Szalai Ádám: Sok az akadémia, további szabályozások bevezetésére van szükség

Sajtófigyelő - csakfoci.hu

Szalai Ádám, a Sportintézet igazgatóhelyettese, a magyar labdarúgó-válogatott pályaedzője és egykori csapatkapitánya az InfoRádió Aréna című műsorában terjedelmesen beszélt több, a magyar futballt érintő aktuális kérdésről.

A csakfoci.hu témakörök szerint szemlézte a beszélgetést. Itt az akadémiai rendszerről és a várható változtatásokról olvashatunk.

A hazai szabályozásokról

Több mint három éve vagyok itthon, előtte két évtizedet töltöttem külföldön. Nagyon sokszor hallottam azt, hogy megpróbálunk bizonyos dolgokon változtatni, de ez nem működik. Én ezt nem így láttam: úgy gondolom, ha valóban szeretnénk változtatni, és vannak olyan elképzeléseink, ötleteink, amelyek adatokon alapulnak, amelyeknek folyamatosan utánajártunk, akkor ha kitartóan képviseljük ezeket az elképzeléseket - még ha ez nem is egyszerű -, igenis lehet változást elérni. Természetesen az is érthető, hogy ezek a változtatások nem mindenkiben ugyanazt a gondolatot váltják ki.

Ugyanakkor ezek a változások, illetve szabályok nem születtek volna meg, ha az elmúlt években a fiatal vagy magyar játékosok játékpercei megfelelően alakultak volna.

A klubvezetőkkel kapcsolatban - még azokkal sem, akik nyilvánosan bírálták a rendszert - nincs semmiféle problémám. Sem klubvezetőkkel, sem sportigazgatókkal, sem szakmai vezetőkkel vagy edzőkkel. A labdarúgásban világszinten is előfordul, hogy sportvezetők és klubvezetők gyakran eltérően látják a szabályokat vagy a mérkőzéseket, és ilyenkor hangot is adnak a véleményüknek a sajtóban. Ez szerintem teljesen normális és magától értetődő. Ha bárkinek bármilyen problémája van, igyekszünk olyan párbeszédet kialakítani, ahol mindenki őszintén elmondhatja a véleményét. Ez azonban nem mindig jelenti azt, hogy a szabályok meg is változnak, mert a legfontosabb az, hogy olyan szabályozás működjön, amely pozitív irányba tereli a mutatókat. Az elmúlt három évben rengeteget jártam külföldön, több klubnál és bajnokságban, ahol az utánpótlásképzés, az akadémiák működése és a klubok együttműködése a legmagasabb szinten van. Emellett a diplomamunkám is a hazai labdarúgás és az akadémiai rendszer helyzetének vizsgálatáról szólt, a nemzetközi elittel összehasonlítva. Sok időt fordítottam tehát arra, hogy átfogó képet kapjak arról, hogyan lehetne változtatni. Biztosan volt nagyon sok olyan elképzelésem is, amelyet még nem sikerült megvalósítani (nevet). Ha azonban az indulástól a jelenlegi helyzetig visszatekintek, összességében pozitívabb érzésem van.

Ha megnézem egy akadémiával rendelkező klub mérkőzését, hétvégente látom a produktivitási perceket, és azt is, hogy játékosok lehetőséget kapnak, akár átigazolások révén, akár arra, hogy bemutatkozzanak a magyar válogatott felnőtt csapatában.

Mekkora fejlődési lehetőség van a fiatalpercekben és a magyarpercekben?

