Banner

Objektív visszatekintő

Szerző: objektív | 2017-06-02 07:41:00

Kezdjük az elejéről. De hol is kezdődött? Biztosan jól emlékeztek rá. Azért visszanyúlnék egy gondolat erejéig, a 2015-16-os szezonig. 2015 nyarától Bekő Balázs irányította a DVTK csapatát.

Bekő Balázs mérlege a távozásakor, a 2015-16-os szezon 19. fordulójáig:
- 20 pont. 5 győzelem, 5 döntetlen, 9 vereség 20-30-as gólkülönbség.
A csapat ekkor a 9. helyen tanyázott, négy pontra a kiesőhelytől.

Bekő Balázs sem a klub, sem a szurkolók szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a 2015-2016-os bajnoki szezonban, így a bajnokság közben Egervári Sándor váltotta őt.

A csapatjátékon Egervári érkeztével pozitív változások voltak érzékelhetők, játékunk nyomokban tartalmazott ekkor focit is, de ez még nagyon messze volt attól a teljesítménytől, amit mi, szurkolók elvártunk a csapattól. A DVTK az új vezetőedzővel tartotta a pozíciót, de felfelé elmozdulni nem tudott a csapat.

Egervári mérlege a hátralévő 14 forduló alatt:
- 18 pont. 5 győzelem, 3 döntetlen, 6 vereség. 17-17-es gólkülönbség.
Az együttesünk a 9. helyen zárta a bajnokságot, 7 pontra a kieső Puskástól.

Ezt követően Egervári Sándor vezetésével indult a 2016-2017-es a bajnoki szezon előtti felkészülés, mely alatt a volt szövetségi kapitány lemondott az edzőségről. Utólag megtudtuk, a lemondás oka az volt, hogy a klub nem tudott Egervári kívánságainak megfelelő játékosállományt biztosítani, így Ő ehhez nem szeretett volna a továbbiakban asszisztálni.

Mi, szerkesztők, többször is beszélgettünk Sándorral hat vagy nyolcszemközt, a hivatalos formulákat megkerülve, de ezek a beszélgetések szigorúan személyesek voltak, nem kerültek nyilvánosságra. Mivel több sajtóorgánum is lehozta már a távozás valós okát, így nekünk sem kellemetlen, ha elmondjuk, Egervári magasabb célok elérését tűzte ki a következő feladatának a klubnál, és mivel ezt az akkori adott játékosállománnyal nem látta elérhetőnek, úgy gondolta, nem tölt el nálunk még egy évet a „vergődés” jegyében.

Három hétig dolgoztam a csapattal a nyári felkészülési időszakban, és reményteljesen vártam, hogy sikerül tovább erősödnie a keretnek, ezáltal pedig akár merészebb célokat is megfogalmazhatunk az öltözőben. Ez a célkitűzés a vezetőség részéről megvolt, a játékosállomány azonban jelentősen gyengült a tavaszi szerepléshez képest. Szakmailag vállalhatatlan volt így ez a feladat…
Ahogyan a kőműves a tégla nélkül, úgy én a megfelelő játékosok nélkül nem tudok építkezni. A felkészülés harmadik hetének végén azon a véleményen voltam, hogy sajnos ez a csapat a kiesés elkerülése ellen fog küzdeni, engem egyáltalán nem lep meg a DVTK szereplése. Sajnálom, hogy igazam lett.” – rangado.hu

Ekkor jött Horváth Ferenc, akivel kapcsolatban felemás érzései voltak a szurkolóknak. A tábort megosztotta a választás, mert elsősorban külföldi edzőben keresték a megváltást a drukkerek, tehát ha volt is méltatlankodás, legtöbbször az nem feltétlenül Horváth személyének szólt.

”Várjuk ki a végét, adjunk neki időt, ítéljünk az eredményei alapján majd a későbbiek folyamán”, hangzottak az elfogulatlan szurkerek szájából a szavak.

Horváth pedig bemutatkozott nekünk az első interjúnk során:

Meglátjátok majd, hogy tényleg nagyon komolyan gondolom azt, hogy itt mindenkinek mennie kell, mint a mérgezett egérnek...

