Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
Kecskemét 
Két évtized felejthetetlen és elfelejtett magyar hálóőrei
Szerző: dfcwolf | 2017-02-03 06:45:00Kamaszkorom egyik legszebb intelme, melyet egy idősebb családtagomtól kaptam, hogy nem lehet minden nőt megszerezni, de törekedni kell rá. Nos, jelenleg – három évtized múltán – közel hasonló helyzetben vagyok. Szeretném a Tisztelt Olvasóknak bemutatni a hetvenes és nyolcvanas évek magyar kapusait. Az intelem analógiáját követve, bár lehetetlen lesz mindegyiküket, de törekszem rá. Listámra felkerültek olyanok is, akik többszörös válogatottak lettek, világbajnokságokon védhettek, és olyanok, akikre manapság már csak szűkebb pátriájukban, egykori csapataik szurkolói emlékeznek tisztelettel és szeretettel.
Tamás Gyula
Az 1941-es születésű egykori kapus szülővárosa csapatában, a Diósgyőri VTK-ban ismerkedett meg a labdarúgás alapjaival. A korosztályos ranglétrát végigjárva 1963-ban mutatkozott be az NB I-ben csapatában. 1969-ig gyakorlatilag végig ő védett a DVTK-ban, 143 első osztályú bajnoki mérkőzést játszott úgy, hogy ebből a hat évből egy szezont az NB II-ben töltött csapatával. Igaz, pont abban az évben Magyar Kupa (MNK) döntőig meneteltek a diósgyőriek, de azt elveszítették az ETO-val szemben.
1970-ben igazolt a Vasasba, ahol tizenegy szezonon keresztül védett Mészáros Bubuval párban. Jellemzően az évtizedet elfelezték, eleinte Tamás volt az első számú kapus, később a jóval fiatalabb Mészáros, aki utánpótlás-, majd felnőtt válogatott lett az idők folyamán, szép lassan kiszorította őt. A hetvenes évek elején az angyalföldiek két bajnoki bronzérmet szereztek. Az elsőnél még Tamás Gyula védett az összes meccsen, a következő évben már csak 18 mérkőzésen, a többin Mészáros.
Veréb György
Az 1949-ben született egykori kiváló kapus maga az Élő Legenda Diósgyőrben.
Lokálpatrióta DVTK-drukkerek – városvédelmi okokból – szívük szerint csak minden párhuzamos utcát neveznének el róla Miskolcon, mert furán venné ki magát, ha két ugyanolyan nevű utca keresztezné egymást...
Szülőhelyén a borsodi Mérán kezdett focizni, világéletében kapus volt. Az általános iskolát alig járta ki, mikor már a község megye I-es csapatában bemutatkozhatott a felnőttek közt. Nem váratott sokáig magára, hogy a nagyon fiatalon megyei válogatottá lett kapus egy komolyabb csapatba kerüljön. Tizenöt évesen lett a Miskolci VSC játékosa. Az ifi korosztály után pedig 1967-ben a DVTK igazolta le, rögtön a válogatott Tamás Gyula tartalékja lehetett.
1967 és 1988 között, ami több mint húsz esztendő (!!!), 248 első osztályú bajnoki mérkőzésen védett a DVTK-ban. Csapata ebben a két évtizedben többször is megfordult a másodosztályban, ezért tűnik a közel két és félszáz NB I-es mérkőzés kevésnek. De hogy érzékeltessük az időintervallumot, Veréb György majdnem 1000 tétmeccsen (NB I, NB II, Magyar Népköztársasági Kupa, UEFA Kupa, Kupagyőztesek Európa Kupája, stb. - a szerkesztő megjegyzése) védett a borsodi piros-fehéreknél.
A DVTK-val egyszeres magyar bajnoki bronzérmes és kétszeres Magyar Kupa (MNK) győztes volt.
Veréb György 1981 októberében azon kevés játékosok közé került be, akik a Népsporttól 10-es osztályzatot kaptak. Az NS osztályzatai alapján másik két idényben az Év Kapusa címet nyerte el.
1998-ban, életében utoljára, ötvenhez közel, amikor már a csapat kapusedzője volt, az akkori kapusok sérülése miatt még védett egy bajnoki mérkőzésen.
Veréb György volt megyei és ifjúsági válogatott. 1979-ben az olimpiai válogatott mezét kétszer is magára húzhatta.
Aktív pályafutásának befejezése után kapusedzőként és sportvezetőként is dolgozott. Évtizedeken át állt a DVTK alkalmazásában, mellette dolgozott a magyar olimpiai válogatottnál is. Már játékos korában edzői oklevelet szerzett és szakmai képzésekben vett részt. De egykori csapatánál volt technikai vezető, majd szakosztályvezető, később ügyvezető titkár is. 1993-tól 1996-ig a BM hivatásos állományában teljesített szolgálatot mint sajtóreferens és sporttiszt.
Egyéb címei között olyan kitüntetések is szerepelnek, mint a belügyminisztertől kapott dísztőr, melyet a sport- és munkateljesítményéért kapott, Miskolc városának Nívó-díja, vagy szülőfalujának díszpolgári címe.
Forrás, fotók: valogatott.blog.hu
És ezt olvastad már?
1.) Tamás Gyuszi a DVTK előtt(!) védett a Diósgyőri Bányász-ban, mely csapat pályája ott volt, ahol manapság azt hiszem a Kínai Ruhabolt van, és persze a pálya helye is be van már épitve házakkal.
Elég jó csapat volt a Di. Bányász, ott játszott korábban Vezér III, is és levezetés jelleggel Pesti Gyurka bátyánk is.
2.) Kellene egy sorozatot inditani azokról a játékosainkról is, akik Perecesről a PTK-ból kerültek Diósgyőrbe, mint Szigeti Oszi, Werner "Csula" vagy Paulás Tibike.
3.) És persze azokról az egykori PTK játékosokró is kéne írnil, akik nem a DVTK-ban "futottak be", hanem másutt--pl.: Kertes, Pio II stb...--vagy maradtak Perecesen mindvégig, pl. Krajnyák a nagyszerű kapus vagy Futó V. a kiváló balszélső.
4.)