Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
Vámos Henrik összeállítása.
Július utolsó napján jelentette be a DVTK Tamás Márk újboli szerződtetését, igy a tavaly még a Sepsi OSK csapatát erősítő hátvéd a tizenegyedik nyári igazolása volt a Diósgyőrnek. Túl sok bemutatásra nem szorul a székesfehérváron született Tamás, hiszen 2015 és 2020 között több, mint 110 bajnokin képviselte a DVTK-t, és több emlékezetes találat is fűződik a nevéhez, például a Ferencváros otthonában szerzett gólja 2017 tavaszán.
Visszatérésével az 51. diósgyőrivé vált, aki 1990 óta legalább két különböző részletben is képviselte az Acélváros csapatát, ez pedig arra ihletett, hogy sorba vegyem azt a 10 legjobb játékost, akik az elmúlt 35 évben rövid időre elhagyták Miskolc kapuit, majd visszatértek.
Mint minden top 10-es listánál, itt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy az összeállítás csakis és kizárólag a saját véleményem, és bárki, aki nem ért vele egyet, a kommentekben kifejezheti nemtetszését.
Kiser László - 1990-1993 & 1996-1999 & 2001-2003
A tiszaújvárosi születésű középpályás tagadhatatlanul az egyik legemlékezetesebb tagja volt a '90-es évek Diósgyőrjének. Elsősorban azért, mert két részletben is, több mint 120 bajnokin erősítette a DVTK-t, továbbá az évtized számos, piros-fehér szemüveggel nézve ikonikus mérkőzésén is a pályán volt. Ilyen például az 1991 márciusi, Honvéd elleni győzelem a Kupában - ahol a DVTK másodosztályú csapatként ejtette ki a szezon végén bajnokicímet ünneplő 19. kerületieket, de játszott a Szeged (1991), illetve 3. kerületi TVE (1997) elleni győzelemmel végződő osztályozókon is.
A középpályás, akit a '90-es évek 10 legjobb diósgyőri igazolásai közé soroltam, (https://www.amigeleken.hu/hirek/a-90-es-evek-10-legjobb-nyari-diosgyori-igazolasa-2025-07-19) 1990 augusztusában öltötte magára először a DVTK címeres mezét, a Debreceni MTE elleni NB2-es találkozón, első gólját pedig a Kazinczbarcika hálójába lőtte szeptember 19.-én, ami egy pontot ért a csapatnak. Első NB1-es gólját tökéletesen időzítette, hiszen nem kisebb rivális védelmét törte meg, mint a Nyíregyháza Spartacusét 1992 szeptember 19.-én, ami zsinórban a harmadik DVTK-győzelmet (1-0) eredményezte a Keleti El-clasicót illetően.
A szezon végén Kazinczbarcikára igazolt, 1996 nyarán azonban visszatért az Acélvárosba, és tagja volt az NB1-be visszajutó csapatnak. Kiser eredményes volt a, Kispest 5-1-es kitömésének - az 1993-as Honvéd-Diósgyőr megbosszulása, ahol a DVTK fanatikusok által "Marci"-nak becézett középpályás szintén a pályán volt. Az évad utolsó fordulójában nemcsak hogy sikeresen bevette a Videoton kapuját, megszerezve a csapat negyedik gólját a 4-1-es győzelemben, de Dávid Gábor kiállítása után kapusként is megvillantotta tehetségét, miután hárította Róth tizenegyes-kísérletét. A kiírást négy góllal zárta Kiser, az 1998/99-es szezonban pedig tobábbi két találattal növelte gólszámát. Az idény végén újra távozott, viszont nem kellett sokáig hiányolnia a diósgyőri szurkolókat, hiszen 2001-ben harmadjára is magára öltötte a DVTK címeres mezét. Visszavonulása után edzőként támogatta a klubot, 2002-től 2021-ig U11-től U-21-ig az összes korosztályos csapat kispadján ült.
https://www.amigeleken.hu/hirek/kiser-laszlo-orommel-dolgozom-a-gyerekekkel-2-resz
Vitelki Zoltán - 1990-1997 & 1999-2000 & 2001-2008
Az 54 éves szakember személyében egy újabb visszatérőt könyvelhetett el idén nyáron a klub, hiszen nyolc év távollét után a DVTK II vezetőedzői pozícióját vállalta el. A miskolci születésű Vitya, akinek neve tulajdonképpen összeforrt a Diósgyőrrel, a klub saját nevelésű játékosaként az 1990/91-es szezonban debütált piros-fehérben. A Szeged osztályozós felülmúlásával, és feljutással végződő kiírásban 10 bajnokin lépett pályára, a következő idényben pedig első élvonalbeli talátát is meglőtte a Ferencváros otthonában.