…Ez a keret egyelőre még nem alkalmas a labdabirtoklós játék megvalósítására, ehhez egy teljesen másfajta játékot kell játszani, egyelőre azt mondom, inkább játsszunk jól és eredményesen, mint szépen…

Magyarországon nem tudod egy felnőtt csapatnál megtanítani a visszatámadást, mert szinte soha nem csinálták. De ha van egy gyerek, aki 12 éves korától úgy nő fel, hogy állandóan visszatámad, az a felnőtt csapatban is ezt fogja tenni. Az országban ezt senki nem csinálja jól.

…Én elhiszem, hogy azt mondja minden edző, amit én. De én most nagyon lelkes vagyok. Feldob ez a lehetőség, mert itt nagyon nagy dolgokat lehetne csinálni…

Az új tréner nem is sokat váratott a csodára, az első fordulóban idegenben fektették két vállra a Videoton gárdáját, majd egy héttel később az Újpest sem bírt a piros-fehérekkel. Két mérkőzés: 6 pont. Jól kezdődött hát a szezon, a szurkolók pedig bizakodva várták a folytatást és a további jó szereplést, amit sajnos nem kaptak meg. Olyannyira nem, hogy erről az időszakról inkább csak számokban beszélnék.

Az első két meccset leszámítva - de nem elfelejtve - a 23. fordulóig - tehát 21 forduló alatt - mindössze 4-szer nyertünk. (Pont annyiszor, mint Bódog Tamással 10 forduló alatt.)

Horváth Ferenc mérlege 21 forduló alatt:
- 21 pont. 6 győzelem, 3 döntetlen, 12 vereség 26-42-es gólkülönbség.
10. hely. Csapatunk a kiesés szélére sodródott, pontszámban holtversenyben a Debrecennel.

Megdöbbentő, sokkoló és elszomorító volt. A vezetőség ekkor gondolta úgy, hogy tovább nem érdemes várni, és a Feri felé intézett bizalom nyílt kihirdetése után nem sokkal új edző után néztek. A leváltott Horváth Ferencet ideiglenesen, 2 mérkőzés erejéig Vitelki Zoltán váltotta, sajnos nem sok sikerrel, ugyanis az ő vezényletével sem tudta magát összekapni a szétesett csapat, és újabb két vereség következett. Ekkor már 3 ponttal voltunk a vonal alatt, és nem is feltétlenül a helyezés, hanem a szeretett csapatunk látványa volt aggasztó hétről-hétre. Kapott góljaink száma ekkor 47-re módosult, ami 12-vel volt több, mint az egyetlen alattunk tanyázó együttesnek, a Gyirmótnak.

Pánik indult…

Bár a sérülések, az eltiltások, az MLSZ ajánlások betartatása és egyéb különböző külső körülmények gyakran hátráltatták a stábot, mégis úgy gondoljuk, csak és kizárólag ezekre a dolgokra fogni a rossz szereplést nem elegáns, elhinni pedig több, mint naivság.

Pedig én elhittem. Horváth Ferenccel jó kapcsolatot ápoltunk, többször beszélgettem vele személyesen, egyedül vagy a szerkesztőtársaimmal. Védelmében – már amennyiben kell védeni – elmondanám, hogy egy igazán szimpatikus embert ismertem meg benne, aki a mentalitásából fakadón tökéletesen beleillett ebbe a diósgyőri ”vad” közegbe. Utóbbi jelzőt Ő használta pozitív értelemben, és többször is említést tett arról, hogy itt érdemes focit csinálni, és abszolút mértékben ki akarja szolgálni ezeket a fanatikusokat. Olyan csapatot akart, akik belátható idő után a dobogóért küzdenek. Horváth 3 évre tervezett itt, nem kevesebbre, és én úgy gondolom, ami tőle telt, azt mindent megtett a csapat érdekében. Szívből beszélt, tényleg így akarta. Láttam a szemében az elszántságot. Ez meggyőződésem a mai napig.

Utólag láthatjuk, hogy ez mire volt elég. Nem sikerült neki az, amit meg szeretett volna valósítani, de itt most nem szeretnék egy eső utáni sárdobálásba bocsátkozni, mert az nem lenne korrekt, pláne úgy nem, hogy én nem haragszom rá. Hogy Ferinek esetleg a szakmai tapasztalatai nem voltak elegendők, vagy nem illeszkedtek az állományhoz, netán mentálisan nem volt képes feltüzelni a játékosokat, ezt mindenki döntse el maga.

