Sopron Basket - DVTK HUNTHERM

OK, így nézve persze, modhatjuk, hogy megérdemelt. Meg úgy is, hogy a döntő meccsen esélyünk se volt már. De akkor is, ha a bíró sporttárs másképp dönt, akkor máris 6 meccs és 3-3 az arány... 

laca... tavaly 7 egymás elleni bajnoki meccsből 5-öt nyert a Sopron, 2-t mi, ezért nyerte a bajnokságot megérdemelten (bár számunkra fájdalmasan) a Sopron.

Ha a kudarc szót sokan erősnek érzik, akkor kicsit más megvilágításba is helyezhetjük a kritikákat és kerülhetjük a kudarc szót -, ami egyébként nem azt jelenti, hogy szarminden -, mert nem is az eredmények miatt éri leginkább építő és korrekt kritika a kosarat, hanem inkább azért, mert olyan lehetőségeink vannak az utóbbi években, a vezetésnek is köszönhetően, amilyen senkinek mostanában és ha az elmút 4-5 évet nézzük, akkor valamikor 2 éve megrekedt a fejlődés és a játékunk, a kémia a látható jelek alapján az elmúlt 2 szezonban nem jó irányba változott, ami nem ősbűn, előfordul, de igazán talán az veri ki a biztosítékot sokunknál, hogy ehhez olyan hivatalos kommunikáció párosul több esetben, amiből az jön le, hogy vagy az nem ért hozzá, aki mondja, írja, vagy azokat nézik teljesen fogalmatlannak, akikhez szól a klubvezetők kommunikációja, miközben "számít, ha itt vagy".

Az eredményességet lehet kizárólag helyezésekben mérni, de nincs sok értelme. Sokkal árnyaltabb képet kapsz, ha mindig az aktuális erőviszonyokat nézed. Amikor a Pécs vagy a Sopron ledominálta a magyar bajnokságot, soha senki nem rótta fel, hogy miért nem lettünk bajnokok. Jelenleg magyar szinten évek óta mi rendelkezünk az egyik legerősebb csapattal.  Ehhez hasonló időszak eddig csak egyszer adatott meg nekünk, amikor "valami" Király Sándor volt az edző. Mindkét időszak felejthetetlen élményt adott a kosárszerető miskolci publikumnak. Hálás köszönet érte! Eredményességet tekintve azonban mindkét periódusban több volt a csapatban. 

Szépen összefoglaltad, de azért itt relatív kudarcokról van szó. Bajnoki és kupa ezüstöket tekintesz annak. Az EL-ben is azért indulhatunk, mert a bajnokságban érmet szereztek előtte.. Azért a diósgyőri egyetemes sporttörténelemben ritka az ilyen időszak...

Lehetséges jobban csinálni? Persze, hiszen van mikor "csak" ezüst lett a vége. De tavaly is egy véleményes bíró döntés volt a különbség... 

Egyébként ha végiggondoljuk hokiban is akkor értünk csúcsra, mikor a többiek éppen problémákkal küzdöttek. Fehérvár már nem volt, MAC még nem volt, a többi helyen meg pénz nem volt, itt még válogatottak sora játszott Aztán ahogy elindult a MAC. feltőkésedett a Fradi, majd később a Debrecen, el is fogyott az előny. Szóval inkább becsüljük meg és értékeljük az ezüstérmeket is a lányoknál.

Szépen és pontosan összefoglaltad! :)

Az, hogy kinek mi a jó vagy rossz, az erősen szubjektív dolog. Ha vannak "mindenszaristák", akkor bizonyára vannak "mindenszuperisták" is. Illetve a két véglet között számos szurkoló. Úgyhogy inkább próbáljunk a tényeknél maradni, aztán mindenki azt von le belőle amit akar.  

Euroliga:

4 éve folyamatosan Euroliga főtáblán szerepelünk. Az első két szezonban számos győzelmünk volt, még idegenben is. A legutóbbi kettőben 18 mérkőzésből kettőt nyertünk meg a főtáblán. Siker vagy visszalépés? Mindenki döntse el. Nálam ez két szép évad után két év kudarc.

Bajnokság:

Két éve szereztük meg fennállásunk első, ezidáig egyetlen bajnoki címét. Az addig domináns Sopron anyagi gondok miatt rendkívüli módon meggyengült. Még nemzetközi kupában sem indultak el. A Pécs ekkor még csak stabil középcsapat volt. A Győr és a DVTK játékoskerete messze kiemelkedett a mezőnyből. Aztán a sors szeszélye miatt a Győr létszámilag gyakorlatilag teljesen elfogyott a a végére. Talán 6 bevethető felnőtt játékosa maradt a döntőre. Ennek ellenére 3-ból két meccsen egész tisztességesen tartották magukat. Tavaly már látható volt a Sopron szisztematikus építkezése, de elég szűkös rotációjuk volt, sok sérülés hátráltatta őket. A Pécs Djokiccsal robbantott, de még nem álltak készen arra, hogy beleszóljanak a bajnokság végkimenetelébe. A Győr anyagi problémák miatt egyre jobban visszaesett. Továbbra is nekünk volt a legmélyebb keretünk, nekünk volt a legtöbb aktív magyar és külföldi válogatott játékosunk, és azt a luxust is megengedhettük magunknak, hogy egy bajnokira nem nevezhető létszám fölötti  5. légióst is fizettünk a bajnokság végéig. Az alapszakaszt így sem sikerült megnyerni, mely végül az újabb bajnoki címünk elvesztésébe került. (Egy létszámilag és minőségben még mindig gyengébb Sopron ellen.) Idén a Pécs tovább erősödött, a Sopron hasonló játékerőt képvisel, bár center poszton kevésbé domináns a játékuk. Más riválisunk már nincs. Továbbra is mi adjuk a legtöbb aktív felnőtt válogatott játékost. Ennek ellenére az alapszakaszt most sem tudtuk megnyerni, melynek komoly kihatása lehet a döntőre. Különös tekintettel arra, hogy most a tavalyi soproninál is erősebb és motiváltabb csapat lesz az ellenfelünk. Itt még lehet bizonyítani, de jelenleg a zászló nem nekünk áll. A körülmények fényében a Győr elleni bajnoki győzelem csodálatos volt, de kötelezőnek mondható. a Sopron ellen viszont nem az erősebb keret nyert, köszönhetően, hogy az alapszakaszban rendkívül sokat bukdácsoltunk és a döntőre a nagyobb és minőségibb keret ellenére mi fáradtunk el jobban (mentálisan és fizikálisan is). Nálam egyértelmű kudarc. Az idei szezonban a pályahátrányra való tekintettel egy bajnoki győzelem egyértelmű siker lenne. 

Magyar kupa:

A bajnoki győzelem évében a jóval esélytelenebb Sopron ellen kikaptunk a döntőben. A következő évben nyertünk Pécsen. Ehhez itthon a Sopront vertük magabiztosan, Pécsen pedig kemény teljesítményt kellett letenni az asztalra. Igaz a miénk volt a legerősebb keret, ami semmit nem von le a győzelem értékéből. Idén úgy jártunk, mint a Sopron tavaly. Simán kikaptunk a legnagyobb rivális otthonában, ezzel F4-be sem jutottunk. Itt különösen fájó, hogy hazai pályán rendeztük volna a döntőt.  Itt számomra kudarc-siker-kudarc a mérleg. Az idei azért kudarc, mert bucira vertek minket, egy perc esélyünk nem volt a végén.