Mivel a kiírást a 14. helyen zárta Tornyi Barnabás együttese, zsinórban a második szezonjában is osztályozót kényszerült játszani a csapat. Ezúttal a BKV Előre volt az ellenfél, amelyet az első mérkőzésen 2-1, a visszavágón Vitelki hajrában szerzett góljával 1-0 arányban sikerült két vállra fektetni. Az ezt követő idényben sajnos az osztályozó sem segített a piros-fehéreken, következhetett ismét a másodosztály.
A középpályás összesen 15 NB2-es gólt szerzett diósgyőri színekben, amivel holtversenyben az örökgóllövőlista 18. helyét foglalja el. 1997-ben egy évre kölcsön került Kazincbarcikára, a következő szezontól pedig hivatalosan is a Vác játékosa lett. 2000 tavaszán Vitelki visszatért a fél lábbal már a sírban álló klubjához, azonban csodát még ő sem tudott tenni. Beszédes, hogy második diósgyőri szereplésének mérlege 10 mérkőzés, két piros lap, nulla gól. Szerencsére karrierjének harmadik diósgyőri fejezete már jóval fényesebbre sikerült: 2001 tavaszán ismét hazatért, és meghatározó játékosa volt a három év alatt a harmadosztályból az élvonalba katapultáló klubnak. Játékosként 2008 májusában öltötte magára utoljára a DVTK címeres mezét a Győri-ETO elleni szezonzárón, azonban visszavonulása után is a diósgyőri foci közelében maradt. 2010 és 2015 között a Diósgyőr számos utánpótlás csapatának volt edzője, 2015-ben és 2017-ben pedig rövid időre az "A" csapatot is irányította. Összesen több mint 340 bajnokin képviselte a DVTK-t az első-, illetve másodosztályban, és talán a jelenlegi DVTK-stáb a szurkolókkal legjobban azonosulni tudó tagja, hiszen a korai '90-es évek kezdetétől egészen a 2010-es évek közepéig átélte a klub fontosabb momentumjait, mind játékosként, mind másod-, vagy éppen megbízott edzőként.
Vámosi Csaba - 1993-1996 & 2001-2003 & 2005-2006 & 2007-2008
A debreceni születésű védő négy különböző alkalommal is igent mondott az Acélváros csábítására. Vámosi debütálására a DVTK címeres mezében 1993 szeptemberében került sor, amikor az akkor NB2-es csapat Balmazújvárosba látogatott (0-0). A következő három évben a Diósgyőr játékosa volt, 1995. áprilisában mesterhármast szerzett a Hajdúnánás 6-0-ás idegenbeli kiütése alkalmával. 1996 nyarán Vác-ra igazolt, ahonnan fél év elteltével a kilencedik kerület felé vette az irányt. Ezt követően megfordult Győrött, illetve Pápán, 2001-ben pedig visszatért Miskolcra. A vándormadár ezúttal két teljes szezont is lehúzott piros-fehérben, azonban pont a feljutást megelőző idényben a Budapest Honvéd ajánlatára rábólintott, vörös-fekete szerelésben pedig első mérkőzése az a bizonyos, számunkra oly fájdalmas 5-1 volt 2003 augusztusában. 2005-ben újra Diósgyőrbe szerződött, és végre az élvonalban is képviselhette a klubot, viszont röpke fél évet töltött itt, mielőtt Tatabányára igazolt, melynek színeiben egyébként 2006 októberében betalált a Diósgyőr ellen is. 2007 nyarán nyegyedjére is a DVTK mellett kötelezte el magát, fél évnél azonban most sem húzta tovább, és visszatért a Turul Városába. 2009 és 2012 között a Mezőkövesd játékosa volt. Az NB1, illetve NB2 tekintetében több, mint 100 bajnokin lépett pályára Diósgyőrben, 18 másodosztályú találatával a klub NB2-es örökgóllövőlistájának 15. helyét foglalja el.