Sok-sok elképzelt jelölt és találgatás után, melyet a szurkolók vizionáltak, a klub bejelentette, az új vezetőedző Bódog Tamás lesz, aki a Brönbytől érkezik hozzánk. Bódognak 10 forduló állt rendelkezésére, hogy egy morálisan, játékban, önbizalomban teljesen szétcsúszott csapatot tegyen a helyére 2 hét alatt.

Jöttek megint az ígéretek, de már nem voltunk rá vevők. Bár Bódog Tamás személye némiképpen pozitívan sejlett fel, de vezetőedzői múlttal nem rendelkezvén, ez csak remény volt a szurkolók részéről egy jobb folytatásra.

A remény vagy az imák meghozták a hatásukat és eredménnyel párosultak. Egy halálsorozatból - melynek a végére behozhatatlan hátrányt jósoltunk - olyan pozitívan jöttünk ki, hogy azt még a legmerészebb álmainkban sem gondoltuk. UTE, Fradi, Honvéd, Haladás, Paks, Vasas – 4 győzelem, 1 döntetlen, 1 vereség. Hű, az anyját! Mi van itt?

Horváth egyszer ezt nyilatkozta a Haladás ellen 3-1-re elvesztett mérkőzés után:

A második félidőben a vakok látni, a bénák járni kezdtek...

Ha már mindenképpen ezzel a szófordulattal, vagy hasonlattal szeretnék élni, ezt én a 24. fordulótó utáni időszakra mondanám, mert konkrétan onnan érvényes. Isten mentsen attól, hogy bárkit vaknak vagy bénának tituláljak – szerintem még viccnek sem volt szerencsés ez a mondat – de érdekes módon az addig alibiző - tisztelet a kivételnek - játékosok alapvonaltól-alapvonalig futottak, védekeztek, támadtak, a társak segítették egymást, ahol labdavesztés volt, ott rögtön 1-2-3 ember segített a bajban. Voltak a "nagycsapatok" ellen olyan 15-20 percek, hogy csak nyomozták a labdát az ellenfél játékosai, de még a félpályán sem tudtak átjönni.

Hát emberek! Tegye a szívére a kezét mindenki, úgy mondja, vagy csiszolja meg az agytekervényeit, hogy emlékezzen. Mikor volt ilyen egy Fradi vagy UTE ellen, vagy az éppen aktuális bajnokesélyes ellen, egyáltalán bárki ellen idegenben utoljára az első osztályban, hogy egy olyan félidőt produkált volna a csapat, hogy az ellenfél csak egyszer lő kapura, mert összesen ötször-tízszer tudott átjönni a félpályánkon érdemben, támadást építve? Hol voltak ezek a játékosok az elmúlt 23 fordulóban? Mit csináltak? Zárójelben jegyzem meg, a Bódog csapat már szegényebb volt ekkor egy Elek Ákossal, de gazdagabb egy Patrick Mevoungouval.

Persze, nem volt azért minden fenékig tejföl, láttuk mi a hibáinkat, hiányosságainkat, de ettől függetlenül olyan éles volt a kontraszt a két etap között, hogy azt csakis pozitívan tudtuk szemlélni.

Amikor már elkezdtünk volna hátradőlni a megelégedettségben, megnyugvásban, hogy jó kezekben vagyunk, és úgyis már csak a közvetlen riválisainkkal játszunk, akkor előjöttek a hiányosságaink az eredményekben is, ugyanis egyik ellenfelünket sem sikerült legyőznünk az utolsó négyből, pedig bármelyik győzelem bebiztosíthatta volna a ”segítség nélküli” bentmaradást. 3 remi és egy vereség volt a mérleg, ami ahhoz volt elég, hogy az utolsó mérkőzés utolsó percéig nyitott maradjon a kérdés: Ki marad bent az első osztályban? A Paks megtette azt a szívességet, hogy nem hagyta megveretni magát az MTK csapatával, így nekik is köszönhetjük, hogy nem mi kényszerültünk búcsúra.

Ki-ki köszönje ezt meg identitása szerint Istennek, vagy a befektetett munkának, a szerencsének, a vezetőségnek, Bódog Tamásnak, a játékosoknak, a Paksnak. Mindegy.

