Élj a mának

Szerinted mi lesz a jövőben?

Amikor legutóbb a klubházban jártam egy szurkolói egyeztetésen, nem véletlenül kérdeztem rá, hogy tervezik-e a klub eladását, vagy van-e ilyen irányú szándék. A válasz egy nevetés és egyértelmű "nem" volt.

Ma már szinte lehetetlen úgy beszélni a labdarúgásról, hogy ne kerülne szóba a politika, és ez nem a szurkolók hibája. Talán nincs még egy ország a világon, ahol ennyire átitatná a politika a futballt, mint nálunk. Előfordulhat az is, hogy egy tulajdonos két klubot birtokol ugyanabban a bajnokságban. Papíron ez rendben van, de mindannyian tudjuk, hogy ez messze nem etikus. Egyes szurkolók örülhetnek ennek, mások szomorkodhatnak miatta, de tenni ellene szinte lehetetlen.

Közelednek a választások, és és az is előfordulhat, hogy kormányváltás lesz. Ennek ellenére nem szeretném, ha a kommentszekció politikai csatározások színterévé válna, vagy jóslatokkal lenne tele. Nem ez a lényeg. A kérdés az: ha valóban megtörténne a váltás, mi lesz a DVTK-val? Mi lesz velünk?

Biztos vagyok benne, hogy Mészáros Lőrinc a váltás után már nem támogatná tovább a klubot. Miért is tenné? Ez eddig is csak egy volt a sok üzleti vállalkozása közül, amivel nem igazán foglalkozott, ezért bízta meg annak idején Dr. Magyar Mátyást. Időközben azonban őt is kivette a képletből. Kérdés, hogy van-e a klub vezetésének terve erre az esetre.

Még csak két forduló ment le a bajnokságból, de az igazolásaink nem sugallják, hogy harcban leszünk az első három helyért. Az eddigi teljesítményünk elég szerény, és ha beragadunk a rajtnál, hosszú, nehéz időszak várhat ránk, amikor folyamatosan a tabellát kell figyelnünk, hogy elkerüljük a kiesőzónát. Ilyenkor a csapaton is egyre nagyobb lehet a nyomás. És ha jövőre valóban kiesnénk, miközben kormányváltás is történik, mi várna ránk?

Mi történne a Diósgyőrrel, ha elveszítené a tulajdonosi támogatást, és ráadásul az NB2-ben kellene újrakezdenie? Mi lenne a kiemelt akadémiával, ha megszűnne a TAO-támogatás? Ki fizetné a több mint kétszáz alkalmazottat, a hatalmas klubapparátust? Mi lenne, ha a támogatók is hátat fordítanának, mert már nem látnának bennünk stratégiai partnert? Tudom, ez a legrosszabb forgatókönyv, de készüljünk fel a legrosszabbra.

Az elmúlt években elképesztő mennyiségű pénz áramlott Diósgyőrbe, de itt sem, ahogy máshol sem, nem volt valódi szándék arra, hogy hosszú távon önfenntartóvá tegyék a klubot. Ennek isszuk majd meg a levét, ha bekövetkezik ez a forgatókönyv.

Ettől függetlenül a DVTK létezni fog. Nem félek attól, hogy megszűnne. Lehet, hogy NB3-ban, vagy még lejjebb kellene újrakezdeni, de a klub nem fog eltűnni. Már korábban is bebizonyítottuk, hogy a nulláról is képesek vagyunk újraépíteni. Nem számíthatnánk másra, csak magunkra. Ilyenkor eltűnnének a különféle igazgatók és marketingesek – akiknek már nem lenne fontos a Diósgyőr. Akkor újra a miénk lehetne. A maga hibáival együtt is.

Ilyen gondolatok járnak a fejemben, amikor a csapat nem nyer, és én minden eddiginél jobban vágyom egy győzelemre. Egy vereség nálam nem csak nulla pontot jelent, hanem egy ilyen jövőképet is felidéz. Sajnálom, hogy a klubvezetés nem gondolkodik ezekben a forgatókönyvekben, és ha minden borul, nem lesz megoldási tervük. Nem lesz egy arab sejk, aki megmentene minket.

Élj a mának…