Kosárlabda kibeszélő

Az U20-as szabály esetén nem feltétlenül az a gond, hogy van, hanem az ahogy kezelik. Ill. hogy jelentős részben az előzőekben említett kicsi kortól mind edző, mind szülő és talán még média által is sztárolt gyerekek kerülnek oda. Nem utolsó sorban azért, mert pont ebben a sportágban, ahol a magasság fontos, általában azok fejlődnek lassabban/érnek később akik ezzel a tulajdonsággal rendelkeznek és netán összeakad kezük lábuk kezdetben. És sajnos sokan, mire visszanyernék a koordinációt a végtagjaik felett, már abba is hagyják, mert elvesztik a lelkesedést/érdeklődést a "sztárocskák"/edzők/szülők miatt.
Ezért tartom én kevésnek, még ha matematikailag helytálló is lenne az évenkénti egy plusz játékos válogatottba építése, hiszen nem bolygatja meg nagyon a dinamikát, de fentarthatja a folytonosságot. Ez azonba eltételezi azt is, hogy a többi játékos mind közelít az optimálishoz és mindig mindenki rendelkezésre tud állni. Itt elvileg nincs a hagyományos értelemben vett munkahelyekhez hasonlóan szabi, de én inkább egy 20-25% körülötti pótlásban gondolkoznék..bár lehet ha olyan az "eresztés" nagyobb is lehetne a százalék, mert netán a meglévő 12 fő esetén is tudok szintet lépni az újak integrálásával...persze ez azt is jelenti, hogy idősebbek hátrébb szorulhatnak.
És igen, a leolvadás fejben van...de a gyökérok a kérdéses, mert U16/U18-ban még csak csak elfogadja az ember, bár sokan már ott is majd 10-10+ éve űzik a sportot, versenyeznek. Na de az említett U20-ban, ahol ki több, ki kevesebb ideig de már az első vonalban is pályára lépett nem egyszer, sokan már melldöngetve, nagy csindradatta mellett már 15-16 évesen. De akkor valami csak nem jól ment át ezeknél a gyerekeknél, hogy a megszokott burokból, hazai környezetből kikerülve sokan nem teljesítenek, vagy ami még rosszabb annyira akarnak, hogy azzal "intézik el" a csapatot. Ráadásul azt gondolná az ember, hogy felnőttek esetén ezt már kinőtték, hiszen mindenki mögött van 4-5+ év első vonalbeli tapasztalat legalább, a többség végigjárta az UP EB-ket, a szerencsésebbek egy-egy VB-t is és egy szurkolóval a kispadon is maguktól intézik a dolgot...aztán mégsem. Nekem erre csak az jut eszembe, hogy a hazai burok elhiteti velük, hogy mindenhatók...aztán mikor kiderül, hogy nem, akkor nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, nem tudják feldolgozni és megoldani, pláne a pályán nem.
Ezért zavar különösen az UP-ban, amikor a bíróknál (is) vannak egyenlőek, meg egyenlőbbek. Szerintem legalább annyit árt, mint hamis ábrándokba ringatni a korán jól teljesítő gyerekeket.

Pont ezt értem én is "játékintelligencián", mert nem elegendőek pusztán a technikai adottságok, képességek, sokkal komplexebb, ami aztán végül kiemelkedő teljesítményt eredményez.

Az is persze, de az sokadik a sorban. Egy távoli példa: Messi egy született zseni, C. Ronaldo meg rengeteg munkával lett az aki (most ők 2 olyan példa, akik persze eleve magasabb szinten voltak, mint az átlag, de azért tettek is érte, hogy azzá legyenek akik, tehát bőven az átlag felettiek). Ha van egy tehetségtelen gyerek némi affinitással ahhoz, amit szeretne csinálni, kemény, olykor iszonyatos munkával -persze jó edzők és megfelelő közeg segedelmével, kitűnő hozzáállással- el lehet érni akár a zseni szintjét is. És hogyha pl. csapat szinten van ez, nemcsak 1-2 játékosnál, akkor sokra lehet vinni!