Egressy Gábor - 1998-1999 & 2004-2005
Vámosihoz hasonlóan Egressy Gábor is igazi vándormadárként tevékenykedett a magyar futball-szcénában a '90-es, illetve 2000-es években: hat különböző egyesületnél is megfordult, két különböző átigazolási időszakban viszont csak egy klub tudta elcsábítani, a Diósgyőr. A pályafutását Újpesten útnak indító csatár az MTK-tól érkezett Diósgyőrbe 1998 nyarán. A korábbi UTE, illetve BVSC játékos hamar munkához is látott, debütáló mérkőzésén az ő gólja (is) kellett a három pont elhozatalához a Dunaferr stadionjából, két héttel később pedig első dupláját is megszerezte a Vasas ellen. A 6., illetve 12. forduló között további hat találattal növelte gólmutatóját: három egymást követő mérkőzésen rendre eredményes volt a Győr-Haladás-ZTE nyugati hármas ellen, a Vác kapujába kettőt gurított, és természetesen betalált azon a bizonyos Ferencváros elleni találkozón is '98 októberében. Novemberben az első diósgyőri játékos lett Borostyán Mihály húsz évvel azelőtti teljesítménye óta, aki duplázni tudott a fehérváriak otthonában, ami pedig ennél is elképesztőbb, hogy mindkét gólját a mérkőzés utolsó 20 percére hagyta, így az egyéni rekord mellett duplája három pontot ért a DVTK-nak.
Tavasszal is folytatta riválisaink kísértését, a szezon során másodszor is gólt lőtt a Ferencvárosnak, utolsó gólját a szezonban pedig mesébe illő módon az ősi rivális Nyíregyháza kapujába lőtte, aminek köszönhetően 1995 után nyert újra a csapat a piros-kékek ellen. A kiírást 17 góllal zárta Egressy - ez a DVTK történelmében a második legtöbb gól, amit egy játékos egy szezon alatt szerzett, az első hely Fazekas Zoltán 1941/42-es szezonját illeti (20 gól) - amivel a házigóllövőlista első, az NB1-es góllövőlista második helyén végzett.
Az évad végeztével búcsút intett a Diósgyőrnek, azonban nem végleg, hiszen 2004 nyarán ismét az Acélvárost boldogította egy szezon erejéig. A régi-új klasszis ott folytatta, ahol öt évvel korábban abbabagyta: első pályára lépése alkalmával betalált a Győr ellen, az ősz folyamán további három gólt vert, tavasszal pedig öt egymást követő mérkőzésen is, összesen hat gólt szerzett. A kiírás végén ismét őt illette a házi gólkirálycím, azonban most kénytelen volt osztozkodni az ugyancsak 10 gólos Tisza Tiborral.
Lippai Ákos - 1999-2000 & 2001-2002 & 2009-2014
Ha ma valaki teljesen laikus rákeres Lippai Ákos nevére, a bundabotrány az első dolog amit megtud róla. Bármennyire is megkerülhetetlen a 2012-es botrány kitörése Lippai-val kapcsolatban, nem lenne helyes, ha a Diósgyőrben nevelkedett futballista karrierje teljes homályba merülne az ügy miatt. A miskolci születésű játékos profi debütálására 1999-ben került sor az éppen széteső DFC színeiben. Még a kiírásban megrúgta élete első NB1-es gólját, 2000 nyarán viszont a csődhelyzet miatt kénytelen volt váltani.
Lippai Ákos élete első NB1-es gólja, DVTK 1-1 Vác:
2001-ben a Sopron csapatától visszatért Miskolcra egy évre, a szezonban hétszer is betalált, és a házi gólkirálycímet is elhódította Ciprian Binderrel karöltve. Ezt követően játszott Kecskeméten, a Bőcs csapatában, Besenyőteleken, majd három évet töltött Nyíregyházán. 2009-ben majdhogynem egy teljes évtized távollét után újra hazatért, áprilisban pedig ő szerezte a Keleti El-Clasico egyetlen gólját (1-0) korábbi csapata ellen, ami három pontot ért Gálhidi György együttesének.
A 2009/10-es kiírásban több történelmi találat is köthető volt a csapat saját nevelésű produktumához:
● Az 1. fordulóban az ő 93. percben szerzett tizenegyesgóljával győzte le (1-0) történelme során először - és 2024-ig utoljára - idegenben a DVSC-t a csapat bajnokin,
● Ő lőtte a Diósgyőr harmadik találatát a Ferencváros otthonában 2009. október 31.-én, ami a 21. században az első diósgyőri diadal volt az Üllői Úton.
