Nyolc csapat - köztük a DVTK - felelt meg maradéktalanul az MLSZ-ajánlásnak

Sajtófigyelő - m4sport.hu

Véget ért a Fizz Liga 2025–2026-os idénye, így a csakfoci.hu ismét megnézte, hogyan teljesítettek a csapatok a magyar- és a fiatalpercek gyűjtésében.

Először nézzünk egy kis összesítést: a Fizz Liga 2025–2026-os idényében összesen 392 labdarúgó lépett pályára, közülük 246 volt magyar (vagy más mellett magyar állampolgársággal is rendelkező) és 146 külföldi játékos.

Az összes játékperc 62 százalékát kapták a magyar és 38 százalékát a külföldi labdarúgók.

Ha csapatonkénti bontásban vizsgáljuk a magyarok és a légiósok játékperceit, akkor természetesen a csak magyar labdarúgókat foglalkoztató Paksot találjuk az élen. Bognár György csapata mögött az MTK és a DVSC zárt még a „dobogón”, és a két kieső, a Kazincbarcika és a DVTK is ott van az első hatban. Akárcsak a téli összesítésünknél, a szezon végén is három olyan csapatot találunk, ahol több lehetőséghez jutottak a légiósok, mint a magyarok: az FTC, a Kisvárda és az Újpest esik ebbe a csoportba.

Szám szerint a legtöbb U21-es magyar labdarúgó a DVTK-ban kapott lehetőséget (11), de ami ennél is fontosabb, hogy a legtöbb játéklehetőséghez az MTK fiataljai jutottak. A budapesti kék-fehér csapatot szorosan követi a Puskás Akadémia a fiatalpercek rangsorában, míg a harmadik helyre a DVSC ért oda. A „felsőházba” még a DVTK, a Kisvárda és a bajnok ETO futott be.

Nyolc csapat teljesítette az MLSZ 4+1-es ajánlását

Nézzük, mit jelentenek a fenti számok az MLSZ- és az NSMI-ajánlás szemszögéből a csapatoknak – de előtte röviden idézzük fel, mik is ezek az ajánlások.

Kezdjük a már közismertebb MLSZ-ösztönzővel: a 4+1-es ajánlást (vagy ahogy az MLSZ hivatalosan hivatkozik rá, a „hazai szabályt”) a szövetség tavaly májusi közgyűlésén fogadták el. Lényege, hogy minden élvonalbeli klubnak, minden egyes mérkőzésen legalább öt magyart (köztük legalább egy 2005. január 1-jén vagy utána született fiatalt) végig a pályán kell tudnia.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez csak egy ajánlás, ennek be nem tartásáért semmilyen hátrány nem éri a pályán és a tabellán az adott klubot, a teljesítésért azonban 500 millió forint külön támogatás jár – ez egyébként 175 millió forinttal több, mint amennyit az előző két szezonban azok a klubok kaptak, amelyek teljesítették a fiatalajánlást.

Akárcsak fél távnál, a szezon végén is nyolc olyan csapatot találunk, amely maradéktalanul megfelelt az MLSZ-ajánlásnak: a DVSC, a DVTK, az ETO, a Kisvárda, a Kazincbarcika, az MTK, a Paks és a PAFC is.

Az NSMI, azaz a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet produktivitási rendszerét korábban részletesebben is bemutattuk (erről itt olvashat), de röviden most ennek is összefoglaljuk a lényegét. Ez az ösztönző tizenkettőből hét élvonalbeli csapatot (DVSC, DVTK, ETO, FTC, Kisvárda, MTK, PAFC) érint, mivel jelenleg csak nekik van államilag elismert labdarúgó-akadémiájuk (illetve még két csapatnak, a másodosztályból most feljutó Budapest Honvédnak és Vasasnak).

Schmidt Ádám sportállamtitkár korábban elmondta, a kiemelt akadémiai címnek egyetlen „belépő” és egyben kötelező alapfeltétele van jelenleg: eszerint az élvonalbeli kluboknak minden bajnoki mérkőzésen öt magyar labdarúgót végig a pályán kell tudniuk. Ez egybevág az MLSZ 4+1-es ajánlásával, ám annyiban eltér attól, hogy az NSMI nem követeli meg a fiatal játékos szerepeltetését, Schmidt elmondása szerint „akár öt darab 30 éves magyar játékossal” is teljesíthető a feltétel.

A hét érintett csapat az öt magyar pályán tartását meg is oldotta a 2025–2026-os szezonban, igaz, például a Ferencvárosnak ehhez az utolsó két fordulóra honosítania kellett a csapathoz télen csatlakozó argentin hátvédet, Mariano Gómezt.

Az öt magyar pályán tartása mellett azonban van egy másik feltétele is annak, hogy az akadémiák megkapják az előírt sportszakmai támogatás felét (a produktivitási rendszertől függetlenül a klubok megkapják a teljes üzemeltetési támogatást, valamint a sportszakmai támogatás felét is az államtól): mindegyik akadémia kötött egy külön szerződést is az NSMI-vel, amely szerint egy előre egyeztetett fiatalpercszám (kisebb részben a 2004-es születésű játékosokkal, nagyobb részben pedig 2005-ös vagy azutáni születésű játékosokkal kell elérni) teljesítése szükséges ehhez – a külön megállapodásokat nem ismerjük (egyedül a DVTK közölte, hogy 7000 percet vállalt), de azt az NSMI részéről elárulták, hogy nincs egységes határ.

Az élvonaltól búcsúzó Diósgyőrnek egyébként összejött a hétezer játékperc (4828 2005-ös vagy azutáni és 2221 2004-es játékperccel), hogy a többieknek sikerült, azt nem tudjuk.

Az szinte biztos, hogy a különböző ajánlásokkal kapcsolatban az MLSZ és az NSMI részéről is finomhangolás várható, erről a Csakfoci számolt be részletesen március végén – hogy ez milyen hatással lesz a csapatokra, az a nyári átigazolási időszakban és a július végén kezdődő 2026–2027-es szezonban kiderül.

Tovább a csakfoci.hu-ra a teljes cikkre >>>>>>>>>

forrás: csakfoci.hu