Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
Szombaton délelőtt már a meccsre gondolok, szerdától várom én ezt a szép napot!
Ott leszel ma Mezőkövesden?
Mi ott leszünk!
Dacolva minden nehézséggel, elviselve a játékvezetők hibáit, elfogadva az elfogadhatatlan teljesítményt….
Mi ott leszünk!
Mert erre tanítottak. Ezt láttuk apáinktól és erre tanítjuk a gyerekeinket is.
A Diósgyőr nem az éppen pályára kifutó aktuális 11 játékos….
A Diósgyőr több ettől: szerelem! Sőt… több mint szerelem: Hitvallás.
Egy igen erős összetartóerő Piros-Fehér zászlók alatt.
Identitás, közös múlt, szokások összesége.
Ez az én hitem!
Ettől vagyunk többek más szurkolótáboroktól. Ettől szentély a stadionunk.
Diósgyőri gyerek vagyok:
Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.Szeretném harsogni kétkedő fülébe,
Szeretném égetni reszketők lelkébe,
Lángbetűkkel írni véres magyar égre:Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.
Most őszintén…. volt a helyzet már rosszabb is. Kiestünk, megszűntünk. Akkor is ott voltunk.
Lesz még rosszabb is. Akkor is ott leszünk.
Sok sikerben nem volt eddig részünk… de minden csapatnak lehet egy szar száz éve…. :)
Mégis itt vagyunk. Mert a Diósgyőr nekünk vallás!
Nekünk:
Nem csak egy stadion - ez az Otthonunk
Nem csak egy mez - ez a Bőrünk
Nem csak tizenegyen - Millióan vagyunk
Nem csak tömeg - egy Család vagyunk
Nem 90 percre szól - egy Életre
Nem csak szenvedély - hanem Érzelem
Nem csak egy játék - hanem, az Életünk
Minket szurkolókat nem lehet leváltani….
Úgy szeretjük a klubbot és csapatot mint a saját gyerekünket.
Egy hétig boldogok vagy szomorúak vagyunk a csapat hétvégi eredményétől függően.
Most a csapatnak szüksége van ránk. Sajnos nem a bajnoki címhez… pedig azt a szurkolók már rég megérdemelték volna, nem is Európa Ligás eredményhez…
Idén ismét a kiesés ellen harcolunk. Ez tény. Most nem boncolgatva az okokat, azt majd megteszik a szakértők.
Hét mérkőzés van hátra bajnokságból, ebből négy nehéz mérkőzés lesz a tabella élmezőnye ellen (Fradi, Vidi, Loki,Újpest). Három mérkőzés viszont nyerhetőnek tűnik, (Felcsút, Zsóry, Paks).
Szombaton Magyarország híres labdarúgó akadémiája érkezik hozzánk.
Bizakodó lennék, ha nem láttam volna, ahogy pár napja Magyar Kupa mérkőzésen 3-0 ra kifújták az orrunkat….
Lesz-e Diósgyőri feltámadás?
Van-e büszkeség a játékosokban?
De igazából nem is a játékosokkal akarok most foglalkozni….Van nekik elég bajuk.
Mit tehetünk mi?
Eljössz szombaton Mezőkövesdre! Beállunk Zoli mögé és 90 percig lankadatlanul biztatjuk a csapatot!
Mi ezt tudjuk tenni. És ezt, a többi élő, elhunyt és megszületni fogó Diósgyőr szurkoló érdekében meg kell tennünk! Utólag megbánnád, ha csak azért kaptunk ki, mert Te nem voltál ott!
Gyere el szombaton, mutassunk példát kitartásból a fiúknak! Tedd félre az eddigi csalódottságodat, hiszen ahogy az indulónk írja:
Még a tippmix játékunkban sem tudok magunk ellen fogadni, sőt az utolsó 2 meccsünket is eltaláltam, csak az a gond, hogy ellenkező előjellel...
De továbbra sem adom fel -mint remélem ezek az aranylábú fasz(a) gyerek sem- mer' aki DIÓSGYŐRI!!!!!!!!!!!
Angyalföldi gyerekek...
Ez a mai írásom egy nyílt levél. Túl sok ember érintett és mindegyikhez szólnom kell. Kérdeznem kell, mert túl sok a nyitott kérdés bennem.
Kedves játékosok!
Hozzátok szólnék elsőnek, mint a piramis legalján lévőkhöz. Hozzátok, Ti huszonéves milliomosok. Akik az egyenlítői tengerparton süttetitek a hasatok, egy olyan fél szezon után, amikor a legtöbb gólt kaptuk az egész NB1-ben. Akik letudtok úgy mérkőzéseket, félidőket, hogy egyet sem sprinteltek. Akik nem mertek és nem bírtok bevállalni egy váratlan megoldást, egy cselt egy NB3-as csapat elleni edzőmeccsen. Nem ütköztök egyszer sem váll a váll ellen az ellenféllel, hogy tiétek legyen a labda. Nem vagytok hajlandók egy lépéssel se többet megtenni, amikor hárommal többet kéne valójában és felszántani a pályát széltében hosszában, hogy esélyünk legyen nyerni.
