Piaci alapokon nyugvó modelleket kell találniuk a kluboknak

Sajtófigyelő - index.hu

A 2026-os választások után kétharmados győzelmet arató Tisza-kormány alatt egyelőre nem tudni, miben, és ha igen, akkor mennyire változhat meg az eddig fennálló állami sporttámogatások rendszere, ami nem mellesleg a magyar futballcsapatok működését is jelentősen átalakíthatja.

Ebben a konkrét témában az index.hu Szabados Gábor sportközgazdász segítségét kérte, aki szerint jelentős változásokat hozhatnak a következő hónapok.

Gyakorlatilag onnan indulunk, hogy van a Ferencváros - meg a többiek. Az MLSZ-től érkezett központi bevételek révén relatíve kiegyenlített volt a csapatok gazdasági erőviszonya, de persze így sem tudott teljesen egyforma lenni. A Fradi azért tudott elrugaszkodni a többiektől, mert a nagyobb volumenű állami támogatások – gondolok itt például az MVM-re – mellett jelentős piaci bevételekre tudott szert tenni, főként a nemzetközi szerepléssel járó díjazásból, valamint játékosok értékesítéséből

- mondta az Indexnek a szakértő, aki szerint egyébként a jelenlegi, 12 csapatos formátum önmagában izgalmasabbá tette a bajnokságot.

Az élvonal szakmailag teljesen kiegyenlítetté vált, három jól sikerült meccs után már a tabella első felébe ugorhat egy csapat, míg ha összeszed valaki három egymás utáni vereséget, az könnyen a kiesőhelyek egyikén találhatja magát.

Szabados Gábor szerint azonban jelentős változás előtt áll a korábbi rendszer: az MLSZ-en keresztül az állami cégektől érkező támogatások várhatóan csökkenni fognak a jövőben (kiemelve a Szerencsejáték Zrt.-t), de például a közmédia felől érkező pénzek esetében is jelentős visszaesésre kell számítani, ugyanis az eddig jóval piaci ár felett értékesített tévés közvetítési jogok sem hoznak majd annyit a konyhára (kerüljön az esetleg az RTL vagy a Sport TV birtokába), mint amennyit mostanában az MTVA-val kötött szerződés után megtapasztalhattak a klubok.

Az eddigi kiegyenlítettség megbillenhet, sokkal többet fognak nyomni a latba a piaci bevételek. Ezek eddig nem tudtak labdába rúgni az állami támogatások mértéke miatt, így nem is voltak képesek lényegesen befolyásolni a mezőny erősorrendjét.

- magyarázta a gazdasági szakértő, de leszögezte, az FTC hegemóniája megmaradhat, a zöld-fehérek mögött azonban átrendeződésre kell számítani. Minden csapat visszaeshet, ugyanis mindenkinek a piaci alapú működéssel kell „kipótolnia” a kieső összegeket.

Olyan modelleket kell találnia az együtteseknek, amelyek piaci alapokon nyugszanak. Konkrét transzferstratégiát kell kialakítani, olcsón venni játékosokat, majd őket profitért tovább értékesíteni. Persze ahol alapvetően nagyobb nézőszámnak örvendhetnek, ott az is komolyabb pluszbevételt jelenthet, azonban sokaknak a jövőben minden kő alá be kell majd néznie ilyen téren.

Ez a korábbi, olykor gazdaságtalan működés szerinte a támogatások által létrejövő puha költségvetési korlátnak volt betudható. Eddig nem kellett megküzdenie a csapatoknak minden egyes forintért, azonban a jövőben nem férhet bele a nem hatékony gondolkodásmód.

Hozzátette, akik eddig is jól sáfárkodtak a pénzükkel, azok jobb esélyekkel indulnak, például a Paks és a Kisvárda is jóval pénzügyi lehetőségeik felett tudnak teljesíteni.