Egy dolog biztos. Ahhoz, hogy bent maradhattunk, kellett egy Bódog Tamás. Kellett egy 4-4-2-es széria. Mindegy milyen sorrendben. Kellett egy vérfrissítés mentálisan és játékban is. Hogy ennek nem tudunk, nem tudtunk felhőtlenül örülni? Szerintem sem volt igazi és őszinte az örömünk. Na nem azért, mert az utolsó 4 meccsen nem tudtunk nyerni. Na jó, azért is egy kicsit... Összességében fájó inkább ez a szezon. De ezt most már felejtsük el, mint egy rossz, nyári kalandot. Ha panaszkodni támadt kedvünk, hogy nem érdemel ez a csapat NBI-et, mert nem tudta megverni a riválisait, tekintsünk csak a Bódog-féle 10 meccses tabellára!

Mondja erre valaki, hogy az ősszel induló bajnokság első 10 fordulója után nem lenne elégedett, ha minimum ezen a helyen állna a csapatunk! Hogy nem nyertünk meg minden meccset Bódoggal? Sem Real, sem Barca nem vagyunk még, sajnos. Hol voltunk mi attól 10 fordulóval ezelőtt, hogy ne veszítsünk mérkőzést, amikor addig csak 4 meccsenként nyertünk átlagban?

Szombatondelelott nevű fórumtársunk teljesen jogos kiegészítését utólag írnám a cikkbe azzal kapcsolatban, hogy az utolsó 4 forduló miért nem sikerült úgy, ahogy szerettük volna. Mi volt az okok egyike? Bármennyit is hallottuk, hogy már teljesen rendben van a keret és minden posztra versenyhelyzet van, hiszen ugyanolyan képességű labdarúgók várják a beugrást, tudjuk, látjuk, ez nem igaz.
A 28. fordulót követően Nono 4, a 29. forduló után Lipták 5 meccses eltiltást kapott, de az utolsó 4 fordulóban "pontozódott" ki Karan és Mevoungou is. Volt olyan mérkőzés, ahol a tengely - Lipták, Karan , Nono - közül egyikük sem volt a pályán. Valljuk be, ez a csapat ilyen kulcsjátékosok hiányát még nehezen bírja el. - a szerk.

Hogy voltak Bódog irányítása alatt is rosszabb mérkőzéseink? Hogyne. Hibáink voltak, láttuk. De!
Érdekességképpen: Azon a két meccsen, amikor kikaptunk, rekordokat döntöttünk. A Haladás ellen közel 64%-os labdabirtoklás mellett veszítettük el a 3 pontot, a DVSC ellen 29 kapuralövésünk volt a 90 perc alatt. Mindkettő rekord!
Szóval... Nem mindegy, hogy kapsz ki. Úgy, hogy végig uralod a mérkőzést, vagy a kaput 30-szor veszélyezteted, vagy úgy, hogy nem mész át a félpályán, és remegve imádkozol, hogy az ellenfél visszaálljon, megelégedjen hárommal vagy hattal. Ugye, nem kérdés?

Nézzünk előre, és teljesen új reménnyel induljunk neki a 2017-2018-as bajnokságnak, ahogy tesszük ezt évről-évre. Új stadion, új csapat, ”új edző”, és remélhetőleg új célkitűzések. Mi hiszünk és bízunk, ahogy mindig is tettük. Mi ott leszünk a következő szezonban is a csapat mögött.

”Mert kemények vagyunk. Kőkemények.”

