Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
Imre Róbert meccsértékelője az 1910.hu - A DVTK szurkolók otthona facebook oldalról.
Imre Róbert meccsértékelője az 1910.hu - A DVTK szurkolók otthona facebook oldalról.
- Kovács Zoltán az érkezésekor a stabilitást tűzte ki célul. Akkor sem tudtuk pontosan meghatározni, hogy mire gondol, nem is igazán sikerült érdemben körülírni később, az azonban biztos, hogy Diósgyőrben jelenleg nincs stabilitás. Nem tudjuk stabilan hozni a meccseket, még hazai pályán is hektikusan teljesítünk, ad hoc támadójátékunk van és a fiatal percekkel is lemaradásban vagyunk. Lassan ott tartunk, hogy három támogatott korú labdarúgónak kellene végigjátszania a meccseket, holott már most is csak 1 pontra vagyunk a kieső zónától. Mikor fogjuk játszatni az általában lefelé kilógó fiatalokat? Ha már a vonal alatt leszünk? Nem sikerült megfelelően megerősíteni a keretet nyáron és sajnos elhibázott döntés volt Vladimir Radenkovicra bízni a csapatot. Semmi hozzáadott értéket nem nyújt, még 11 forduló után sincs meg a kezdőcsapata, nem tud meccselni és érthetetlenül cserél. Nem vállalja a felelősséget a vereségek után, vagy a játékosait okolja, vagy a hiányzókra fogja a sikertelenséget, ami meglehetősen ellenszenves.
- A vezetőedző több cserét is eszközölt a kezdőcsapatban: Szakos Bence hiányában Gera Dániel játszott a védelem szélén, az újfent megsérült Anderson Esiti (lassan külön posztot érdemelne, hogy milyen munkát végeznek a Medicalban…) helyén Aboubakar Keita, Holdampf Gergő posztján Mucsányi Miron, Ivan Saponjic helyett pedig Sajbán Máté szerepelt.
- Labda nélkül szépen kirajzolódott a 4-4-2 legelöl Sajbánnal és Croizettel. Utóbbi három labdát szerzett, de csak egyet az ellenfél térfelén, ha a „presszingünk” erőtlennek tűnik számodra, a hiba nem a Te szemedben van: a védekezés intenzitása alapján a Diósgyőr jelenleg sereghajtó az NB1-ben. Ezt a PPDA mutatja meg, vagyis a közbelépés előtt engedélyezett passzok adata. A magas letámadás intenzitását méri, azt mutatja meg, hogy egy csapat hány passzt engedélyez az ellenfél játékosainak a saját térfelükön a letámadó játékosok első védekező közbelépéséig (szerelési kísérlet, megelőzés vagy szabálytalanság). Ez a mi esetünkben 12,74 volt az Újpest elleni bajnokit megelőzően, ami tehát a bajnokság legrosszabb mutatója. Ez főleg annak tudatában érdekes, hogy a nyári felkészülés során Vladimir Radenkovic megígérte, hogy ezen a téren előre fogunk lépni, és az edzőmeccseken láthattuk is, hogy próbálkozunk vele.
Egy másik adat, amit nem teszünk ki majd az ablakba, és a második újpesti gólnál vissza is ütött, az ellenfelek labdaérintései a tizenhatoson belül. Bizonyára ti is falra másztok, amikor azt látjátok, hogy a Diósgyőr védekező játékosai tisztes távolságból figyelik a labdás embert a saját büntetőterületünkön belül, és az az érzésetek, hogy mások hamarabb lépnek oda. A mieink nem kevesebb, mint 30,8 labdaérintést engedélyeznek átlagban mérkőzésenként, ami a korábbi statisztikai mutatóhoz hasonlóan szintén az NB1 utolsó helyét jelenti, megelőzve a Zalaegerszeget és Kazincbarcikát.
- A meccs összességében kiegyenlítettnek nevezhető, kisebb-nagyobb előnyünk van minden fontos adatnál, kivéve a legfontosabbnál, ami a gólok száma. Többet volt nálunk a labda (60%-40%), magasabb xG-vel zártunk (2,90 – 1,68. Büntetők nélkül 1,30, ami hazai pályán borzasztó, de az is csapnivaló, hogy 1,68-ra 3 gólt kaptunk). Több lövésünk volt (15-12), több passzunk (383-259) és több párharcot nyertünk (51%-49%). Látható tehát, hogy nagy egyéni hibákkal, rossz cserékkel és felállt védekezés elleni elképzelés hiányával is lehetsz papíron előnyben, amivel a nap végén semmire sem mész, mert az egyetlen fontos mutató az eredményjelzőn szerepel.