A szezon végi kiesés ellenére az NB2-ben is tagja maradt a csapatnak a házi gólkirálycímet ismételten, ezúttal Balajti Ádámmal együttesen elhódító középpályás, aki 27 másodosztályú találkozón lépett pályára a felejthetetlen 2010/11-es kiírásban. 2012-ben nem a kiesés, illetve anyagi gondok szóltak közbe, hanem a már említett bundabotrány, aminek következtében a klub szerződést bontott vele. 2017-ben tért vissza a nagypályás focihoz a Tállya színeiben, a Diósgyőrt 72 NB1-es bajnokin képviselte, és 8 gólt rúgott.
Ciprian Binder - 2002-2004 & 2005-2007
A tordai születésű csatár karrierjét a Gloria Bistrita csapatában kezdte meg, ahol hét évig játszott mielőtt Karcagra igazolt 1996-ban. A Szolnok megyei klubot 2002-ig erősítette a román, tavasszal pedig az éppen éledező Diósgyőr játékosává vált. Bindert megelőzően számos honfitársa megfordult az Acélvárosban a '90-es években, többek között Ion Petcu, Romulus Gabor, Benone Dohot, és az egy szezonos legenda, Frunza Danut. Első kiírásában - ami tulajdonképpen egy fél szezon volt - mindjárt hét találattal segítette a csapatot, így holtversenyben Lippai Ákossal a 2001/02-es idény legeredményesebb DVTK játékosa volt. 2004-ben egy évre Győrbe igazolt, a 2005/06-os szezontól viszont újra diósgyőrinek vallhatta magát. Egy csendes ősz után tavasszal megint belekezdett a gólgyártásba: áprilisban a Tatabánya ellen megszerezte élete első élvonalbeli találatát, az idény hátralevő részében pedig összesen négy további gólt lőtt, illetve duplázott a Kaposvár 5-2-es kiütésénél.
Utolsó miskolci idényében háromszor volt eredményes, 2008 nyarán pedig megkezdte borsodi "farewell tour"-ját: Először Kazincbarcikára igazolt, ahonnan két év után Mezőkövesd felé vette az irányt, majd karrierje utolsó éveit Tiszaújvárosban töltötte. 98 bajnokin 27 alkalommal talált be a DVTK színeiben, 19 másodosztályú góljával az NB2-es házi örökgóllövőlista 14. helyén találja magát.
Halgas Tibor - 2003-2004 & 2005-2007 & 2010-2011
Aki messze túl korán hagyott itt minket... Halgas Tibor 2003-ban igazolt a DVTK-hoz, és mindjárt az első hazai mérkőzésén sikerült nem mindennapit alkotnia: a Szeged elleni NB2-es mérkőzés 87. percében még 2-1-re vezetett a nap városának csapata, a budapesti középpályásnak köszönhetően viszont még a rendes játékidő vége előtt kiegyenlített a Diósgyőr (2-2), a 91. percben pedig Gajda révén meg is nyerte a mérkőzést (3-2). Első szezonjában 27 találkozón lépett pályára, és öt góllal tette hozzá magáét a feljutáshoz. 2004 nyarán Fehérvárra igazolt, azonban fél év után az RBD nyávogása helyett inkább a tüzes szenvedélyükről híres vasgyári srácokat választotta. 2006 decemberében ő lőtte a csapat harmadik gólját az Újpest elleni 3-0-ás didadalban, ami mai napig a klub egyetlen bajnoki győzelme a Megyeri úton a 21. században.
Néhány hónappal később egy újabb fővárosi csapatnak okozott komoly szívtörést, amikor márciusban a Vasas otthonában a 89. percben Halgas révén mentett meg egy pontot a DVTK (2-2) úgy, hogy a 78. percben még 2-0-ra vezettek az angyalföldiek. 2008-ban Soroksárra, ahonnan egy év után a BKV Előre SC-hez igazolt, 2010-ben pedig harmadjára sem bírt ellenállni a Bükk szívében fekvő városnak. Itt már nem nagyon tudott maradandót alkotni, két szezon alatt mindössze nyolc bajnokin lépett pályára, és kétszer is kölcsön lett adva, előbb Barcikára, majd Ceglédre.
Utolsó jelenése diósgyőri színekben az emlékezetes 3-2-es vereség volt a Fradi ellen 2011 novemberében. 2013-ban végleg elkötelezte magát a színes város csapata mellett. 2020. február 4.-én súlyos autóbalesetet szenvedett, miután egy jogosítvány nélküli, szervezetében kábítószerrel vezető taxis beléhajtott, és tragikus hirtelenséggel, mindössze 38 évesen elhunyt. A Diósgyőrt 47 élvonalbeli bajnokin képviselő Tibor emléke örökké velünk marad, és bízom benne, hogy odaát Rakaczi Bencével, és néhány Borsodi sör társaságában még mindig figyelemmel követik a csapatot, melyben ők maguk is legendákká váltak.
