Aludva a Kecskemét elleni bajnokira

Imre Róbert meccsértékelése az 1910.hu - A DVTK szurkolók otthona facebook oldalról.

Imre Róbert meccsértékelése az 1910.hu - A DVTK szurkolók otthona facebook oldalról.

- Mivel értünk el részsikereket az elmúlt fordulókban? Domináltunk mindenki ellen, nem hagytuk megkontrázni magunkat, meglehetősen nagy számban próbálkoztunk beadásokkal, centerezésekkel, készültünk a pontrúgásokra. Ezek közül talán egyedül az utóbbi ült a Kecskemét elleni bajnokin, a dominancia helyett ezúttal legjobb esetben is kiegyenlített párharc volt a tegnapi, több alkalommal is mögénk tudtak kerülni gyors átmeneteket követően és a veszélyes középre tett labdáinkat is meg tudnánk számolni egy kezünkön.

- A beharangozóban azt írtam, a legfontosabb kérdés az lesz, tudjuk e pótolni a két hiányzó alapembert, Szatmárit és Bokrost. Nem tudtuk, előbbire a vendégek hosszú átadásainál lett volna nagy szükségünk, utóbbiról pedig talán most bizonyosodott be igazán, mennyire hiányzik támadásokban, egy félidőn keresztül nem volt széljátékunk, holott eddig nagy százalékban erre a területre építettünk labdával.

- Labda nélkül a szokásos középső blokkot alkalmaztuk, ami újfent azzal járt, hogy nagy területeket hagytunk a védelem mögött, az elmúlt hetekben kevésbé, ezúttal a szembejövő támadók ezt hatékonyan ki tudták használni. Az első kapott találatnál Kecskést választották el a labdától, ő pedig későn ért vissza, így a labdás támadót Bárdos nem tudta felvenni. A második (még ha lesről is született) esetben nem igazán értettem, Bence miért nem fogta a gólszerző Bolykit, emberelőnyben voltunk a tizenhatoson belül, ráadásul Gróf is hibázott – újfent – a lövésnél, a harmadik gólnál pedig Szabó csúnyán forgatta meg Bárdost. Saját nevelésű védőnk egy alkalommal nagyot mentett utolsó emberként és egy fontos blokkot is bemutatott, ezek mellett azonban többször is megégették. Pár hete a Gróf hibákra reflektálva úgy nyilatkozott, nem szabad lőni hagyni senkit, mert úgy látszik, minden veszélyes, de sajnos ezúttal a védő is hasonló hibaszázalékkal játszott, mint a kapusa.

A szerencsétlen második kapott gól mellé jegyezzük meg, Gróf Dávid három esetben is nagyot védett a 60. és 70. perc között. Ennek ellenére is kapuskérdés van Diósgyőrben.

- Labdával meglehetősen tanácstalannak tűntünk ezúttal, a szélekre irányuló direkt labdák nem igazán jöttek, Sáreczki érkezéséig hiányoztak a centerezések, igaz, utána is pontatlanok voltak, Bokrosnak jelenleg nincs érdemi helyettese a keretben. Az átlövéseink szinte mind középre, laposan és gyengén érkeztek vagy méterekkel tévesztették el a kaput, cserébe egy pontrúgásunk egy begyakorolt figurát követően szépen ült (ha lenne VAR az NB2-ben, azt hiszem elveszik a találatot, Borvető lesen állt és zavarta a kapust). Molnár két gólpassz-értékű átadást jegyzett, de mindkét lehetőség kimaradt.

- A középpálya harcossága tetszett, a pontatlanságuk már kevésbé, a középső harmadban sokszor voltunk létszámhátrányban, ezúttal talán jobban jártunk volna, ha Bényei Galántai mellé érkezik, nem a helyére.

- A tegnapi 90 perc egyik tanulsága, hogy hiányzik a csapatból (vagy a játékrendszerünkből?) egy olyan támadó középpályás, mint a kecskemétieknél Szabó Bálint. Nálam ez lenne Molnár Gábor, akinek – véleményem szerint – nagyobb hasznát vehetnénk tízes poszton, ha lenne ilyen szerepkör a jelenleg alkalmazott felállásunkban. Többször jönne ki rá átlövés, kisebb lenne a távolság közte és a csatár között, ráadásul (ahogy múlthéten is elhangzott) nem törné meg a támadások lendületét, hogy a jobb oldalon átveszi a labdát a bal lábára a beadások előtt. A kötetlen szerepkörének is jót tenne, ha a centrumban több labdát vehetne fel.

- Felmerülhet bennünk a kérdés, vajon miért jönnek jobban az eredmények idegenben, mint hazai pályán? A riválisok a saját pályájukon könnyebben nyílnak ki ellenünk, otthon magabiztosabban próbálnak támadni, így több területünk marad, ráadásul Miskolcon fogadtunk olyan NB2-es (várható) élcsapatokat, mint a Kazincbarcika vagy a Kecskemét. Diósgyőrben az elmúlt négy tétmeccsünkből egyet sem tudtunk megnyerni, idegenben azonban viszonylag simán jött a 3-3 pont a legutóbbi két bajnokin. Remélhetőleg folytatódik ez a tendencia szombaton is, amikor egy másik dobogó-aspiránshoz utazunk, a Mezőkövesd otthonába. Talán nem vállalok nagy kockázatot azzal, ha azt mondom, a tegnapi vereséggel a kecskemétieket ebben a szezonban nem fogjuk be, 11 pontra nőtt a hátrány velük szemben.

Tovább az 1910.hu - A DVTK szurkolók otthona facebook oldalra >>>>>>>>

forrás: 1910.hu - A DVTK szurkolók otthona facebook oldal