Banner

Tizenegy éve búcsúzott el a Kapitány a diósgyőri közönségtől

Szerző: Jáborcsik András | 2024-06-02 19:27:00

Kapitány! Mi is örökre emlékezni fogunk Rád és mindig a szívünkben leszel.


Tizenegy éve, 2013. június 2.-án búcsúzott el a diósgyőri közönségtől Jose Luque.

Az évforduló alkalmából újra megjelentetjük a "Volt egyszer egy búcsúmeccs" című írásunkat, melyben a búcsúmeccsre való készülődéstől kezdve az ajándékok átadásáig végigkövethetjük ennek a felejthetetlen napnak a történéseit.

Ezzel kívánunk Josenak erőt, egészséget és küldjük neki jókívánságainkat Miskolcról.


Capitano! Siempre recordaremos y siempre estás en nuestro corazón.

Kapitány! Mi is örökre emlékezni fogunk Rád és mindig a szívünkben leszel.



Csak egy szezonzáró bulinak indult. Akkor még nem is tudtuk biztosan, hogy búcsúmeccs lesz. Bíztunk, reménykedtünk a csodában. Egy szurkolótársunk kezdeményezésére online petíciógyűjtésbe is kezdtünk. 1187-en írták alá elektronikusan a „Jose Luque maradjon a DVTK játékosa” petíciót, amit végül át is adtunk a klubvezetésnek. Szándékunk mindössze annyi volt, hogy jelezzük José felé, mennyire szeretjük és tiszteljük azért a szellemiségért, amit ide hozott Miskolcra.



Pár napra rá bizonyossá vált, hogy mégis búcsúmeccs lesz a Pápa elleni mérkőzés. Ekkor a Fórumfoci csapat elhatározta, hogy a magunk szolid eszközeivel megpróbáljuk igazán emlékezetessé tenni José számára a búcsút. Az egész kezdeményezés és a megvalósítás motorja Bánk volt. Csak úgy záporoztak az ötletei, követni is nehéz volt: élőképek a naposon lufival és LUQUE felirattal, egész szektoros mezek, spanyol zenék, trombitaszó, virtuális bikaviadal, konfetti és pénztárgépszalag eső, ajándékok, de kértük a szurkolótársak javaslatait is az ünnep szebbé tételéhez. Jöttek is szép számmal a javaslatok!

„northeast” és „tarhinho” is javasolta, hogy csináljunk egy-egy teljes szektoros 77-es és 20-as mezt, valamint jól mutatna a naposon középen egy ADIOS felirat is.

Atyesz lepedőiből aranykezű Fórumfocis társunknak, Dudik Attilának köszönhetően 7-es és 20-as mezt készítettünk a Gomba melletti placcon. A munkából még a gyerekek is kivették a részüket, Zoli édesanyja pedig a varrásban segédkezett. A festés nyomai még most is látszódnak a Gomba mellett a betonon, így mikor arra járunk, jóleső érzés fog el mindannyiunkat.



„jupiter” a latinos hangulat érdekében trombitát, bikát és torreádort javasolt. Először többen meghőköltek ennek hallatán, aztán bebizonyosodott, hogy némi ötletességgel viszonylag egyszerűen kivitelezhető a dolog. A trombita pazarul szólt a naposon és a bikaviadal is mosolyt csalt sokak arcára a stadionban.



„Uncle Paul” és „elmegytóthgyuriaszélen” kedves olvasóink drapérián javasoltak üzenni a Kapitánynak: "José, itt otthonra leltél, a te sorsod piros-fehér" illetve „You are always in our heart!” szöveggel. Végül dfcwolf gondolata lett a nyerő: „"Köszönjük, hogy elhoztátok Miskolcra az igazi futballt" Karesznak nagy köszönet a nyomtatásért!

Gracias a ustedes por traer el futbol a Miskolc! Köszönjük!


Bobák Kornél gondolata is egybecsengett a Bánkéval. Kornél azzal az ötlettel állt elő, hogy a bemelegítéskor ne a megszokott zene szóljon a stadionban, hanem spanyol dalokkal búcsúzzunk José-tól és Fernandez-től, „Elvégre egyszer játszik nálunk utoljára olyan játékos, mint Luque és Fernando„, írta Kornél. Paco révén sikerült is kiderítenünk, melyek a két búcsúzó játékos kedvenc zenéi és ezek is hangzottak fel a bemelegítés során. A zenék összeválogatásában elévülhetetlen érdemei vannak Suga Krisztinának, amiért nagy-nagy köszönet jár neki is!


