Az üveghegyen innen

1. rész

Olvasva a hivatalos oldalon megjelent riportot Sántha Gergellyel, a Diósgyőr elnökével (WTF?), az jut az ember eszébe, hogy van egy valóság az üveghegyen túl, ahová mi el sem jutunk és ott sikerekről zengenek a hírek, és van egy valóság az üveghegyen innen, Diósgyőrben, ahol a szurkolók másképp látják a közelmúltat, de másképp látják az elmúlt tíz évet is. Viszont ez csak egy érzés a szerkesztőkben, ami a tapasztalatok és a Ti kommentjeitek alapján alakult ki bennünk. Viszont nem vagyunk tévedhetetlenek, az is lehet, hogy rosszul látjuk.

Bármennyire is kommunikálja a Klub, hogy megbecsülik azt, amijük van, a DVTK egyik legnagyobb és legrégebben meglévő elsöprő erejét, a szurkolót – mi úgy érezzük - nem becsülik meg eléggé. Amikor a klub vezetése nem mer találkozni a szurkolókkal, amikor biztonsági őrök mögé bújva élik a klubházban a mindennapjaikat, amikor elzárkóznak a valódi szurkolói kérdések elől, akkor joggal érezheti azt egy hétköznapi diósgyőri szimpatizáns, hogy nem becsülik meg.

De továbbra is azt mondjuk, lehet, hogy rosszul látjuk és tévedünk. Benne van. Éppen ezért az elnöki riport után arra gondoltunk, hogy mivel mi nem kérdezhetjük a mélyen tisztelt Elnök urat, megkérdezzük a szurkolót, hogyan látja ő most szeretett klubját és a körülötte kialakult légkört. Rajtunk kívül úgysem kíváncsi a véleményükre senki, pedig van nekik. Gyakran sokkal tisztábban látják a helyzetet egy lépéssel hátrébbről, mint azok, akiket az érdekek tartanak a klub mellett.

Szerettük volna, ha több diósgyőri is megválaszolja a kérdéseinket és ezek a szurkolók teljesen más típusúak lennének. Emiatt a válaszolók között lesz egy szervezett csoporttag, egy szinte minden mérkőzésre kilátogató oldallelátós, és egy távol élő, a meccsekre csak ritkán eljutó szurkoló is. Ezen kívül arra buzdítunk mindenkit, hogy kommentben írja le a saját válaszait és írja le, hogy mit kérdezne a diósgyőri vezetéstől, ha egyszer lenne rá lehetősége?

Tamás Budapesten él és ritkábban tud meccsre jönni Miskolcra, mint szeretné. A klub eseményeit napi szinten követi.

Hogy érzi magát napjainkban egy Diósgyőr szurkoló?
Egy szóval: Frusztráltan.
Bővebben: Olyan 1983 körül vitt ki nagyapám először DVTK meccsre, de az biztos, hogy NB2-ben játszottunk. A szeretetem azóta a klub iránt töretlen. 2010-ig a legszebb élményeim az osztályozó mérkőzésekhez kapcsolódnak, meg amikor a pesti tankörtársaimmal kénytelenek voltunk ellógni a büntetőjog gyakorlatról, mert a Ferencvárossal játszottunk a kupában egy szerda délután. Na, ezeken a meccseken a teltház még valódi teltház volt. 2010 után eleinte bizakodó voltam, amelyik meccsre csak tudtam, kimentem, pedig már bőven Budapesten éltem. A kupadöntő pazar volt, tudjuk jól mind. Az utóbbi öt évben pedig belefáradtam abba, hogy remegni kell, meg magyarázkodni a kollégáknak, nem miskolci barátoknak, miért is maradtunk bent. Most ugyanez van kábé.

Az új tulajdonos érkeztével milyen változásokra számítottál?
Arra, hogy pénz az lesz, gondolom, van is. Meg arra, hogy a szurkolókkal történő kommunikációban nem lesz előrelépés. Sokan szidták Leisztingert, mint tulajunkat – nem alaptalanul - azonban az „új urakra, gazdákra” még kevésbé jellemző az egyenes beszéd, tisztesség, amit egy borsodi ember nemcsak értékel, de – joggal – el is vár. Érzésem szerint a kommunikáció még rosszabb, csak most – a Covid miatt – ez még nem annyira feltűnő. Nem lep meg, pont ezekre a változásokra számítottam.

Milyen változások történtek?
Meg sem bírom jegyezni az új játékosok neveit szinte, Zekic szerintem nem volt rossz választás.

Változtatnál-e a felsővezetői posztok egyikén?
Nemcsak egyikén, hanem másikán is. De nincsenek illúzióim, teljesen mindegy, hogy egy – érzésem szerint – gazembert, haszonlesőt másik vált fel.

Szeretnéd-e megismerni az új tulajdonost?
Nem is tudom. Azért a nevére kíváncsi lennék, és nem a klubot megvásárló ilyen-olyan Kft.-k tulajdonosai nevére gondolok, hanem az igazi, valódi tulajra. Azt sem tudom, mi van most a város részével, ki és mibe, mennyire szólhat bele, mik a kötelezettségeik a tulajoknak. Személyesen komoly eséllyel nem szeretnék megismerkedni vele, otthon azt tanultam, ne keveredjek rossz társaságba.

Te milyen gyors lépéseket tettél volna meg a helyében?
Érzésem szerint a motivációja kizárólag a törvényes tőkefelhalmozás, azokat a lépéseket – ebben biztos vagyok – meg is tették. Geri Gergőt sajnálom, hogy egyáltalán belekeveredett ebbe az ügybe, de szerintem Zekics leigazolásával nem húzott rosszat a klub, ezt elég gyorsan megtették. Azt se mondhatom, hogy ne hoztak volna új játékosokat, bár azzal nem vagyok tisztában, ki jött kölcsönbe, ki a miénk és meddig. Ha sok külföldi játékost megvettünk, akkor nagyon bízhat a tulaj a bennmaradásban.

