Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A Kispest Honvéd vezetése személyesen Csányi Sándorhoz, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökéhez fordult levélben a szombati bajnokin a DVTK javára megítélt büntető miatt.
A Honvéd honlapján, a honvedfc.hu-n az alábbi közlemény jelent meg ezzel kapcsolatban:
Nagy vihart kavart a szombati Budapest Honvéd–DVTK (4–4) mérkőzés 49. percében megítélt büntető, hiszen Vernes Richárd elvégezte a szabadrúgást, majd közben sípszó harsant, ezért játékosunk, Danilo két kézzel megfogta a labdát, abban a hitben, hogy újra el kell végezni a szabadrúgást.
Berke Balázs játékvezető azonban általános megdöbbenésünkre tizenegyest ítélt, noha véleményünk szerint a sípszó minimum félreérthetővé tette a szituációt, s mivel a rúgást követően hangzott el, ezért a szabadrúgás elvégzésének jogszerűsége is kérdéses. Ha pedig a szabadrúgás nem volt szabályos, akkor a tizenegyest sem lehetett volna megítélni.
A Honvéd vezetősége megvizsgálta a különböző lehetőséget, s azzal a klubvezetés is tisztában van, hogy a történtek nem jelentenek óvási alapot, ennek ellenére levélben fordultunk Dr. Csányi Sándorhoz, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökéhez, amelyben azt kérjük, hogy vizsgálják felül az ilyen és ehhez hasonló eseteket, továbbá, hogy miként lehetne utólagosan kezelni ezeket a helyzeteket.
A történtek azért is fájdalmasak a számunkra, mert az előző szezon végén is volt egy kétes ítélet, amely befolyásolta a bronzérem sorsát, és a mostani szituáció is hatással lehet a dobogós helyezésre, illetve a kiesésre is.
Klubunk kéri a szövetséget, hogy vizsgálja meg, a jövőben hogyan lehetne a hasonló helyzeteket orvosolni, hiszen mindannyiunk közös érdeke, hogy a jövőben ne forduljanak elő hasonló szituációk.
Várjuk véleményeteket!
forrás: honvedfc.hu
Nem számol azzal a sok-sok esettel, amikor az évek-évtizedek folyamán a BIRÓK A HONVÉD JAVÁRA KÖVETTEK EL SOK-SOK igazságtalanságot és hibát. Éppenséggel a vidéki csapatok, köztük mi, a Diósgyőr KÁRÁRA! És akkor az ugye nem volt akkora NAGY BAJ, hogy mozgósitani kelljen miatta a fél Világot?!
Sok pesti válogatott játékos egyenesen kiutálta a vidékieket.
A legkirívóbb ezek közül az a Bálint László volt, aki a vidéki játékosoknak még a köszönését sem fogadta.
Ezt a magatartását szövetségi kapitányként is megtartotta, szinte kizárólag Honvéd, Vasas és MTK játékosokra építette rendkívül szar csapatát.
Az osztrákok ellleni budapesti 0-4 után rúgták ki.
A Kádár-rendszerben a HM és a BM gyakorlatilag annyi pénzt kapott a költségvetésből, amennyit csak akart.
Elmondok csak egy történetet, elég ismert, apámtól tudom.
Egyik meccsen körbejárt egy fénykép, amin Solymosi Pixi volt egy edzésen, Fradi mezben.
Egy hét múlva már a Dózsában játszott.
Jó játékos volt.
„A Góóól 2-ben újfent kitárgyalták az ominózus 11-es szituációt, de 100%-os állásfoglalást ott sem lehetett hallani. Annyival azért közelebb jutottak az igazsághoz, hogy immár biztosnak látszik, hogy a bíró fújt a sípjába, amivel engedélyt adott a szabadrúgás elvégzésére, és nem kívülről jött a hang. Így viszont csupán egy egyszerű videóelemzést kellene elvégezni, pontosan kikockázva, hogy a síp az elrúgás pillanatához képest mikor szólalt meg. Amennyiben előbb, úgy a kezezés miatt egyértelmű a 11-es. Ha viszont később, akkor vissza kellett volna fújni, és a rúgó játékosnak sárga lapot adni.
Én a magam primitív eszközeivel megpróbáltam a videót kielemezni, és arra jutottam, hogy a síp valamikor az elrúgás után nagyon kevés idő (töredék másodperc) elteltével szólalt meg. Ebből kiindulva tehát téves ítélet született. Azonban ne felejtsük el, hogy a bírónak (egyelőre még) nincs videója, és azt a nagyon kis időt, ami az elrúgás pillanata és a saját sípszava között eltelt, egyszerűen nem volt képes helyesen érzékelni. Ő úgy ítélte meg, hogy a sípolás az elrúgással egyidőben, vagy annál kicsivel előbb történt. Ezért a bírót szidni, kiesést-bronzérmet befolyásoló hibát, vagy pláne bundát emlegetni dőreség. Ez semmivel sem nagyobb tévedés, mint amikor egy néhány centis lest elnéznek.”
Azóta egy pontosabb módszerrel még egyszer kimértem az esetet, és ténylegesen a sípszó néhány század-, vagy legfeljebb egy tizedmásodperccel hamarabb szólal meg az elrúgás pillanatánál. Így tehát, ellentétben a fentebb leírtakkal, egyáltalán semmilyen bírói hibáról nem beszélhetünk.