Mutasd a teljes cikket
És ezt olvastad már?
Banner
Hozzászólások

 < 1 2 34 5 > 

12. toki*
2017-06-02 12:36:28 Fekete öves, Veterán
Teljesen jó írás! Egyet nem értek. Egérbát mitől díjjazzátok jobbra mint mondjuk 2B-t, HF.-et., holott semmivel sem jobb edző mint ők, csak mondjuk annyi, hogy rutinos öreg róka, valamilyen szinten a játékosok elismerik ezt és pont. Tavaly tavasszal ha Lipi, Elek, Koman nincs, és hozzájuk nem nő fel Rados, Soma, még Bogeszt ide sorolnám, akkor már tavaly kizúgunk a picsuba. Ja, és azért nem maradt, mert nem igazolták neki ide Messi-t meg C. Ronaldo-t mert ő kupában akar játszani a DVTK-val. Hát én nem így látom. Nála az ominózus bukott szövetségi kapitányság, bárt inkább a film miatt, hitelét vesztett ember lett. Kapóra jött neki az ajánlatunk, és tudta, hogy azzal a csapattal nem eshet ki. Nálunk ő be akarta bizonyítani, hogy képes ő még magas szinten edző lenni, magas szintre felvinni 1 csapatot, csak amikor megtudta, hogy az úgymond vezérek közül 2 menni akar csak Lipi marad, és azokra akiket ő akart ide, azok horror áron jöttek volna, akkor inkább bedobta a törölközőt. Nálam ettől emberileg még 2B, és HF is jobb. Tudták mit vállaltak, úgy voltak vele, hátha sül nekik. Nem jött be. Az 1 másik, hogy HF elég sok időt kapott tőlünk szurkolóktól is, mivel játszott nálunk (elég jól szerintem) és ebből indultunk ki. Aztán rá kellett jönnünk (utána nekem is leesett), hogy Ferkónk amilyen jó játékos volt, olyan szar edző.
11. objektiv |Válasz erre: 9. Bobák Kornél
2017-06-02 12:00:43 Fekete öves, Őstag
Még annyit hozzátennék... Ezt írod: "de Horváth Feri alatt is futottak, védekeztek is volna."
Igen, védekeztek volna a védők, esetleg a védekező középpályások. De csatárt láttál Ferinél védekezni a 16-osunkon belül? Mert én nem emlékszem. Itt Soma is, Szarka is kiveszi a részét a védekezésből, a többiekről nem is beszélve.

A támadás sem úgy működik, hogy felrúgom Griffnek, aki 10-ből 5-ször elesik, másik 5 alkalommal simán elveszik tőle a lasztit, mert egyedül van, esélye nincs megtartani. Most együtt mozog a csapat le és fel. Együtt támadnak, együtt védekeznek. Ez egy nagyon szembetűnő különbség.
10. objektiv |Válasz erre: 9. Bobák Kornél
2017-06-02 11:56:44 Fekete öves, Őstag
Így van. ettől függetlenül én úgy érzem, igenis voltak olyan játékosok, akik nem megfelelően tették oda magukat a meccseken, és ezt itt, a fórumozók is szóvá tették megnevesítve.
Lehet, hogy ez már annak az eredménye volt, hogy igazán maguk sem tudták, mit is játsszanak a pályán, vagy ha tudták is, nem sikerült megvalósítani, ezért frusztrálódtak, elkezdtek lötyögni. Lehet.
A futásmennyiséget véleményem szerint nem lehet összehasonlítani, mert ez a csapat lényegesen többet fut, de ami nagyon szembetűnő, hogy sokkal de sokkal több a sprintek száma.
A mai fociban szinte minden játékos ellötyög 10-12 kilométert, ez az átlag. Az fogja megkülönböztetni egyik fizikai teljesítményét a másiktól, hogy ebben a kilométerszámban hány sprint van.

Igen, Feri alatt is futottak, és hajtottak is több meccsen, de amikor kellett volna, elmaradtak a sprintek, a beindulások, a letámadások stb.
És egyetértek veled. A végén már Ákost is kezdtük megtalálni, mert szegény ő sem tudta már néha, hogy merre van arccal.

De ezért is írtam ehhez a részhez, hogy nem formálok véleményt, nem dobálózok utólag, mindenki döntse el maga, mi volt a hiba. Mi akkor ezt láttuk. Rá is kérdeztem az egyik sajtón, amiből egy finomabb sértődés lett. Utólag kiderült, az lett Ferivel az utolsó sajtó.

