Az MLSZ elvetette a DVTK-nak a fiatalszabály megváltoztatására irányuló kérését

Az élvonalbeli csapatok túl azon, hogy alanyi jogon sportszervezetenként 350 millió forintot kapnak a szövetségtől, a bajnoki idényben elért győzelmek után minden alkalommal 10 millió forinthoz jutnak, illetve az idény végén az első hat helyezett gárda között 420 millió forintot osztanak szét (1. helyezett: 120 millió, 2. helyezett: 100 millió, 3. helyezett: 80 millió, 4. helyezett: 60 millió, 5. helyezett: 40 millió, 6. helyezett: 20 millió), további kétszer 50 millió forintot is kereshetnek. Abban az esetben, ha megfelelnek a hazai játékosok, valamint a fiatal játékosok szerepeltetésére vonatkozó előírásoknak. Előbbihez az kell, hogy a bajnoki évadban összesen 20 790 percet töltsenek a pályán magyar állampolgárságú labdarúgók (vagyis átlagban mind a 33 fordulóban 7 magyar legyen pályán), utóbbihoz pedig az, hogy az 1999. január 1-jén és utána született fiatalok összesen 2970 percet játszanak az évadban (a 2000. január 1-jén és utána született fiatalok percszorzója kétszeres).

A boon.hu megkérdezte a két megyei NB I.-es gárda klubvezetését, diósgyőri részről Tamás Gábor cégvezetőt, hogy megcélozzák-e ezeknek az 50 millió forintos tételeknek a megszerzését. A "Feleslegesen egyik klubnál sem fognak kockáztatni" című összeállításból idézünk:

– A fiatalok játszatásának ösztönzése azt az elsődleges szakmai célt kellene szolgálja, hogy az aktuális U21-es válogatottban szóba jöhető labdarúgók minél több játéklehetőséghez jussanak az NB I.-ben – nyilatkozta Tamás Gábor, a DVTK cégvezetője. – A 2019/20-as bajnoki évadban ennek kiemelt jelentősége van a Szlovéniával társrendezőként hazánkban rendezendő U21-es Európa-bajnoki döntő miatt. Az Eb-döntőn az 1998. január 1. után született játékosok vehetnek részt. Ezért logikus és hasznos lépés lett volna, ha az ebben a korosztályban versenyző játékosok szerepeltetését ösztönözné és támogatná a Magyar Labdarúgó-szövetség, elősegítve ezzel az Eb-döntőn való sikeres szereplést. Az NB I.-es bizottság 2019. májusi ülésén az erről szóló futballszakmai javaslatot a meghívott klubok képviselői egyhangúan támogatták.

Tamás Gábor azt is hozzátette, hogy az elmúlt idény tapasztalata azt támasztja alá, hogy elvétve lehet találni olyan, 1998-ban született játékosokat, akik legalább a mérkőzések 50 százalékán pályára léptek, majd felsorolta, hogy kik voltak azok a fiatalok, akik 1000 perc felett játszottak a 2018/2019-es szezonban:

1. Tajti Mátyás (Diósgyőr) 1993 perc,

2. Szalai Attila (Mezőkövesd) 1920,

3. Kiss Tamás (Puskás) 1839,

4. Szabó Bence (Diósgyőr) 1743,

5. Kusnyír Erik (Debrecen) 1631,

6. Schäfer András (MTK) 1093,

7. Vogyicska Bálint (MTK) 1049.

Ezenkívül további rangsort is ismertetett, a klubok sorrendjét ebben a témában: 1. Diósgyőr 4129 perc, 2. Puskás 2728, 3. MTK 2584, 4. Debrecen 2045, 5. Mezőkövesd 1984, 6. Budapest Honvéd 942, 7. Ferencváros 485, 8. Haladás 107, 9. Újpest 90.

– Ennek alapján a 2018/19-es bajnokságban – amikor egyáltalán nem volt pénzügyi ösztönzés, így nyilvánvalóan sportszakmai okokból játszott minden csapatban minden pályára lépő – egyetlen csapat, a DVTK érte el a mostani szabályzatban kihirdetett 2970 játékpercet – jegyezte meg Tamás Gábor. – A felsorolt labdarúgók nagy része 1998-as születésű – azaz a szabályzatnak már nem fognak megfelelni, – ám az Európa-bajnokságon szereplésüknek nincs akadálya. A 12 csapatos, az átszervezés óta minden szezonban kiélezett versenyt hozó bajnokságban kevés a realitása annak, hogy az előttünk álló bajnoki évben az 1999. január 1. után született játékosok rendszeresen pályára lépjenek. Az említett szakmai érvek miatt tisztelettel kértük a szabály átgondolását és megváltoztatását, azaz az 1998. január 1. után született korosztály figyelembevételét. Ezt a száz százalékban szakmai érvekkel alátámasztott javaslatunkat azonban az MLSZ elvetette. A fiatalok szerepeltetéséről Tajti József sportigazgatóval is beszéltünk az évad előtt, az ő álláspontja az, hogy a fiatal játékosaink akkor fognak játszani, ha teljesítményükkel ezt kiérdemlik. Ő is úgy látja, hogy vannak tehetséges magyar fiataljaink, de nem szeretnénk felesleges kockázatot vállalni és esetleg a hosszú távú karrierjüket kockáztatni a rövid távon a megszerezhető támogatásért. Amikor készen állnak az első osztályú felnőttszintre, ha a csapat eredményességét növelik szereplésükkel, akkor fognak játéklehetőséget kapni.

A hazai (magyar) játékosok szerepeltetéséről azt mondta a diósgyőri klubvezetés tagja, hogy nem fogják szem elől téveszteni alapvető céljukat, a stabil középmezőnyhöz tartozást. Igyekeznek ebben egyensúlyt tartani, elsődleges cél a minél jobb eredmény elérése, de ha a magyar játékosok szereplésével még támogatást is kap a klub, az külön örvendetes, és az ésszerűség határain belül törekedni is fognak arra, hogy az azért járó pénz megszerzésére legyen esélyük.

Tovább a boon.hu-ra a teljes cikkre >>>>>

forrás: boon.hu