Jelenleg oda jutottunk a játékpercek tekintetében, hogy ha a szezon végéig nagyjából ezen a szinten maradnak a számok, akkor az U21-es játékosok összes játékideje körülbelül 54-55 ezer perc lesz. Ha visszanézünk az elmúlt évekre, akkor korábban 40, 36, illetve 20 ezer perc körüli adatokról beszélhettünk. Ez az érték - amely a szezon végére az akadémiával rendelkező klubok összesített mutatója lehet - mindenképpen nagyon jó eredménynek számít. Ha a környező országokat nézzük, például Szerbiát, Ausztriát, Szlovákiát vagy Horvátországot, akkor a fiatal játékosok játékpercei alapján nagyjából a top 4-5-ben lehetünk. Ugyanakkor ez bizonyos értelemben csak a jéghegy csúcsa. A következő stratégiai időszakban, tehát a következő szezonban az a cél, hogy a szakmai és képzési munka szintje emelkedjen, és olyan szabályozást vezessünk be, ahol nemcsak a fiatal játékpercek mennyisége, hanem azok minősége is kiemelt - ha nem a legfontosabb - szempont lesz. Vannak Magyarországon olyan akadémiával rendelkező klubok, ahol valóban magas szintű szakmai munka folyik - hiszen ilyen háttér nélkül nem valósulhatnának meg jelentős nemzetközi átigazolások sem.

Ugyanakkor összességében, ha kilenc kiemelt akadémiáról beszélünk, több olyan akadémia is van - tisztelet a kivételnek -, ahol a minőségi képzés érdekében további szabályozások bevezetésére van szükség. A következő lépések kapcsán egyelőre nem szeretnék konkrét stratégiai vagy szakmai tervekről beszélni, mert ezek márciusban, a klubokkal folytatott egyeztetésen kerülnek majd részletesen napirendre.

Az azonban már most látszik, hogy a játékpercek előírása és a "magyarszabály" bizonyos értelemben csak a jéghegy csúcsa. Az elmúlt két évben számos folyamat magától is elindult, hiszen egy klub csak akkor lehet sikeres, ha az akadémia minőségi fiatal játékosokat nevel. Ugyanakkor a Magyar Labdarúgó Szövetséggel közösen szeretnénk olyan képzési, illetve - bár nem szívesen használom ezt a kifejezést - szakmai ellenőrzéses rendszert kialakítani, amely segít abba az irányba terelni a folyamatokat, hogy minél több tehetséges, minőségi fiatal játékos kerüljön ki az akadémiákról.

Érdemes változtatni az akadémiák számán?

Igen. Az egyik meglátásom az, hogy egy klubnak - legyen akadémiával rendelkező vagy akadémia nélküli - elsődleges feladata az, hogy gazdaságilag önfenntartó módon, saját magától működjön. Jelenleg ugyan infrastruktúrában és akadémiai háttérben erős a rendszer, azonban nem minden klub képes az akadémia és az éves működés költségeit saját bevételekből kitermelni, ezért fontos lenne, hogy minden akadémiával rendelkező klub folyamatosan tudjon játékosokat értékesíteni. Ha azonban megnézzük a hazai igazolt játékosokat, illetve összehasonlítjuk a helyzetet a környező országokkal és a korábban említett számokkal, akkor jelenleg ez nagyon nehezen megvalósítható. Abban bízom, hogy az a rendszer, amelyet szeretnénk kialakítani, úgy működik majd, hogy minden klub - akár rendelkezik akadémiával, akár nem - része legyen annak a folyamatnak, amelyben a játékosok kitermelődnek, és a működés legalább nagy részben gazdaságilag fenntarthatóvá válik. Az elmúlt hetekben nem jeleztek újabb egyesületek akadémiaalapítási szándékot, és az elmúlt két-két és fél évben is legfeljebb egy ilyen példát lehetne említeni. Az új akadémiák létrehozását nem tartom előnyösnek, és nem is valószínű, hogy ez a közeljövőben megtörténik.

Előnyösebb lenne, ha a legnagyobb tehetségek - mind a játékosok, mind a szakemberek - kevesebb akadémián koncentrálódnának. Jelenleg ugyanis az egyik problémát az jelentheti, hogy sok az akadémia, miközben az elmúlt években nem sikerült olyan mennyiségben és minőségben fiatal játékosokat kinevelni, hogy több akadémia is úgy tudjon működni, mint egy egészséges, gazdaságilag magától működő klub.

Tovább a csakfoci.hu-ra a teljes cikkre >>>>>>>

forrás: csakfoci.hu

fotó: Dömötör Csaba