Van egy olyan érzésem, hogy nem szeretik, ha elkezdek kukacoskodni a sajtótájékoztatókon. )))) Na de mit kérdezzek? Hogy hány óra? )))
2017-06-02 11:45:50 Fekete öves, Veterán
Nagyon jó írás! Egyetlen észrevételem van: azt írod, "...érdekes módon az addig alibiző - tisztelet a kivételnek - játékosok alapvonaltól-alapvonalig futottak, védekeztek, támadtak..." de Horváth Feri alatt is futottak, védekeztek is volna. És az maradt ki az írásból, hogy akkor teljes szervezetlenség volt a pályán, még csapatkapitányunk sem tudta, mit is kellene játszania. Akkor másoktól hogy lehetett volna elvárni? Az alapvető különbség nem a futás mennyiségében volt, hanem a szervezettségben, ami Bódognál szemmel láthatóan megvalósult, talán egy meccs kivételével, amikor sámánhegy nevű fórumos társunkkal együtt úgy éreztük, az egy horváthferis játék volt. Az az egy kivétel erősíti a szabályt. A szervezettség akkor is megvolt, amikor úgy éreztük, nem a megfelelő összeállításban indultunk a meccsnek. Én nagyon nagy különbséget látok a két edző között.
8. xDoNx |Válasz erre: 7. pe-pe
2017-06-02 11:08:31 Barna öves, Fanatikus tag
Horváth Ferenc szakmailag egy nagy büdös zéró. Mint ahogy Véber, Mátyus, Urbán, Dragóner, Détári és stb. De vehetjük példának a Barcelona edzőjét Luis Enriquet is. Attól hogy valaki többszörös válogatott, sok 100 magyar és külföldi mérkőzésen játszott, még nem teszi jó edzővé. Pláne úgy nem, hogy gyakorlatilag súlyos pénzért kifizetsz egy tanfolyamot, amit pro-licence néven eladnak.
Hogy jó edző válhatna-e belőlük, az kizárólag rajtuk áll. Talán az alapoknál kellene kezdeni elsősorban. Mondjuk kezdhetnének gyerekkel és végigjárhatnák a szamárlétrát. Mint, ahogy Dárdai, vagy Bódog tette, vagy az összes többi nemzetközileg elismert edző. De nem. Mert itt van ego, arc, pofa, csak a szakmai alázat teljes hiánya dominál.

Mikor Siófokon melóztam, hatalmas haverok lettünk Onhausz Tibivel - Isten nyugosztalja. Ő kocsmát nyitott. Sokszor beszéltünk ezekről a magyar edzői problémákról és mindig azt mondta, hogy őt hívta a Fradi, a Siófok, de több más első és másodosztályú klub is edzőnek, de nem ment, mert az egy teljesen különálló szakma, amit az alapoktól kell megtanulni, amihez neki nincs már türelme.

Mostanság meg mindenki azonnal vezető edző akar lenni, csak azért, mert valaha egy meccsen rúgott a labdába három egyenest és két görbét. Nos kb ilyenek a fent felsoroltak, még ha el is ismerem játékos pályafutásukat, az edzőit sosem fogom.
7. pe-pe
2017-06-02 10:34:09 Lila öves, Tag
Szerintem Horváth Feri szakmailag az első két győzelem után nagyon elbízta magát és ezek után következő sikertelen meccseket követően változtatott, ami nem jött be neki. Edzőként szerintem sokat tanult belőle, látva, hogy Bódog Tamás mit hozott össze szinte ugyan abból a keretből.
Amúgy tényleg nagyon jó kis összefoglaló ez a szezonunkról. Állítom, hogy a nemzeti Sportban nem olvasni már évek óta semmi hasonlót.
6. objektiv |Válasz erre: 1. szombatondelelott
2017-06-02 10:13:10 Fekete öves, Őstag
Egyetértek, ez kimaradt, ennyire részletesen nem akartam, mert így is hosszúra sikeredett. De átgondolva, ezt még bele kell írni a cikkbe, mert igenis nagy szerepet játszott ezekben a döntetlenekben a tengely kiesése.
5. objektiv |Válasz erre: 3. dwm
2017-06-02 10:10:42 Fekete öves, Őstag
De gonosz vagy! )))
4. objektiv |Válasz erre: 2. zorba
2017-06-02 10:10:15 Fekete öves, Őstag
Köszi. Ezek tényleg csak a száraz történések nagyvonalakban, a legminimálisabb érzelmi töltettel.
3. dwm
2017-06-02 09:49:34 Barna öves, Fanatikus tag
Nekem két mondat marad meg Horváth Feri edzőségéből:
(az első két győzelem után) - Ez még nem az én munkám, eredményem, az csak mostantól fog látszani.
- először a védekezést teszem rendbe.

 < 1 2 34 5 > 

Banner
Mégsem


Üzenet küldése...