Diósgyőrben 283 millió Ft volt az NB-s szintig eljutó akadémisták "átlagára"

Sajtófigyelő - index.hu

Rendkívüli aránytalanságot mutatnak az államilag kiemelt futballakadémiák első hat évének támogatásai – derült ki az Index által közérdekű adatigényléssel megszerzett, a Tisza-kormány felállását követően a Belügyminisztérium által megküldött dokumentumból.

Az index.hu azt követően kérvényezte a 2019-es törvénymódosítással létrehozott, jelen jogállásban 2020-tól működő intézmények számára biztosított állami források listájához való hozzáférést, hogy az előző futballszezonban nagy visszhangot váltott ki a Nemzeti Sportfejlesztési- és Módszertani Intézet (NSMI, avagy a továbbiakban röviden Sportintézet) és az akkor még a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó, Schmidt Ádám által felügyelt sportállamtitkárság közös ajánlása. Utóbbi szerint mindazon intézmények kiestek volna a kiemelt állami akadémiák köréből, amelyek NB I-es anyaklubja nem szerepeltet legalább öt magyart az idény minden fordulójában.

A 2019-es törvénymódosítással eredetileg 10 kiemelt akadémiát hozott létre a kormány. Ma már a szombathelyi Illés Akadémia nem számít annak, a Haladás NB II-ből való kizuhanása miatt ugyanis 2025 nyarától nem felel meg a kritériumoknak. Illetve a jelek szerint külön hírverés nélkül, de bekerült női fronton a szegedi Szent Mihály és a Pécsi Futball Akadémia. Legalábbis ezen együttesek neve is szerepel a kifizetési listákon. A támogatások elosztásának felügyeletét a sportállamtitkárság háttérszervezetei, előbb a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ), majd a feladatkörének részbeni átcsoportosításával – lényegében ugyanazok a szakemberek, csak új szervezet részeként – a Sportintézet látta el az elmúlt években.

A múlt nyári, sokáig meg nem erősített sajtóhírek arról szóltak, az együttesek idényenként 1-1,5 milliárd forintnyi állami támogatástól eshetnek el, ha kikerülnek a körből. Az Index birtokába került közérdekű dokumentumból azonban kiderült, bár a kifizetett összegek évenkénti átlagaként nagyjából stimmel az 1,5 milliárd, a csapatok fele ennél jóval nagyobb támogatásban részesült.

A kiemelkedően legtöbb közpénz, 6 év alatt több mint 20 milliárd forint pedig Felcsútra, a Puskás Akadémia alapítványához (FUNA) került. Ez éves átlagot nézve 3,5 milliárd forintnyi támogatást jelentett 2020 és 2025 között.

A kifizetések metódusa az elmúlt években folyamatosan változott, hol egy összegben kapták azt az intézmények, hol első és második, hol akár négy ütemre szétbontva. Az egyszerűség – és összevethetőség – érdekében az alábbi táblázatokban az adott naptári évben kapott összegeket egyben kezeltük, függetlenül az ütemezésektől.

A programban az első hat évben végig résztvevő akadémiákat vizsgálva egy 2022 és 2025 között az első három magyar osztály valamelyikében bemutatkozó saját nevelésű labdarúgóra átlagosan 173,7 millió forint állami támogatás jutott. Ehhez képest a Puskás Akadémia esetében ez az összeg 235,3 millió, ami 36 százalékkal haladja meg az országos átlagot.

Még nagyobb a különbség a költséghatékonysági lista élén végző Vasashoz képest. Az angyalföldieknél egy profi szintig jutó futballista mindössze 58,7 millió forint állami támogatás mellé társult, vagyis negyedannyiba került az adófizetőknek, mint a PFLA-n.

A számítás természetesen nem egy-egy labdarúgó tényleges képzési költségét mutatja, hiszen az akadémiák teljes működésére fordított állami támogatást veti össze a vizsgált időszakban profi bajnokságokban bemutatkozó saját nevelésű játékosok számával. Arra azonban rávilágít, hogy az egyes műhelyek milyen sikerrátával tudták profi játékosokká „konvertálni” az állam által biztosított anyagi lehetőségeket.

Az akkori következtetéseket azonban alaposan árnyalja a friss adatsor. A kapott állami támogatás fényében a Puskás Akadémia produktivitása nemhogy kiemelkedő lenne, pont hogy az egyik legkevésbé hatékony nevelőmunka folyt Felcsúton. Ha a 2025 nyaráig bemutatkozó növendékek számát vesszük alapul, akkor egyetlen az NB-s szintig eljuttatott futballista „átlagára” itt a harmadik legmagasabb. Csak a Kisvárda és a Diósgyőr akadémiájának eredményessége volt rosszabb ilyen szempontból.

Eközben a Vasasnál, a Honvédnál és az FTC-nél végzett munka volt a ráfordított állami támogatáshoz képest kinevelt NB-s labdarúgók esetében a leghatékonyabb. Feltételezve – bár nem valószínűsítve –, hogy egyéb forrásokból nem került közpénz (rögvest ugye a taótámogatásokat vagy épp a Fradi-város 25 milliárdjának kérdését is említhetnénk) az akadémiákhoz.

Tovább az index.hu-ra a teljes cikkre >>>>>>>>

forrás: index.hu