- Könnyebb helyzetben lehetünk, ha a labdás játékról beszélünk, mert Vladimir Radenkovic ezúttal is elmondta a mérkőzést követő sajtótájékoztatón, hogy mi is volt a terv. Oldalváltásokkal akartunk próbálkozni, kettő a kettő elleni helyzetekbe kerülni a vonal mellett, megtölteni a tizenhatos előterét, miután átmegyünk a védelmi vonal szélén (a megítélésetekre bízom, ült-e a meccs terv..). 28 beadásunkból egyébként mindössze 9 talált társat, veszélyes talán csak Sajbán fejese volt az első félidő végén. Labdával legtöbbször 3-2-5 volt felismerhető, Bokros maradt a védők mellett, Keita és Mucsányi pedig középen próbálták eljuttatni a labdákat a szélekre (előbbinek akadt is pár szép fordítása). Érdekes módon többször próbálkoztunk középen és a jobb oldalon Gera, Jurek és Croizet révén, mint azon a bal oldalon, ahol a legjobb támadónk, Elton Acolatse várta a labdákat. Ennek az oka valószínűleg Bokros Geráénál defenzívebb szerepköre volt. Talán nem csak számomra rejtély, a középre tett labdák lehetőségét keresve miért tükörszélsőkkel játszunk, ha nem is a szélsővédőktől várjuk a beadásokat (Gera 0/3, Bokros 0/1). Jurek Gabinál gyakorlatilag minden esetben megtörik a támadás lendülete amíg visszahúzza a lábát a bal lábára, ha pedig jobbal ad be, a vendég szurkolók kapják a labdát, mint a második percben, igaz, Radenkovic bőszen megtapsolta. Illetve érdekelne az is, hogy mégis kinek a fejét kerestük.
- Ismét sikerült zseniális érzékkel belenyúlni a meccsbe, a legjobb középpályásomat (Keita az egyetlen volt a pályán, akinek valamennyi indítása embert talált, Bokrosnak gólpassz-értékű átadást osztott ki) és egyetlen potens támadót (Acolatse) akkor sem hozom le itthon, egy kiesési rangadón, emberelőnyben és gólhátrányban, ha sárgát kaptak. Jó vezetőként megpróbálom óvatosságra inteni őket, de elsősorban az eredmény, sőt, a kiesés elkerülése lebeg a szemem előtt, és nem cserélem le őket egy műtétből visszatérő, valamint egy nyilvánvalóan motiválatlan, flegma fiatalra. Bár a sajtótájékoztatón elmondta Radenkovic, hogy most először haragszik a játékosokra (akkor a 7-0 után vajon mit szólt?), hiányoltam tőle a bocsánatkérést. Mostmár nem lehet kérdés, hogy hibás döntés volt a kinevezése, és vele nem fog kijönni a keretben lévő potenciál. Egy japán mondás szerint ha rossz vonatra szállsz, szállj le a legközelebbi állomáson. Minél tovább vársz a leszállással, annál drágább lesz a visszaút. Talán még nem késő leszállnunk ahhoz, hogy különösebb izgalmak nélkül meg tudjuk hosszabbítani az NB1-es tagságunkat.
- A következő hétvégén Zalaegerszegre utazunk, ahol újabb kiesési rangadó vár ránk. Az ottani 90 perc után eredménytől függetlenül muszáj változtatni a kispadon, mielőtt olyan mélyre ássuk magunkat, amiből már egy minőségi vezetőedző sem képes kivezetni a csapatot.
Tovább az 1910.hu - A DVTK szurkolók otthona facebook oldalra >>>>>>>>
forrás: 1910.hu - A DVTK szurkolók otthona facebook oldal
Egy profiklubnál az eredmény a legfontosabb, hogy ezt kikkel éri el az másodlagos. Akkor egészséges a dolog, ha saját jogukon érnek be fiatalok a felnőttek közé, mert FEJLŐDNEK az up képzés során...na itt ilyen nem igazán van.
Hát nálam maximum csereként játszana ún. fiatal, esetleg Jurek ( de nem a mostani nulla formájában ) és Babos...
Elég nevetséges, hogy ilyen adminisztratív szabályokkal kell rászorítani a klubokat fiatalok játszatására...Egy edzőnek ez gúzsbakötés, mert mi van, ha ő tényleges legjobb tizenegyet mondjuk 30 körüli játékosokkal tudja megoldani...épp nincs használható fiatalja...Ez így szánalmas, a vergődésünk többek között ennek a szabálynak a mindenek felettisége okán is értelmezhető. A környékére sem mennék ilyen országnak edzőként, ahol ilyen, a klubok által lelkesen betartott megkötések vannak...
kiválthatóak.