Engem ért az a hatalmas megtiszteltetés, hogy a kisfiam kísérhette be Josét a kezdéshez a két gyermeke mellett. A pólóján elől „Gracias José”, hátul pedig a „Miskolc te ama” vagyis „Miskolc szeret Téged” felirat díszelgett. A pólót a meccs végén alá is íratta Joséval, azóta is ereklyeként őrzi, soha nem válna meg tőle.


A bevonuláskor piros és sárga lufikból spanyol zászlót jelenítettünk meg a „Napos”-on, az ultrák pedig csodálatos pénztárszalag esővel vezették be a mérkőzést. Amikor elérkezett a 7. és a 20. perc, megindultak a hatalmas mezek és kézről-kézre járva tették meg az utat oda-vissza a Naposoldalon. Így egy kicsit mindenki „megérinthette” őket, közben pedig zúgott „Paco” és a „Fernando”.


Igazából sokan nem is törődtek a játékkal és az eredménnyel, mindenki a 77. percet várta. Ekkor Hollósy András jelére a Naposoldalon ülők fejük fölé emelték a székekre elhelyezett fehér és piros kartonlapokat, amelyekből egy hatalmas LUQUE felirat bontakozott ki és sok ezernyi torokból zengett a Luque, Luque.



Csodálatos és felemelő érzés volt látni, hallani és érezni az eggyé tartozást, hogy a közönség egyként akarja kifejezni szeretetét José felé, megköszönni neki azt a két évet, amit Miskolcon töltött, hogy elhozta nekünk az igazi profi mentalitást és vált sok-sok diósgyőri gyerek példaképéve.

A pályára akkreditált fotósunknak, Max-nak sikerült elkapnia azt a csodálatos pillanatot, amikor a felirat megjelenésekor José a könnyeivel birkózik!



Mi szervezők, nagy-nagy köszönettel tartozunk az egész szurkolótábornak, hiszen ez az egész nem jöhetett volna létre a Ti segítségetek nélkül. A Kecskemét meccs előtt nagyon sokan járultak hozzá az előkészületekhez kisebb-nagyobb összegekkel, sőt Angliából, Írországból és az USA-ból is érkezett utalás DVTK szurkolóktól.

Angliából, Írországból és Németországból is érkeztek haza szurkolók a búcsúra. Ők is részesei akartak lenni az utolsó fellépésnek. Zombi barátunk például Augsburgból ruccant haza a meccsre és mivel hétfőn reggel már dolgoznia kellett, a meccs után azonnal autóba ült és irány vissza németbe.


A lefújás után a szimpatikus pápai csapat játékosai a levegőbe dobálták Luque-t, majd következett az utolsó „pacsi túra”. Csak utoljára, még egyszer meg akartuk őt érinteni, megsimogatni, egy ölelést kapni tőle. Az egész nap fénypontja az volt, amikor José átvette Feledi Lacitól a megafont és magyarul levezényelte a „Hé, fiúk…”-at. Felejthetetlen volt!





Mindhárom spanyol fiú kapott egy-egy posztert a szurkolókkal teli „Naposoldal”-ról, hogy sose feledjék azt a hangulatot, ami itt létük alatt jellemezte a diósgyőri stadiont.



Zárásként Bánk és Zoli átadta Josénak azt az üvegdíszt, amelyre a DVTK címer alá Pál apostolnak Timóteushoz írt második leveléből származó idézetét gravíroztattuk spanyolul: Ama nemes harcot megharcoltam, futásom elvégeztem, a hitet megtartottam.”

„He peleado la buena batalla, he terminado la carrera, he guardado la fe.”



Egy érdekességet hadd osszak meg Veletek a mérkőzés közvetítésével kapcsolatban. A meccs előtti este elküldtem a SportTV facebook oldalára a búcsúmeccs koreográfiájának menetrendjét azt kérve, hogy juttassák el a mérkőzés kommentátorának. Nem sokkal később jött is a válasz, hogy köszönik a megkeresést és az üzenetet továbbították Faragó Richárd részére. Ekkor még fogalmam sem volt róla, mi fog kisülni a dologból. Aztán az ünneplés után, amikor már indultunk haza, odajött hozzám egy ismeretlen, bemutatkozott és azt kérdezte, hogy én küldtem-e el nekik a forgatókönyvet. Kiderült, hogy a SportTV munkatársa és azt mondta, nagyon bízik benne, hogy a maga eszközeivel a SportTV is hozzá tudott járulni ennek a csodálatos búcsúmeccsnek az emlékezetessé tételéhez. Az elküldött forgatókönyvnek köszönhetően ugyanis előre fel tudtak készülni a nézőtéri eseményekre. A 7., a 20. és a 77. percet megelőzően szuperlassításokat mutattak a spanyol játékosokról, illetve így került a képernyőre a „Naposoldal”-i bikaviadal is és így tudtak totálképet mutatni a 77. percben a LUQUE feliratról. Azt mondhatom, megérte a próbálkozás. Másnap megnéztem a közvetítést, valóban nagyon szép pillanatok voltak.

