Szalai Ádám a fiatalszabály feszültségeiről: Éveitek voltak felkészülni...

Sajtófigyelő - csakfoci.hu

Noha két év alatt nem lehetett gyökeres változásokat előidézni, a Sportintézet módszertani igazgatóhelyettese, Szalai Ádám szerint a kiemelt akadémiák működésében sikerült olyan folyamatokat elindítani, amelyek már mostanra is hoztak előrelépést, a profi szinten megjelenő tehetséges magyar labdarúgók száma nőtt.

A csakfoci.hu adott hírt róla, hogy Szalai az Indexnek beszélt céljaikról, a kezdetekről és néhány sokkoló számról.

Hatékonyabbá tenni, változásokat elérni a futballunkban már csak a sok-sok szereplő eltérő céljai és érdekei miatt sem egyszerű történet, maximálisan aláírom. De hiszem, hogy kellő őszinteséggel és szakmailag valóban alátámasztott víziókkal nem is lehetetlen.” Épp ezért, mint felidézte, amikor 2023-ban megkezdte munkáját, a legfontosabb az volt számára, hogy „mind az állam részéről, mind a labdarúgó-szövetség részéről az ott lévő szakemberekkel közösen hozzuk össze a víziót, jelöljünk ki közös fejlesztési irányokat abból, hogy előtte mindenki elmondja a meglátásait, problémáit.

Ennek szellemében közel száz megbeszélést folytatott azokkal, akik a labdarúgásban dolgoznak. Ezzel párhuzamosan az UEFA-nál (Európai Labdarúgó-szövetség) képezte tovább magát, diplomamunkáját pedig teljes egészében a sportág itthoni helyzetéről írta.

Az egész tanulmányom az utánpótlástól az első csapatokig és a válogatotton keresztül vizsgálta a jelenlegi problémákat, valamint azokat a területeket, ahol fejleszteni érdemes.

A feltárt adatok túlzás nélkül sokkolóak voltak.

A 2020 óta kiöregedett több mint 880 akadémista közül – akik legalább három évet töltöttek az akadémiai rendszerben – 22 százalék mára egyszerűen abbahagyta a labdarúgást. A megmaradók 75 százaléka a harmadosztályban vagy annál is alacsonyabb szinten szerepel. Mindössze 140-en léptek pályára legalább egyszer az NB I-ben, 30 vagy annál több mérkőzésen pedig már csak 32-en játszottak – ez durván a teljes merítés 3,6 százalékát jelenti.

Szalai és a vele együtt dolgozó szakemberek 2023 júniusában kezdték el a munkát a szakmai és a gazdasági kontroll szellemében. A régiónkhoz tartozó kilenc ország – Csehország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország – adatainak összevetése alapján láttak neki a mélyebb elemzésnek.

Az U21-es játékperceket tekintve Magyarország a régió alsó harmadában található: az elmúlt öt évben a lehetséges játékidő mindössze 8,3 százalékát adták fiataloknak az élvonalban. „Ez nem éri el szezononként az 50 ezer percet sem.” Az U19-es korosztálynál még rosszabb a helyzet: Magyarország konkrétan a legkevesebb játékpercet biztosította a korosztályhoz tartozó futballistáknak, összesen körülbelül 22 ezret az öt év alatt. A 2024–2025-ös szezon volt a leggyengébb, mindössze 2400 perccel.

Az öt év alatt a magyar klubok összesen kilenc U21-es futballistát tudtak eladni, összesen 14,3 millió euróért. A szlovén élvonal 16,7 millió euróhoz jutott hasonló fiatalok értékesítéséből, a román 37,6 millióhoz, a cseh 71 millióhoz, a horvát 75 millióhoz, a lengyel 79 millióhoz, a szerb 98 millióhoz, az osztrák pedig 205 millió euróhoz.

A topligaként emlegetett öt legerősebb európai bajnokságba (angol, francia, német, olasz és spanyol élvonal) mindössze három magyar labdarúgó került az elmúlt öt évben, összesen 8 millió euró értékben.

Ha ezt összehasonlítom a magyar labdarúgásba belefektetett összeggel, akkor azért mindenki számára komoly kérdőjelet jelent.

– fogalmazott Szalai, rámutatva arra, hogy a klubok hatalmas üzleti potenciált hagynak veszni, mert a közép- és hosszú távú stratégiákkal – így a nevelésnél az úgynevezett projektjátékosokkal – közel sem foglalkoznak annyit, mint régiós riválisaik.

Amikor megnézték, a top 20-as értékesítési listán egyetlen magyar csapat sem szerepelt. Eközben a Red Bull Salzburg önmagában 130 millió eurós bevételt ért el U21-es játékosok eladásából öt év alatt. A nemzetközi eredményesség terén a magyar klubcsapatokhoz jóval közelebb álló, így talán relevánsabb példának számító Crvena zvezda 33 milliót, a Sturm Graz és a Slavia Praha 42, illetve 49 millió eurót könyvelhetett el. Még a lista végén szereplő Legia Warszawa is 5,7 millió eurót termelt. Az NB I-es klubok együttesen alig több mint a dupláját.

Ha ezekre a számokra nézünk, jelen pillanatban irreálisnak tűnik, hogy gondolkodásmód-váltás nélkül valamikor saját gazdasági alapon tudjon működni a magyar akadémiai rendszer.

– fogalmazta meg azt a következtetést Szalai, ami az új kritériumok felállítását megelőzte. Éppen ezért vezették be a 2023–2024-es idénytől a produktivitási alapon történő finanszírozást. A rendszer fokozatosan épült fel: kezdetben az akadémiák az állami forrás 70 százalékát kapták meg az év elején, a fennmaradó 30 százalékot pedig akkor, ha teljesítették a letárgyalt fiatal játékperceket.

Hangsúlyozta: a világosan megfogalmazott elvárások ellenére egyetlen akadémiának sem kötelező betartania az intézet vagy a sportállamtitkárság kritériumait.

Ha egy klubnál azt mondják, köszönjük az eddigi támogatást, de saját úton szeretnénk elindulni, megtehetik.

Tovább a csakfoci.hu-ra a teljes cikkre >>>>>>>

forrás: csakfoci.hu