Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
Sajtófigyelő - nemzetisport.hu
Nem maradt matematikai esélye sem a Zaragoza elleni hazai vereség után a női Euroligában a DVTK-nak, hogy bejusson vagy playinpárharcot játsszon a hatos döntőért. A borsodi csapat a spanyol riválisa ellen egyetlen pillanatra sem tudott előnybe kerülni, a vendégek gyakorlatilag a félidőre eldöntötték az összecsapást, s 79–60-ra nyertek, így még versenyben maradtak a folytatásért. Tulajdonképpen csak a papírforma érvényesült, mégis volt hiányérzete az embernek, ahogyan a találkozó után Völgyi Péter vezetőedző is fogalmazott, többet, bátrabb játékot várt volna együttesétől.
Kányási Veronika szerint nem lehetnek elégedettek a nemzetközi kupaszerepléssel, keresik a megoldást, miként tudna jobban összeállni a tavalyi Magyar Kupa-győztes. A DVTK csapatkapitányát a nemzetisport.hu kérdezte a Zaragoza elleni mérkőzésről.
Összességében nézve az első csoportkörben a minimális elvárást teljesítettük. Az egyik legnehezebb kvartettbe kerültünk, a végső győzelemre is esélyes török Fenerbahce, a nagyon erős spanyol Valencia és a görög Olympiakosz mellé, utóbbit egyszer megvertük, ez reális eredmény volt. A folytatást illetően lehet hiányérzetünk, mert csak egy győzelemmel folytathattuk, így eleve nehéz helyzetben voltunk, de a következő két meccs, a francia Landes ellen itthon és az olasz Velence elleni idegenbeli mérkőzés nyerhető lett volna. Utóbbin tízpontos előnyben is voltunk, és szinte a teljes második félidőben vezettünk, a végjátékban elszenvedett vereség fájó volt. Szerdán a Zaragozával lehetett volna sokkal szorosabb meccset játszani. Mi is többet vártunk magunktól.
– emlékezett vissza a Nemzeti Sport megkeresésére az Euroliga első szakszára Kányási Veronika, a DVTK csapatkapitánya.
A DVTK védelmében azért érdemes leszögezni, három új légiósa van, akik közül egyedül a spanyol Paula Ginzo állt rendelkezésre, míg az amerikai (és immár magyar állampolgár is…) Kathryn Westbeld csak októberben csatlakozott a kerethez. Emellett a negyedik idényét Diósgyőrben töltő litván Monika Grigalauskyte majd’ két hónapig sérült volt. A bajnokságban a Pécs mögött egy vereséggel második helyen álló együttes a Magyar Kupa miskolci négyes döntőjéről is lemaradt, mert a sorsolás szeszélyeként összekerült a baranyai együttessel, és a negyeddöntőben simán kikapott a Lauber Dezső Városi Sportcsarnokban.
„Hogy miért nem teljesítünk igazán jól, mi sem tudjuk pontosan, de ez mindig sok összetevős történet. Nem lehetünk elégedettek, címvédőként lemaradtunk a kupadöntőről, de a negyeddöntőről szögezzük le, a Pécs nagyon jó csapat, két erős együttes találkozott. Tudtuk, hogy kemény harc lesz, ez be is bizonyosodott, agresszív játékkal sok hibára kényszerítettek minket, ami eladott labdákhoz vezetett. Ezen a szinten húsz feletti elszórt labda nem fér bele. Nem vagyunk rossz pozícióban, tudjuk, nem az alapszakaszban, hanem a rájátszásban dőlnek el a lényeges kérdések, de nem szabad többet botlani. Bízunk magunkban, az elvégzett munkában.
A Diósgyőr szerdán a francia Landes Baskethez utazik, majd egy héttel később az olasz Veneziát fogadja, végül Zaragozában fejezi be idénybeli nemzetközi szereplését.
Tovább a nemzetisport.hu-ra >>>>>>>>>
forrás: nemzetisport.hu
fotó: jaboers
Remélem, a címben használt múlt idő nem a tervezett célok (teljes) feladására utal. No persze az MK elment, de a bajnokság még nyitott. Ha azt az összhangot, felszabadultságot, amit a csapatépítőkön mutatnak a lányok, bevinnék a pályára a görcsölés helyett, mindjárt más lenne a "leányzó fekvése". Kedvelem Verát, így amellett, hogy természetesen a csapat minél jobb szerepléséért szorítok, érte személyesen egy fokkal jobban, mert igazi szív-lélek ember, akiből ha nem is lesz WNBA-sztár, magyar viszonyok mellett többre tartom képesnek, mint amit az aktuális statisztikai adatok alapján elfoglalt helyezései mutatnak. (A másik kedvenc Réka, de érte külön nem kell szurkolni, szerencsére, ha csak azért nem, hogy ne érezze magát egyedül, s zárkózzanak már végre fel hozzá a többiek) Ahogy egy másik topicban is írtam, azt most is tartom. Bár kicsit halványabb a remény, de egyelőre még - megítélésem szerint - tragédia sincs, csak most már el kellene kezdeni felfelé ívelni, s mondjuk a Velencét hazai pályán megverni önbizalomerősítő célzattal.