Még most is fülembe csengenek a kommentátor szavai, amikor azt fejtegette, hogy vajon miért ezt a spanyol fiút imádja a diósgyőri közönség, amikor a csapatban több magyar válogatott játékos is játszik. Vajon mivel szolgálhatott rá José Luque erre a szeretetre?



A válasz egy kívülálló számára nehéznek tűnhet, számunkra viszont egyszerű: az egész lényével, a karizmájával és a profizmusával. Így lett a szurkolók kedvence, sok-sok diósgyőri futballpalánta példaképe. A honlapunkon indított „Tehetségeink bemutatása” sorozatban szinte valamennyi gyerek őt nevezte meg példaképének, kedvenc diósgyőri játékosának.


Végezetül szeretném megköszönni mindazoknak, akik oroszlánrészt vállaltak az előkészületekből és a búcsú kivitelezéséből.

A Fórumfoci csapatból ott volt dfcwolf, reds, Max, objektív, LaciTomi, TomcsiAzzurri, Jim Beam, Atyesz, redline és fia, Márk, aztán lokal, aranykezű Dudik Attila, Superkozso, Horváth Szabi, Ropek és Fekete Zoli is. Fülöp Zoli, Suhajda Feri a gyerekeikkel jöttek, de ott volt Takács Gabi és a Benke család is Sajóvámosról. Nagy segítséget kaptunk Lévai Robitól, köszönet érte! De jár az elismerés Kiss Szabolcsnak, Bíró Daninak és Meixner Karcsinak is, Soós Petinek a tolmácsolásért, Max-nak, FEZ-nek és bp-nek pedig a remek képekért!

A DVTK-nak köszönet azért a 20 darab üzemeltetői belépőért, amivel a kapunyitást megelőzően bemehettünk a „Naposoldal”-ra, hogy időben hozzákezdhessünk az előkészülethez, illetve szabad mozgásterünk volt a stadionban a mérkőzés alatt is.


Búcsúüzenetében José így búcsúzott a diósgyőri publikumtól: „

Amikor két és fél évvel ezelőtt Diósgyőrbe kerültem, sokkal kevesebbre számítottam, mint amit végül kaptam. Már a másodosztályban felejthetetlen élményben volt részem, amikor hatalmas hátrányt ledolgozva jutottunk fel a Nyíregyháza előtt. Akkor már éreztem, nagy klubba igazoltam.

Nem gondoltam volna, hogy sikerül ekkora hátrányt ledolgoznunk a másodosztályban. Az első osztályban az volt a célom, hogy Miskolcnak és a szurkolóknak meg tudjuk szerezni az áhított sikereket, amit igazán megérdemelnek, hiszen ők a legnagyobbak. A legnagyobb győzelem, amit elérhettem, az mégsem a Magyar Kupa vagy a bajnokság elhódítása, hanem az, hogy szívembe zárhattam a várost, a klubot és a drukkereket és örökre magammal is vihetem őket. Ez egy igazi ajándék Tőletek, amiért mindig hálás leszek.

Sok szerencsét kívánok Nektek és a lehető legjobbakat! Mindig a szívemben lesztek, hiszen nagyon jó pillanatokat éltünk át együtt. Örökké emlékezni fogok Rátok és ígérem, többször visszatérek Miskolcra. Ahogy magyarul mondják: mindig a szívemben lesztek!”



Ui.: Kedves magyar játékosok! A spanyolok hazamentek, itt a lehetőség számotokra, hogy Ti is példaképekké, ikonokká váljatok. Kívánjuk, hogy éljetek a lehetőséggel és Tőletek is hasonló hangulatú búcsúmeccsen köszönjön el a diósgyőri szurkolótábor pályafutásotok befejezésekor!