Tisza Tibor - 2004-2005 & 2011-2013
Tisza Tibor 2004 nyarán érkezett Miskolcra az élvonalba frissen visszajutott DVTK-hoz, amely mindössze négy év alatt ált fel romjaiból a másodosztályból való kiesés és megszűnés után 2000-ben. A gólerős csatár a lehető legjobbkor érkezett az NB1-et ismét megremegtető Acélváros csapatához, első találatához mindössze 163 játékperc kellett, amit nem máshol, mint az Üllői Úton szerzett 2004 augusztusában.
A 2004/05-ös kiírás további részében sem kímélte a Diósgyőr riválisait: A Békéscsaba-MTK-Fehérvár-Nyíregyháza négyes kapuit egytől egyig bevette a szezon társ házigólkirálycímét elhódító Tisza. A 2005-ös őszi idényt is Diósgyőrben kezdte, és további öt alkalommal volt eredményes, azonban télen Újpestre szerződött, és egészen 2011-ig kellett várni visszatérésére. Szeptemberben ingyen hagyta el lila-fehér munkáltatóját Tisza Tibi, és a DVTK-Stadionban visszatekerte az időt 2005-ig, hiszen a következő két és fél évben ott folytatta a gólgyártást, ahol távozásakor abbahagyta. A Pécs kapuját rögtön kétszer is bevette az októberi, 4-0-ás diadalon, májusban pedig a Honvéd elleni 2-1-es győzelem mindkét diósgyőri találatát magára vállalta. A 2011/12-es szezonban nyolc alkalommal volt eredményes, amivel egy góllal végzett José Luque mögött a házi gólkirálylistán. Utolsó teljes diósgyőri szezonjában hat további gólt lőtt, többek között korábbi csapata, az Újpest ellen, azon az 1-1-re végződő bajnokin, ami előtt a DVTK fanatikusai az újpesti Dallas kocsmában lepték meg a lila-fehér szimpatizánsokat. (https://www.amigeleken.hu/hirek/balhe-a-meccs-elott).
Tisza Tibor a Fórumfoci Team tagjaival a régi birkózócsarnokban
2014 tavaszán visszatért nevelőegyesületéhez, a Lokihoz. Összesen 103 bajnokin 30 alkalommal talált be a DVTK színeiben, továbbá az egyetlen diósgyőri játékos, aki a klub mindkét 21. századi sikerkorszakában kivette a részét, és felvette a versenyt - a gólgyártás tekintetében - Egressy Gáborral, és José Luquével egyaránt.
Elek Ákos - 2012-2015 & 2016-2017
Az ózdi születésű játékos 2012 nyarán került Diósgyőrbe, és a 2010-es évek DVTK-jának meghatározó spílere volt. Az időszak számos ikonikus DVTK mérkőzésén pályán volt, például a José Luque búcsúmeccsén a Lombard Pápa ellen 2013-ban, a Ferencváros 32 év utáni újboli bajnoki legyőzésén 2014-ben, és a stadionbúcsúztatón 2016-ban. Debütálására a 2012/13-as szezonnyitón, az Újpest elleni 2-1-es hazai győzelem alkalmán került sor. Októberben megszerezte első gólját DVTK-mezben, az MTK ellen aratott 2-1-es diadal második találatá lőtte. Első két és fél diósgyőri szezonjában alig volt bajnoki, amin nem lépett pályára, a 2012 júliusa és 2014 decembere között lejátszott 77 NB1-es találkozóból mindössze 10-et játszott a Diósgyőr Elek nélkül. Betalált Tomiszláv Szivics utolsó bajnoki győzelmén 2014 decemberében, az Újpest ellen, amikor Georges Griffiths 94. percben szerzett fejesével sikerült otthon tartani a három pontot.
2015 januárjában a kínai Szuperligában szereplő, méltán híres Changchun Yatai csapatához szerződött, ahonnan egy év után visszatért korábbi borsodi csapatához. 2016 tavaszán megrúgta első diósgyőri dupláját a Haladás kapujába, nyáron pedig az első diósgyőri játékos lett, aki Európa-bajnokságon képviselte Magyarországot. Utolsó találatát piros-fehérben korábbi klubja, a Videoton ellen lőtte 2016 októberében, a szezon végeztével pedig Kazahsztánba igazolt, majd újra csatlakozott a székesfehérváriakhoz. 96 bajnoki mérkőzésen 10 gólt szerzett a DVTK színeiben.