Hogy látja egy szurkoló a klub elmúlt 10 évét?
A rendszerváltás után mindenféle szerencselovagok, kisebb és nagyobb stílű bűnözők tulajdonlásával vergődött a csapat. Az elmúlt 10 évben „szintet lépett” az ország, ma már rendszerszinten megy a balhé, jogszerűen, ennek megfelelően már „üzletemberek” álltak, állnak a csapat élén. Ami nem változott: a vergődés, meg a klub iránti szeretetem (ez speciel nem is fog).

Hogy látja az elmúlt 5 évet?
Ha 2010-2015 volt a kenyér vajas fele, az elmúlt 5 év a csupasz, így jól látszik, hogy penészes az a kenyér. Reménytelen edzők sokasága, aki meg akart valamit – Bódog - azt kicsinálták, igaz, ma már ő sem menne bele két pozícióba fejest ugrani kezdő vezetőedzőként. A stadion pedig f.sza, jól néz ki, tetszik.

Huszonkét szakosztályból mennyit tudnál felsorolni?
Fejből tippelek, csak úgy ér. Foci, jégkorong (bizonyára nagy örömükre), kosárlabda, röplabda (talán), sakk, virtuális izémizé (amit amúgy pártolok, nagy potenciál van benne, bár nem Fifázok, vagy ilyenek), asztalitenisz (ami állítólag nem egyenlő a pingponggal, nekem igen), rally (csoda, hogy ilyen sokára lett szakosztály, ott aztán lehet pénzt lopni számolatlanul!). Azt csak remélem, van még túraszakosztály, a DVTK szeretetét szebben nem írta le senki, mint Keresztury Tibor egy novellájában ezzel kapcsolatban (jut eszembe: szerintem lenne értelme az amigélekén.hu oldalán egy olyan „fül”-nek, vagy minek, ahová a szurkolótársak beküldhetnék a DVTK-t érintő irodalmi vonatkozásokat, én az ilyeneket nagyon bírom, de biztos, hogy nem ismerem mindet, és bárki elolvasgathatná ezeket). A backgammont nagyon hiányolom, meg a kő-papír-olló szakosztályt. Birkózás van még?

A huszonkét szakosztályból mennyi áll közel hozzád?
Ahogy 95%-unknak, nekem is a foci, persze köztünk olyanok is vannak, akiket több szakosztály érdekel komolyan, de 5%-nál nem lehet több, akit más szakosztályok érdekelnek, de a foci nem. A jégkorongot követem még, voltam is pár meccsen.

Szerinted miért kell ennyi szakosztály?
Nem szeretnék senkit gazdasági bűncselekménnyel megvádolni. Bár valószínűleg nem törvényellenes, amit csinálhatnak, csak éppen az én erkölcsi értékítéletembe nem férnek bele ezek a jogszabályok.

Milyen a kapcsolatod most a klubbal?
Eléggé egyoldalú. Én szeretem a klubot, a csapatom, és valószínűleg azok a játékosok is értékelik a szurkolókat, akik – ha nem is megy nekik a játék éppen, de – átérzik a címer viselésének felelősségét, és megtesznek mindent a győzelemért, jobb játékért. Feljebb a vezetők, tulajok meg úgy tekintenek rám, mint egy zavaró porszem a gépezetük üzemszerű működésében. Ez nem engem minősít.

Elégedett vagy a klub kommunikációjával?
Teljes mértékben! :D Annyiban igen, hogy erre számítottam, tehát visszacsatolást kapok arról, hogy nem vagyok teljesen hülye.

Szeretnétek-e szurkolói ankétot, mint régen?
Jó lenne, de ez nem mostanában lesz. Először tűnjön el a koronavírus, addig kiderül, változik-e az urak hozzáállása a szurkolókhoz. Ha bábunak kellünk, akkor ne legyen.

Mit gondolsz arról hogy az utánpótlásból nem ragad meg senki az első csapatnál évek óta?
Csodálkozni nem csodálkozok rajta ekkora katyvaszban, de természetesen végtelenül sajnálom. Gondolom azok, akik ezért felelősek, teljes mértékben meg vannak elégedve magukkal. Én is szívesen megveregetném a vállukat.

Mit szólsz ahhoz, hogy az eredeti tervekkel ellentétben nem létesült DVTK múzeum a stadionban?
Felháborítónak, gyalázatosnak tartom, ékes példája annak, mit tartanak a vezetők, tulajok fontosnak, és mit nem.

Milyen lehetőségek rejlenének egy magas szintű szakmai munkával és ilyen pénzügyi kerettel? Milyen célokért kellene küzdenünk?
Én egyelőre annak is örülnék, ha mondjuk háromszor egymás után várnám a következő fordulót, de a tegnapi, Mezőkövesd elleni kupameccs megint sikeresen visszavetett ebben.

1. Maradjunk bent. Semmi garancia arra, hogy a másodosztály megtisztulást hoz magával, és könnyű onnan visszajönni.
2. Jövőre legyünk biztos 5-7. helyen. Kupadöntő.
3. Tovább nem is merek gondolkozni. Nem a pénz lesz a gond, hanem a magas szintű szakmai munkának nem látom az akarását sem.

Mit remélsz a következő szezontól?
Hogy újra lehet meccsre járni, így legalább az eddig szurkoló által nem látott játékosok, edző egymásra találhassanak, és mindenkinek remegjen a lába, ha a Bükk aljára beáll a csapatbusza.