Ti "rutinos, öreg rókák", a magyar futball túlélői, akiknek csak megszületni volt nehéz. Akiknek már csak biznisz ez a buli. Akik ellötyögtök még itt, aztán arrébb toljátok a szekeret, és majd a következő alsóházi csapatnál ugyan úgy lökitek a süket szöveget, hogy milyen nagyszerű a közösség, meg milyen célok vannak. Aztán majd menekültök és/vagy kiestek a negyedik ötödik csapattal is amíg van belőle pénz.
Ti külföldről idehozott zsoldosok, akiknek az lenne a feladata, hogy a képzettségetek révén emeljetek ezen a nulla értékű magyar focin, de a kispadon se szívesen látom a neveteket, ha egyáltalán méltóak lennétek arra, hogy ennek a klubnak a mezét magatokra húzhassátok, akár egy edzésen is. Akik semmiben nem vagyok jobbak, mint egy NB2-es magyar játékos.
Ti mind, akik nemet mondok egy sportpszichológusra, hogy feltárja a belső, gátló tényezőket. Ti, aki nem vagytok hajlandók megdolgozni a győzelemért. Ti akik kikértek magatoknak minden kritikát, nagyképűen még nektek áll feljebb: mert hogy jön ahhoz a szurkoló hogy megkérdőjelezze a Ti nagyszerű teljesítményetek.
...mi van veletek?
Tisztelt szakvezetés!
Nézem hétről-hétre a nagyobbnál nagyobb vereségeinket, a kilátástalan, szervezetlen, alapok nélküli játékot. Aztán olvasom a vezető edzői, közhelyes és lizerges álmokban lebegő nyilatkozatokat, mint legutóbb: "Hetente kapom a dicséreteket a játékstílusért,..." Az ellenféltől? "Köszönjük, hogy felkészületlenségetek révén, ingyen adtátok a gólkülönbség javítással kombózott három pontot". Vagy: "A sok egyéni hiba, amit elkövettünk, döntötte el végül a mérkőzést." Tizenegy játékos egyéni hibája? Talán inkább egy ember oktatási és szervezési hiányosságai a játékos keret képességeinek függvényében?
A játékunk kiismerték, a kvalitásaink meg nincsenek meg a fejlődéshez. Már a második példa győz meg arról, hogy az átlag német edző egy dolgot tud, és itt véget is ér a tudománya. Tizenkilencre lapot húzok: ha bejön jó, ha nem akkor meszeltek. Márpedig itt az utóbbi a helyzet. A közhelyhegyek tetején, a valóssággal fonákjáról sem találkozó futball-fantazmagóriák fellegei alatt pedig ott áll: az esztelen optimizmusból emelt katedrális. Ezek a dolgok teszik sírba a csapatot, nem látni ezt onnét a padról?
Nézem tegnap a Góóól című agyzsibbasztást, és eljutottam oda, hogy egyet kell értsek Bozsik Péterrel: ha nem megy semmi vissza kell nyúlni az alapokhoz.
Ja, hogy nincsenek alapok csak a támadójáték van gyakorolva (amivel az utóbbi fél évben SOHA nem "lőttünk egyel többet mint az ellenfél") és semmi más!? Ó bocs.
Ehhez még jön az a kis adalék, hogy három NB1-es szezon alatt két edzőcserénk volt és mind a két új edző azzal kezdte: rossz az erőnlét. Szezon felénél a hibák oka: rossz az erőnlét. Ez kinek a felelőssége (csak nem az erőnléti edzőé)?
Még ha a problémák eszkalálódása ugyanoda vezet is, egy kérdés nyílt marad: ...mi van veletek?
Nagyra becsült felső vezetés!
Másfél éve görgetjük magunk előtt ezeket a problémákat. Nem gondoljátok, hogy ideje lenne változtatni? Eközben nem látom azt, hogy az igazolásokkal bármi módon is erősödnénk, de a sérülések miatt játékra alkalmas keret szűkebb, mint az érettségi öltönyöm. Négy tartós sérültünk van. Télen elküldünk öt embert, és csak négyet hozunk. Előtte is az volt a fáma, hogy sok a sérült, akkor ezt így, miért gondoljátok, hogy jó lesz? Mert ez így testvérek között is mínusz egy az előző merítéshez képest. Akik pedig érkeztek, azok közül csak kettő üti meg a mércét, hogy beférjen, egy üveglábúnak bizonyult (fél éves csapat nélkülisége, nem volt véletlen), egy pedig semmit nem csinál. Ez így már három mínusz.
Én értem, hogy nem vehetjük fel a versenyt az olyan államilag dotált csapatokkal, mint a PAFC, vagy a Videoton. Nem is kérem számon. Azt is elfogadom, hogy mindenki ellenünk van (1989 óta, mióta ennek a csapatnak szurkolok, nem nagyon volt senki mellettünk). Nem elvárás nekem sem a dobogó, sem a kupagyőzelem, sem a nemzetközi futballszíntér. Csak azt amit Vancsa Miklós, az installálás utáni első ankéton ígért: "a jó kis Vasast, amit csinálni fognak itt". Mert ez egyáltalán nem látom, és nem értem: mi van veletek?
Maradok Vasas iránti szeretettel:
Juhász Kristóf, egykori, jelenlegi és jövőbeli Vasas szurkoló.
UI.: Hofi után szabadon: akinek nem inge a fenti sorok tartalma, ne vegye magára, de akinek igen az öltözködjön föl, de nagyon gyorsan!
1 2 3 4 >