Szabó Bence: Összeérett a csapat

Nyáron kölcsönbe érkezett a Diósgyőrbe Szabó Bence, aki mára szinte kihagyhatatlan lett a középpálya belsejéről.

A dvtk.eu-nak a Gólörömben megjelent interjújából idézünk:

Szerencsés embernek tartod magad?
Kifejezetten nem nevezném magam szerencsésnek, különösen nem mostanában, kétszer is kifelé pattant a labda a kapufáról, de nem zavar, ha meg kell dolgoznom a céljaim eléréséért.

Mégis két különböző folytatása lett a kapufáidnak, az MTK ellen gól született belőle, míg a Haladás ellen nem.
Az MTK ellen a lövésembe beleért egy védő, így lett egyáltalán kapufa, de ha nem Balogh Béla lábáról pattan be a labda a kapuba, akkor én lövöm be, mert pont az irányomba gurult. Jól esett volna a lelkemnek, ha az én nevem mellé kerül a gól, de így sem lehetek szomorú, mert nyert a csapat, és végső soron az a legfontosabb. A Haladás ellen a pattogó labda miatt nehezebb helyzetből lőttem ráadásul a gyengébbik lábammal, de jól találtam el, centiken, talán millimétereken múlt a gól, nem tudom emiatt hibáztatni magam. Talán az előbb emlegetett szerencse ezúttal nem állt mellém. Dolgozni kell, sokat gyakorolni, és akkor legközelebb nem kell a kapufában bízni.

Nem góllövő csatárként tartanak számon, mégis rendre odakerülsz a kapu elé.
Soha nem is ontottam a gólokat, de minden játékos önbizalmának jót tesz, ha betalál néha. Most sincs probléma az önbizalmammal, de sosem árt erősíteni apró találatokkal. Nincs rajtam külső nyomás, hogy feltétlenül gólt kell lőnöm, de a csapat tagjaként nekem is ki kell vennem a részemet a sikerből, amennyiben lövőhelyzetbe kerülök, akkor el kell vállalnom, nem adhatom át a labdát, és ezzel együtt a felelősséget. Szombathelyen a második félidőben ismét elvállaltam volna, de úgy láttam, Florent (Florent Hasani - a szerk.) jobb helyzetben van, amit góljával be is bizonyított, így passzoltam.

A DVTK keretének sajátossága, hogy rengeteg a fiatal a csapatban.
A korunkból adódóan sokunknak nincs nagy rutinja, amit nagyobb akarással kompenzálunk, hiszen nekünk minden mérkőzésen, minden egyes percben bizonyítanunk kell. Futni is többet tudunk, mint egy jóval harminc fölötti játékos, ráadásul ebben személy szerint erős is vagyok. Az öltözőben viszont nem válik el élesen kor szerint a társaság, még ha a vezéregyéniségek természetesen nem közülünk kerülnek ki.

Lehet a DVTK fegyvere, hogy rajtad kívül Florent Hasani és Martin Juhar is átlagon felüli bal lábbal rendelkezik?
Az biztos, hogy Tamás Márkot is ide számolva kevés csapat rendelkezik ennyi ballábassal. Abból a szempontból biztosan hasznos, hogy a pontrúgásokat könnyebb így a kapu elé kanyarítani. Korábban egy sérülés miatt két hónapon keresztül ballal szinte labdába sem érhettem, akkor rengeteget használtam a jobbot, ezért ma már nem ijedek meg, ha oda jön a labda, azt is elvállalom.

Viszont személy szerint neked hátrány lehet, mert egyelőre nem férsz oda a szabadrúgásokhoz.
Ez igaz, az utánpótlásban minden balos pontrúgást én végeztem el, Diósgyőrben viszont több jó rúgótechnikájú játékos is szerepel. De számomra ez is egy kihívás, ahogy a beszélgetés elején is mondtam, számomra nem probléma, ha meg kell küzdeni valamiért, nem pedig az ölembe hullik. Sokat kell még tanulnom, gyakorolnom ezen a téren is, és akkor biztosan eljön az én időm is.

Elolvasom a teljes interjút a dvtk.eu-n >>>>>

forrás: dvtk.eu