Mutasd a teljes cikket
És ezt olvastad már?
Banner
Hozzászólások

 < 12 3 > 

2024-06-03 15:27:46 Kék öves, Tag
Hú gyerekek én most is megkönnyezem az egészet akkor is megkönnyeztem de most is ! azért azok a játékosok abba az időbe nem voltak gyengék. hát na azért a spanyolokat eltudnám képzelni hogy a felnőtt csapatot irányítanák illetve az utánpótlásért felelnének lehet hogy nem itt tartanánk!!! De azért az sem volt semmi ahogy Luque az Ultráknál énekelt istenem de szép volt!!!
2024-06-03 13:50:18 Barna öves, Fanatikus tag
Azért így vissza gondolva, milyen pedigréjű játékosok voltak a spanyoljaink:

Fernando:
2000-2002 Real Madrid 1 meccs 0 gól
Majd Valladolid színeiben 58 meccsen 21 gól
2002-2008 Real Betis 148 meccs, 28 gól
2008-2011 Malaga 69 meccs 7 gól
2012-2013 DVTK 36 meccs 6 gól


Gallardo:
Spanyol u 17 válogatott, Casillas és Xavi csapattársa
Sevilla 107 meccs 5 gól
Deportívo, Huesca,

Luque:
Sevilla,Atletico Madrid 55 meccs, 9 gól;Albacete,Espanyol,Malaga;Granada
2024-06-03 13:35:38 Fekete öves, Veterán
Még egy kis érdekesség.
2001. 05.27-én kiosztott egy gólpasszt, amivel vezetést szerzett az Atletico.
Két perccel később lecserélték és a helyén debütált egy 17 éves srác a madridiak felnőtt csapatában, akit Fernando Torres-nek hívtak.
17. wexeye |Válasz erre: 15. Csakegynap
2024-06-03 13:28:32 Fekete öves, Őstag
De hiányzik ez a régi napos! Még látszunk a videón is,mindig idejártunk,a Vasgyár felőli 16oshoz,a bástyába is,meg erre a fedett lelátóra is.
Olyan ezeket nézni,mint a burgonyaszirom reklám: régen minden jobb volt.
16. birodalmi-lepegeto* |Válasz erre: 15. Csakegynap
2024-06-03 13:14:03 Fekete öves, Veterán
Szerintem ez ugyanaz.
Ebédszünetben kicsit utánanéztem annak az időszaknak, pár góltól még a délutáni meló is jobban megy.
https://www.youtube.com/watch?v=Y_2pgwg18-k


Voltak szép gólok, pedig ez a Sisa féle csapat már nem volt az igazi.
https://www.youtube.com/watch?v=diav0WTKzco
15. Csakegynap |Válasz erre: 12. wexeye
2024-06-03 12:30:28 Barna öves, Fanatikus tag
Megvan, nos nem kapásból, viszont ott a helyszínen valami elképesztőnek hatott, ettől egy kicsit jobb szögben ültem. Hajdúböszörmény ellen volt.

https://www.youtube.com/watch?v=dTw8D15MB1g&t=13s
2024-06-03 12:09:27 Piros öves, Őstag
LUQUE fantasztikus sportember, egy igazi karakter volt a pályán és pályán kívül is! Ő ráérzett és azonosult a Diósgyőriség életérzésével! Ha valaki hát Ő megérdemelné, hogy a DVTK nemzetközi „nagykövete” legyen!
Sajnos a fő gond az, hogy nagy valószínűséggel a jelenlegi menedzsment "élőben" még játszani sem látta nem, hogy személyesen ismerné a KAPITÁNYT!
13. wexeye |Válasz erre: 10. birodalmi-lepegeto
2024-06-03 11:37:06 Fekete öves, Őstag
Én egy edzőmeccsre mentem ki,akkor próbáltam hazaérve kideríteni kit láttam és hogy ilyen tudással mi a bánatot kereshet itt?;-)
12. wexeye |Válasz erre: 11. Csakegynap
2024-06-03 11:35:37 Fekete öves, Őstag
Micsoda gól volt!!! Hajdúszoboszló vagy Hajdúböszörmény ellen volt,nem emlékszem melyik szerepelt akkor ott.
11. Csakegynap |Válasz erre: 10. birodalmi-lepegeto
2024-06-03 10:49:07 Barna öves, Fanatikus tag
Az én egyik kedvencem, talán még mb2 volt, mikor Lippai szögletét követően kapásból 20-25 méterről beverte. Meg nem mondom melyik csapat ellen volt, annyi van meg, hogy a vasgyár felöli kapuba lőtte.

 < 12 3 > 

Banner
Mégsem


Üzenet küldése...