De nézzük meg Diósgyőrt. Pénzügyileg minimum a középmezőnyhöz tartoztak, azonban eredményekben ettől bőven elmaradtak. Persze ha át tudnak állni hatékonyabb gazdálkodásra, ami mellé még bejönnek a magyar átlaghoz képest erős piaci lehetőségek, akkor könnyen megfordulhatnak ott a dolgok.

- mondta Szabados, aki úgy vélekedett, hogy egy tulajdonosi kör elköteleződése mellett a tiszta és átlátható struktúra is kulcsfontosságú lehet a következő szezontól kezdve, majd példaként felhozta a jelenleg dobogóért harcoló, kedden kupadöntőbe jutó Zalaegerszeget.

Nem vész el, csak átalakul?

A klubvezetők megnyilvánulásainak állandó témát szolgáltató magyar szabály jövője is kérdéses lehet Szabados Gábor szerint.

Ha jelentősen csökkennek a befolyó összegek, maradhat-e egyáltalán a magyar szabály? Nagyon képlékenyek még egyelőre a dolgok, így az is sokat befolyásolhat, hogy az MLSZ milyen anyagi feltételeket képes majd biztosítani, hogy a kluboknak pénzügyileg is megérje betartani a regulát.

Kiemelte, ismét öt fővárosi nagy csapat lehet az első osztályban (FTC, MTK, Újpest, és valószínűleg a Honvéd–Vasas-kettős), ami alapvetően nem lenne meglepetés, hiszen Magyarország gazdasága nagymértékben orientálódik Budapest körül. Nem mellékesen pedig ha még idevesszük az ott koncentrálódó lakosságot is, akkor főleg logikus, hogy a csapatok nagyobb részét adja a legjobbak közé.

„Eddig inkább az volt a furcsa, hogy a keleti, gazdaságilag kevesebb lehetőségekkel rendelkező régiókból ennyire sok csapat tudta képviselni magát az NB I-ben. (Az elmúlt tíz évben a Debrecen, Diósgyőr, Kisvárda, Nyíregyháza, Kazincbarcika és Mezőkövesd is szerepelt az élvonalban az ország inkább keleti részébe sorolható együttesek közül – a szerk.) Persze amikor kevésbé számítanak a piaci lehetőségek, és a politikai kapcsolatok is szerepet játszanak a bevételek szerzésében, akkor már a térség gazdasági háttere is irrelevánssá válhat.

Egy Kisvárda (A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2025. január 1-jén 14.616 főt számlált – a szerk.), vagy egy Mezőkövesd (15.413 fő) méretű település tisztán piaci körülmények között nem feltétlenül tudna fenntartani egy külföldieket is alkalmazó élvonalbeli csapatot, de ugyanez elmondható a már Dunántúlon fekvő felcsúti (2014 fő) Puskás Akadémiáról is

- hívta fel figyelmüket a szakember.

Persze mindig is ott lesz a Paks esete, amelyik az NB I egyik legkisebb költségvetésével évek óta a dobogóért küzd, ráadásul az elmúlt négy idényben háromszor is bejutott a Magyar Kupa döntőjébe, ahol kétszer sikerült megfricskáznia a Ferencvárost (2023–2024, 2024–2025).

Könnyen elképzelhető, hogy a Puskás Akadémia és a Kisvárda nem bírja majd a lépést a piaci alapon működő közeggel. Előbbinél nagy kérdés, meddig képes a felépített hátország ellátni a csapatot. Ha egy idő után már nem, akkor mindenesetre az infrastruktúra meg lesz arra, hogy a jövőben minőségi futballistákat neveljenek ki, és velük dolgozzanak tovább nagyobb hangsúllyal.

- zárta Szabados Gábor, aki szerint az csupán a véletlen műve, hogy pont a mostani nagy változások előtt esett ki kettő keleti, és juthat vissza két nagy fővárosi együttes az első osztályba.

Bárhogyan is legyen, a következő hónapokban rengeteg kérdésre választ kap a magyar futballvilág, de ami utána következik, az bizony még a jövő zenéje.

Tovább az index.hu-ra a teljes cikkre >>>>>>>

forrás: index.hu