Játékintelligencia

Nekem van egy "csodaszavam" erre az egész dologra, bizonyos sportágakat és sportolókat, edzőket kivéve, amióta van a TAO és a sok pénz. ALÁZAT! Ez nincs a mai fiatal generációban általánosságban és ha magyar szinten el is ér valamit a gyerek, akkor már a szülők által is megvan a nagyképűségre való predesztináció, na meg hogy elég ez ide. Aztán meg jön a nemzetközi, meg a valóság... Pedig online láthatnák már mi folyik külföldön, de nem tanulnak belőle, mert itthon nagy pénzekért is lehetsz sztár, azt valahogy megemesztik, hogy nemzetközileg meg "legyalázás" van, mert ott a szereplés ritkább, mint az itthoni bajnokságok.

Amiket írsz, azzal mind egyetértek. Rengeteg dologra világítasz rá úgy általában, amire nem is gondolnék (mivel nem vagyok részese az utánpótlás közegnek, csak érdeklődéssel figyelem), aztán belegondolva tényleg úgy van. A leolvadások okát inkább fejben látom, illetve az edző alkalmassága is felmerül. A győri kedvenc ügye is egyértelmű. Többször tárgyaltuk már, hogy milyen kedvezőtlen hatása van az U20 szabálynak, hogy a játékos elhiszi, hogy már valaki. Rengeteg az anomália, nem kérdés. Hogy nincs tragédia, pusztán arra írtam, hogy simán elviselhető, ha 1-2 korosztály gyenge, és senki nem épül be a válogatottba közülük.

Nem tudom, én azért érzek gondot, nem is keveset. Gondolj arra, hogy olvadt le a felnőtt csapat pár hónapja... na ezt ez az U20-as társaság most egy hét alatt vagy 3x is "előadta". Meg az előző két évben is....
Én továbbra is úgy gondolom, hogy a sokat emlegetett fizikális elmaradás mellett nagyon nagy hátrány a korai sztárolás és az, hogy ráadásul nem is a megfelelő játékosok esetén. Persze fiatal korban nehéz megmondani, hogy kiből lesz valóban játékos, de pont ezért nem is kellene az "accelerált" gyerekek alá adni a lovat. Nagyon esetleg akkor ha borzasztóan introvertált és bizonytalan, akkor lehet némi extra bíztatás nem árt. De azok esetén akik maguktól is lehiszik, hogy nem ők a legjobbak, netán a szülők felől is érkezik (bár kevesen vannak akik saját gyerek szemébe mondják, hogy ma sz... voltál, meg ezt meg ezt rosszul csináltad... lehet engem ezért utálnak az enyémek? ;-) ), ott nincs szükség az extra sztárolásra. (Mikor 15 éves soproni akadémista, egy keményebb ziccer közbeni fault után üvölt a másik játékossal, hogy "hülye vagy? Az én lábam 2 millára van biztosítva!" 15 éves, leírom mégegyszer. Nevezett akadémistát, mármint a sopronit, azóta sem lehet a pályán tartani a mérkőzések 70-70+%-ban, a sok hülye fault miatt....)
És itt a másik probléma, a jövő nagy reménységének kikiáltott gyerekek és egyes egyesületek jelentősen más elbírálása...a bíráskodás során is. Pl. a pécsiek nagy szerzeménye lassan már faultot sem kaphat, mert a kosárlabda megmentője...csak majd jön a csodálkozás a nemzetközi porondon, ahol a koordinátor úr szava már nem nyom annyit a latban, ha egyáltalán valamit is, és nem megy a teljesítés.

De még a jobb évjáratok esetén is sok káros behatás érheti a gyerekeket...mikor Pestről a nyugati határ (és nem a Fertő tó közelébe) 17 évesen olyan fizetéssel visznek el valakit, hogy már majdnem kettessel kezdődik a hétjegyű szám... akkor ha nincs mögötte megfelelő kontroll elhiszi, hogy övé a világ. (Persze ez látható külföldön is azért, lásd a pici James, aki majdnem a draftra sem fért be, és kap pár millás éves fizetést, úgy, hogy az is lehet a G-League-ben kezd...).

Ilyen szempontból nincs tragédia. Tulajdonképpen ha matematikailag nézzük, elég, ha évente egy fiatal beépül a felnőtt válogatottba.De hát a dolgok nem átlagosan történnak a valóságban, vannak jobb évjáratok és kevésbé jobbak. Egy két jobb évjárat hosszú évekig elviszi a felnőtt válogatottat, ez van most nálunk is.