dr. Magyar Mátyás: A megfelelő anyagi hátteret biztosítani fogjuk a visszajutáshoz

Sajtótájékoztatót tartott a DVTK.

Csütörtök kora délután sajtótájékoztatón mutatkozott be Kondás Elemér, a DVTK új vezetőedzője, és dr. Magyar Mátyás, a DVTK-t működtető BORSODI SPORT Holding Kft. ügyvezetője is vázolta a klub elképzeléseit, míg Benczés Miklós az átigazolásokról beszélt.

dr. Magyar Mátyás

Nagyon intenzív fél évet tudunk magunk mögött, mintha hullámvasúton ültünk volna, mióta átvettük a klub működtetését. Télen új vezetőedzőt neveztünk ki, új játékosokat igazoltunk az élvonalban maradás érdekében, és az FTC legyőzésével jól indult az év, több fellángolásunk volt, de összességében nem szereztünk elég pontot a bennmaradáshoz.

Értékelni kell a múltat, és utána lehet a jövőről beszélni.

Elsődleges célunk visszakerülni az élvonalba egy éven belül. Hangsúlyozom, hogy nem visszavásárolni szeretnénk magunkat az élvonalba, mert láttuk, volt akinek sikerült, másnak nem.

Most nyáron a meglévő kereteket felhasználva szeretnénk nekivágni a bajnokságnak, mert ha bontással kezdünk, akkor elhúzódhat az építkezés, ami veszélybe sodorja a céljaink elérését. Elsősorban a rendszert szeretnénk minél hatékonyabbá tenni, ha így sem működik, akkor következhet a változtatás.

Hosszú távon stabil, nem a kiesés ellen küzdő, erős NB I.-es csapatot szeretnénk építeni, amihez később kellenek a minőségi légiósok, de elsőként a stabil alapot kell megteremteni.
Fontos, hogy a klub és a régió eredményessége nem elválasztható, a régiót támogatva szeretnénk együtt fejlődni.

Végezetül aláhúzom, a megfelelő anyagi hátteret biztosítani fogjuk a visszajutáshoz, ezen nem múlhat a feljutás.

Benczés Miklós

Személyes szakmai kudarcként éltem meg az élvonalból történő kiesést. Egyszer megbízott vezetőedzőként már jártam hasonló cipőben. A futball olyan, mint maga az élet, csak sokkal intenzívebben: öröm és bánat - mindkettővel bátran szembe kell nézni.

Tudom, hogy ma nem én vagyok a legnépszerűbb ember Miskolcon, de a rendszer részeként a saját felelősségemet elismerem. Az öltözőben többször hallották tőlem a játékosok, hogy én vagyok a felelős, mert én is aláírtam az edző és a labdarúgók szerződését. Sajnálom, hogy nem tudtam levenni a terhet a vállukról. A jelenlegi helyzetből egy kiutat találtam, a munkát, és hiszek benne, hogy megtérül a sok befektetett energia.

Csak magyar labdarúgókkal vágunk neki a következő bajnokságnak, mert az MLSZ támogatása hiányozna a klub büdzséjéből. Másrészt sportigazgatóként nem csak az első csapatért, hanem a DVTK Labdarúgó Sportakadémia növendékeiért is felelős vagyok, nekik pedig meg kell adni a lehetőséget a felnőtt futballba történő belépésre. A másodosztályból a szakmai munkával szeretnénk kiemelkedni, nem pedig azzal, hogy egyedüliként alkalmazunk külföldi játékosokat. Ugyan honosíthattunk volna néhány külföldit, de nem kívánunk élni ezzel a kiskapuval, Branislav Danilović, Dejan Karan és Asmir Suljić már régóta rendelkezik magyar állampolgársággal.

Nem tudunk, és nem is akarunk a Vasassal financiális téren versenyezni. Döntő lehet az anyagi háttér, de a szakmai munka is legalább ilyen súllyal esik latba.