Koman Vladimir - 2015-2016 & 2022-2023
Az ungvári születésű játékos a Haladás csapatában kezdte meg karrierjét, ezután megfordult több olasz csapatban, Franciaországban, és Olaszországban is. 2015 tavaszán igazolt Diósgyőrbe, és első mérkőzését korábbi csapata, a Haladás stadionjában, a Rohonci Úti Stadionban játszotta. A 2015/16-os szezon igen hullámvasút-szerűre sikeredett neki, augusztusban meglőtte első gólját a miskolci klub színeiben, szeptemberben megsérült a Felcsút elleni hazai bajnoki 33. percében, október végére azonban már újra pályán volt, a kiírásban pedig 26 mérkőzésen lépett pályára.
2016 nyarán az Adanaspor csapatához igazolt, ezt követően megfordult Iránban, az Egyesült Arab Emírségekben, és Indiában is. 2022-ben az Acélváros ismét igény tartott a középpályás játékára, aki egy szezon erejére újra magára öltötte a diósgyőri címeres mezt, és a csapatnak sikerült bajnokként kiharcolnia visszautását az NB1-be.
Számos játékos, akik egykor elhagyták a Diósgyőrt, döntöttek úgy, hogy visszatérnek ebbe az ellenállhatatlan közegbe. Néhányuknak sikerült legalább olyan maradandót alkotniuk, mint legutóbbi ittlétükkor, akadtak azonban olyanok is, akiknek nem sikerült kétszer is csodát tenni, vagy esetleg a visszatérésük egy enyhe lábjegyzetként szolgál karrierjükben. Természetesen jó az, ha a csapatot összeszokott játékosok alkotják, akik jó kapcsolatot ápolnak a szurkolókkal, azonban ne felejtsük el, hogy játékosok, edzők, klubvezetők, mind véges ideig szolgálják csak a csapatot, ellentétben azokkal, akik évről évre kijárnak a vasgyári stadionba. Jönnek-mennek, hiszen szerződés köti őket, de csak egy adott időszakot jelképeznek a klub történelméből, a Diósgyőr viszont, amit saját szimpatizánsai tették azzá ami, örök.
Melyik ex-diósgyőri labdarúgót látnád ismét szívesen a csapatban?
Mit gondolsz Tamás Márk leigazolásáról?
Melyik DVTK-ba való visszatérés nyűgözött le a leginkáb?
Írd meg kommentben.
Az összes DVTK játékos aki 1990 óta legalább két külön alkalommal is erősítette a csapatot:
A szegedi elleni 3-2-es meccsen Halgas Tibi gólja után a győztes találatot jegyző Gajda István szintén ferencvárosi nevelés volt, egyszerre érkeztek és pályán kívül is többnyire együtt mozogtak. További szomorú párhuzam, hogy szintén halálos kimenetelű autóbalesetben vesztette életét, 30 évesen. Sajnos Csizi Gabi is korán távozott.
Ha már Bindert kiemelted, ő Lippaival vonható párhuzamba, ellene ráadásul nemzetközi körözés volt érvényben.
1-re: Szögedi barcikáról érkezett, de ózdi születésű védekező középpályás volt, nem is ügyetlen, sokat rakkolt, jó volt a mentalitása és labdával sem volt ügyetlen. Balás a Pajkos féle debreceni junior különítmény része volt (Virág, Nagy Árpád, Daru, stb kontingens), alacsonyabb osztályban gólvágónak számított de az nbII nem az ő szintje volt. Barva Ákos saját nevelésű csatárként végigjárta az utánpótlás válogatottak ranglétráját, úgy emlékszem 16 sem volt mikor bemutatkozott felnőtt bajnokin, majd első nagykorú évében le is lépett az mtk-ba. Korai volt, nem futott be komoly pályaívet.
Elismerésem Henriknek, rengeteg melód lehet ezekben a gyűjtésekben!
Elek Ákos. Sportigazgatónak,akadémia élére,elnöknek bárminek. Őt akarom hogy visszatérjen.
Kiser Marci utánpótlásba,Bacsa majd szintén ha meglesz az edzőije.
Szergej Kuznyecov vezetőedzőnek.
Nyaranta Paco és Fernando tovabbkepzest tartani az edzőknek.
Többségnek nem sikerült a visszatérése. Szögedi, Balás, Barva ezekre nem emlékszem. Most egy jó Lippai nagyon hiányzik. ...