Ébredés

Sántha Takarodj!

Amikor legutóbb zengett a lelátón a „Sántha, takarodj!”, már akkor is megdobbant sok ember szíve, mert végre egy szemmel jól látható tömeg mondta ezt ki a stadionban. Most a kupameccsen egy egészen konkrét kiírás is ki lett feszítve, amiben a szervezett csoportok a klubnál bemutatásra került új, székcserés színdarabról emlékeztek meg.

Ma pedig sok ezer elégedett szurkoló olvashatta az Ultras Diósgyőr posztját a Facebookon, amiben részletesebben is kifejtették a gondolataikat. Már majdnem a levegőbe csaptam örömömben, hogy az, amit az amigeleken.hu évek óta következetesen mond, végre egybecseng a szervezett csoportok hangjával is, de van azért egy kicsi bökkenő.

Próbáltam kitalálni a motivációt amögött, hogy miért is kellett ebbe belekeverni az amigeleken.hu-t. Komolyan minket kell egy ilyen hangvételű posztnál kóstolgatni? Minket, akik évek óta ugyanezt hangoztatjuk?

Állítólag nálunk a tábort támadó írások jelentek meg. Az, hogy ez cikk formájában vagy kommentekben érkezett, nem derül ki pontosan. Ha az elsőre gondoltak, azt el kell utasítanom; ha a másodikra, akkor meg arról az amigeleken.hu nem tehet. Ugyanúgy éri az oldalon kritika a szerkesztőket, stábtagokat és mindenkit, ahogyan az ultrákat is. A kritikát néha meg kell fogadni, még ha arctalan is. Annyit még, hogy a saját felületükön is kritikákat fogalmaznak meg, velük szemben...

Mi minden esetben azon vagyunk, hogy ez a csökkenő szurkolótábor ne szakadjon szét, és emiatt az ultrákat érő kritikákat sok esetben magunk moderáltuk vagy válaszoltuk meg. De ennek itt vége.

Sokan mondták más táborokból is, hogy a kubatovi módszer lett alkalmazva nálunk is, és már magam is kezdem ezt elhinni. A megosztottság egyre gyakrabban felüti a fejét Diósgyőrben, és sokan észre sem veszik, hogy ennek eszközei. Már meg sem lepődnék egy olyan kifeszített kiíráson, miszerint nincs is olyan, hogy amigeleken.hu.

Nem tudom, ez így mire volt jó. Még jelenleg is az amigeleken.hu a legnagyobb diósgyőri közösség, ahová a világ minden részéről eljuttatják a gondolataikat a szurkolók. Sokan valóban arctalanul és névtelenül teszik ezt, de ettől még írhatnak sok esetben igazat is. Valószínűleg ők is a DVTK sikereit akarják.

De így a végére csak annyit tudok írni: üdv a klubban! Végre mindannyian ugyanazt mondjuk: Sántha, takarodj!

Álljon itt az eredeti poszt is.

Elég volt a mellébeszélésből! Elég volt a „székcsere-bere” játékból a klubunk vezetésében.

​A tegnapi meccsen egyértelmű üzenetet küldtünk a lelátóról. Tiszta beszéd!

​Egy ember, Sántha Gergely, a te neveddel van tele a stadion, és nem dicsőítve. A te tetteid, a te döntéseid, a te vezetésed alatt a DVTK hírneve folyton csak kopik, így tőlünk nem egy újabb széket kapsz, hanem egy ajtót, ami kivezet a klubból.

​A MI városunk, a MI csapatunk, a MI szenvedélyünk. És tegnap kinyilvánítottuk, hogy a még megmaradt hangunk is erősebb a lelátón, mint bármilyen vezetői szék!

Tettük ezt ezúttal is teljesen önszántunkból. Nem az amigeleken portál zagyvaságai, és főleg nem az álnevek mögé rejtőző fotelhuszárok miatt.

Az ott megjelent, Táborunkat támadó írások és kommentek – Sántha „tevékenységével” együtt – hosszú évek óta csak egyre tovább mélyítik a Diósgyőr körüli negatív lelátói hangulatot és megosztottságot.

Ellentétben veletek, bujkálók:

AZ ULTRA AZ SZURKOL, MERT A SZENVEDÉLY NÁLUNK ÖRÖK!

A mi klubunkat pedig ne tegyék tönkre azok, akik hatalommal, pozíciókkal és a diósgyőri szurkolók megosztásával vannak elfoglalva – legyenek akár a klubházban, akár a lelátón.

ULTRAS DIÓSGYŐR - NEM HAGYJUK!