Az új, 20-22 mezőnyjátékosból és 3 kapusból álló keret keret összeállításakor a meglévőkhöz elsődlegesen olyan játékosokat szeretnénk igazolni, akik már játszottak Diósgyőrben, benne van a DNS-ükben a DVTK, vagy éppen kötődnek a régióhoz, és tudják, hogy mit adhat nekik ez a klub. Emellett természetesen az is nagyon fontos, hogy az újak valós segítséget nyújtsanak, és olyan karaktereket keresünk, akik elbírják azt a terhet, hogy egy ilyen szurkolótábor elvárása jelent. Ki szeretnénk alakítani egy olyan csapatot, amelyik kialakult a legutóbbi NB II.-es szereplésünk idején. A helyi kötődésű labdarúgók fontosak, sajnos hajlamosak vagyunk Vicente Arze és José Luque mellett elfeledkezni az akkori saját nevelésű kulcsjátékosokról, amiben sajnos mi is hibásak vagyunk. Építeni kell a hagyományokat, ennek részeként búcsúztattuk el a héten a végzős akadémistáinkat. Büszkén emlékezhetnek arra, hogy a DVTK LSA növendékei voltak, még ha máshol is lesznek hivatásos labdarúgók.
Az NB II. versenykírása szerint folyamatosan pályán kell lennie egy 2002-ben, vagy utána született játékosnak. Elképzelésünk szerint ezt a helyet a DVTK akadémistái töltik be, ide nem tervezünk igazolni.

A távozó játékosokra áttérve a június 30-án lejáró szerződésűek velünk kezdik el a felkészülést, és Kondás Elemér javaslatára ülünk le a hosszabbításról tárgyalni, vagy éppen elválunk. A külföldi kölcsönjátékosok értelemszerűen távoznak, míg a többi, magyar állampolgársággal nem rendelkező labdarúgóval közös megegyezéssel szerződést bontunk. Ez alól kivételt a piacképes játékosok jelentenek, akik játékjogát értékesíthetjük. Azt is elárulom, hogy két külföldi labdarúgó iránt élénk érdeklődés mutatkozik.

Nem szándékozzuk a magyar állampolgárságú játékjogát értékesíteni, nyomatékosítom, hogy például Molnár Gábor sem eladó, ő a DVTK labdarúgója marad (kivéve ha visszautasíthatatlan ajánlatot kapunk érte egy külföldi csapattól, de erre kevés esélyt látok).

Aki NB I.-ben szeretne játszani, annak jövőre lehetősége lesz erre, de tenni kell érte, neki is felelősséget kell vállalni a kiesésből, és most segíteni kell a klubot a visszajutásban.

Kondás Elemér

Örültem a DVTK megkeresésének, és egy pillanatig sem gondolkodtam a válaszon. A pályafutásom során rendre olyan munkát vállaltam el, ahol van cél, a langyos vizet nem szeretem. 30 évig ebben a megyében éltem, 28 éve költöztem Debrecenbe, de onnan is figyelemmel kísértem a diósgyőri futballt. Gyerekként szurkoltam a diósgyőri nagyoknak, később játszottam Diósgyőrben, és edzőként volt egy olyan titkos vágyam, hogy egyszer itt dolgozzak. A klubvezetés megkeresése ezt tette lehetővé.

Elsősorban győztes csapatot szeretnék építeni, amihez nyerő típusú játékosok kellenek, és fontos, hogy átérezzék, mit jelent ennek a régiónak a DVTK. Az elsőtől utolsó pillanatig küzdeni kell, csúszni-mászni, és amikor lehet, akkor focizni.Én magam is a szép játék híve vagyok, de nagyon hosszú a bajnokság, 38 fordulóból áll, lesz olyan mérkőzés, amikor küzdeni tudással lehet mérkőzést nyerni, és az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, fontos a kiegyensúlyozott teljesítmény.

Az utóbbi évtizedben folyamatos nyomás alatt dolgoztam, eleinte Debrecenben a nemzetközi kupaszereplés kivívása volt a cél, majd Kisvárdán és a DVSC-nél is az azonnali feljutás, így ehhez hozzászoktam.

Szeretek helyi kötődésű labdarúgókkal dolgozni, és azt is szeretem, ha a saját utánpótlásból is jönnek fel fiatalok, mert látja mindenki, hogy érdemes az akadémián dolgozni.

A stáb kialakítása folyamatban van, de azt elárulhatom, hogy érkeznek velem új szakemberek, és olyan is lesz, aki a régi stábból marad.

Június 7-én tervezzük a felkészülés kezdetét, amennyiben összeáll a keret (Benczés Miklós megerősítette, hogy ez a cél - a szerk.). Az augusztus 1-i bajnoki rajtig a túl sok pihenő és a hosszú felkészülés sem jó, ezért közben tartunk egy rövid szünetet. Összehasonlítva a tavalyi debreceni helyzettel, idén több idő jut a felkészülésre, viszont itt 15 légiós helyét kell pótolni, tavaly 6-tal szemben. Elsődlegesen egy szintre kell őket hozni a régieket és az újakat fizikálisan, illetve csapatot kell gyúrni a rendelkezésre álló játékosokból. Nincs sok időnk, mert a jó kezdés a bajnokságban meghatározza a folytatást.

forrás: dvtk.eu