Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
Egy ember élete gyökeresen megváltozhat egyik pillanatról a másikra.
Elcsépelt szövegnek tűnhet, hogy: "Mindent, ami most természetes neked, becsüld meg, mert Isten ajándéka, és csak akkor veszed majd észre a hiányát, amikor már nincs."
Ugye, hallottuk már ezt, és úgy gondolom, szinte mindegyikünk átérezte ennek a súlyát az életének bizonyos szituációiban. Egy közelálló ember halálánál egy betegségnél, de akár egy tárgy elvesztésénél is. Ákos majdnem elvesztette a legdrágábbat. Az életét.
Mikor esélyt sem adtak neki az orvosok, csoda történt. Isten, a család, a barátok, a szurkolótársak mind segítségére voltak ebben. Mindenki egyet akart. Hogy ez a srác életben maradjon. A hit és az élni akarás erősebb volt benne mindennél, és ezt a sors meghálálta neki.
Visszakapta az életet. Bár embert próbálóan nehéz időszakon ment keresztül, most újabb állomáshoz érkezett a szomorú, de egyben csodás és tanulságos története a gyógyulásán át mindeddig, ahol most tart. Az alábbi cikkből kiderül, miért írjuk ezt.
Örömteli pillanatokkal kezdődött a keddi mezőkövesdi túra!
A kocsiból kiszállva azt láthattuk, hogy Szántai Ákos segédeszköz nélkül sétál a meccsre. Aki nem ismerné, és nem tudná, hogy mi történt vele, annak talán fel se tűnt volna a mozgásán ez elmúlt rettenetes évek nyoma.
Idézzük fel, hogy ki is Szántai Ákos, és mi is történt vele:
Ákos a Diósgyőr egyik legnagyobb szurkolója, az ultrák meghatározó alakja volt. Nélküle nem kezdődhetett Diósgyőr mérkőzés.
Az ő nevéhez fűződik az egyik első diósgyőri szurkolói oldal elkészítése is és részt vett a diósgyőri labdarúgás újraindításában is.
Szántai Ákos 2001-ben szenvedett balesetet. Barátaival utazott Budapestre a Magyarország-Románia válogatott meccsre. Kihajolt a vonat ablakán, ekkor történt a baleset: fejjel egy vasúti jelzőoszlopnak csapódott. Az orvosok egy százalék esélyt adtak neki a túlélésre....
Nyolc hónapig volt kómában, miközben a barátai, szurkolótársai mindennap látogatták. Megható volt látni, hogy ezek a kemény fiúk ott sírnak az ágyánál — nyilatkozta a boon.hunak Ákos édesanyja.
“A felépülés nem úgy történt, ahogy a filmekben látni: a kómából egyszer csak kinyitja a szemét. Kemény munka volt mögötte, először Ákos csak a kezét mozgatta, majd a lábát, később betűtábla segítségével beszélgethettek vele a családtagok, barátok. Táblákat, fényképeket tettünk az ágya mellé, hogy térben és időben is tájékozódhassék.
A barátok pedig régi felvételeket — természetesen DVTK-meccsen készült videókat — vetítettek neki, hogy mihamarabb visszanyerje az emlékezetét.”
Visszanyerte. Ákos nyolc hónap után felébredt a kómából, és a baleset után 10 hónappal már a stadionban, tolokocsiból szurkolhatott a Diósgyőrnek.
A klub sem hagyta magára Ákost. Rájuk és a szurkolókra mindig számíthattunk – mondta Tünde. Eddig több sporteszközt kaptak, amely Ákos gyógyulását szolgálta.
Ákosnak volt egy célja: „Segítség nélkül, önállóan kimenni egy Diósgyőr meccsre "
A tegnapi események után kijelenthetjük: Győztél Ákos, elérted a kitűzött célodat!
Jó volt látni köztünk, további javulást kívánunk egészségügyi állapotodban!
Fogunk mi még együtt bajnoki címet ünnepelni!
részlet: haon.hu, fotó: nol.hu
És csoda, ahogy hallom, Kövesden már segítség nélkül érkezett a meccsre.
Párhuzamot lehet vonni Ákos felgyógyulása, jelenléte és a Diósgyőr szárnyalása között Bódog Tamás vezetésével.
Keresztre feszítettek Bennünket diósgyőri szurkolókat, és eljött a pillanat , itt a feltámadás örömhíre. Ezt már nem szabad elengedni magunktól és bízva edzőnk és a csapat további sikereiben, együtt leszünk és győzni fogunk! Mi leszünk a legnagyobbak!
Hajrá Ákos, hajrá mindörökké Diósgyőr!
Áldott ünnepeket minden DIÓSGYŐRT szerető Szurkolónknak a világ bármelyik táján szurkol Nekünk!
Sohase gondoltam volna, hogy pár napja az egyik topicban rákérdeztem, hogy mi van Ákossal, erre is figyelnek a szerkesztők, köszönöm!
Mint pár napja is írtam, soha nem voltunk barátok Ákossal, valószínűleg nem is leszünk, de ami történt vele - kicsit ledöbbentem, hogy már lassan 16 éve történt az eset, ennyire rohan az a kurva idő? -, nem lehet szó nélkül elmenni, örülök, hogy jól van, és él, és tud közlekedni segédeszköz nélkül is!
Csak így tovább Ákos!
Lehetne egy riportot is készíteni vele T. szerkesztők, ha ráértek erre majd egyszer a közeljövőben!