzem tőlük. Szimpatikus a lila csapat és ezt nem csak én érzem így. Beszélgetve a múlt évben a szurkoló-társaimmal, sokan nyilatkoztak így róluk.

Bízom benne, hogy újra sokan lesznek majd a stadionban a vasárnapi időpont ellenére is és a hangulat újra fantasztikus lesz. Minden héten nagyon várom már a meccset és szinte számolom a napokat az összecsapásig. Elkapott a fociláz.

Szerintem egy jó meccset láthatunk majd, olyat, amilyeneket az utóbbi időben játszunk. Két kiscsapat? Újonc? Kit érdekel, hogy ki milyen jelzőt aggat ránk? Nem az számít, hogy mások mit gondolnak rólunk, hanem az, hogy mi mit gondolunk magunkról. És mit gondolunk? Hát azt, hogy mi vagyunk a legnagyobbak!