Kovács Zoltán: Játékosértékesítés nélkül nincs egészséges klubmodell

Sajtófigyelő - index.hu

Játékosértékesítés nélkül nincs egészséges klubmodell – vallja Kovács Zoltán, aki júniusban lett az élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban szereplő Újpest FC elnöki tanácsadójából a Diósgyőri VTK sportigazgatója.

A sportvezető szerint a magyar futball előtt álló következő nagy feladat az, hogy a klubjaink megtanuljanak jobban sáfárkodni a tehetségekben rejlő potenciállal. Hogy a csapatok jelentősen növelni tudják a játékjogok értékesítéséből befolyó bevételeiket. Szerinte a szövetség által bejelentett négy plusz egyes „magyarszabály” is ebbe az irányba mutat: a kelleténél talán drasztikusabb, de a szándék érthető.

A DVTK júniusban kinevezett sportigazgatójával az index.hu közölt interjút. Ebben többek között arról is beszélgettek, hogy

• Kell-e tartaniuk az NB I-es kluboknak egy esetleges kormányváltástól?
• Miért lehet Szoboszlai Dominiknál is jobb példa a magyar fiatalok számára Csongvai Áron?
• A kilencvenes évek szerencselovagjai mellett megszerzett tapasztalatokból mi mindent lehet kamatoztatni a magyar labdarúgás mai körülményei között?
• A futballunk betegségei mit árulnak el a magyar társadalom problémáiról?

A Megyeri úti klub tulajdonosváltása óta az Újpest FC elnöki tanácsadójaként dolgozott. Mennyire érte váratlanul a Diósgyőr megkeresése, hogy legyen újra sportigazgató?

Gyorsan történtek a dolgok, bizonyos szempontból váratlanul is – kezdte a DVTK-hoz tizenkét év után visszatérő, 20-szoros válogatott korábbi labdarúgó, Kovács Zoltán az Indexnek adott interjúban. – Sántha Gergely elnök úrral jó viszonyt ápolunk, fél-egyévente tartottunk közös reggelit, de ezek korábban nem arról szóltak, hogy dolgozzunk újra együtt. Május végén felhívott, találkoztunk, akkor viszont már szó esett a közös jövőről. Még egy találkozó volt köztünk, és szinte már megállapodtunk. Épp nyaraltunk a családdal, mikor hívott, hogy szeretné hivatalossá tenni – együtt folytatjuk. Azonnal hívtam Ratatics Pétert, az Újpest elnökét, hogy tőlem tudja meg, váltok, ne piaci pletykából értesüljön. Fontosnak tartottam, hogy mind a két klubbal korrekten történjenek a dolgok.

A G7 napokban megjelent – több szempontból is becsléseken alapuló – elemzése szerint a DVTK-nál volt a második legnagyobb az összesített bértömeg az NB I 2024–2025-ös résztvevői közül, és átlagban a harmadik legjobban fizetett játékosok a miskolciak. Ha elfogadjuk a becslés helyességét, alighanem érthető, ha sportvezetői és edzői poszton is változások történtek a 6. helyen befejezett szezon után...

Nem olvastam az elemzést, így azt sem tudom, milyen számok alapján születhettek ezek a becslések. Azt azonban a pénzügyi beszámolót készítő kollégáim elmondásából tudom, hogy a cikk írója az alapadatok feldolgozása során a végső következtetéseket alapjaiban befolyásolóan tévedett. Például nem vette figyelembe, hogy a DVTK labdarúgó-szakosztályát működtető Diósgyőr FC Kft. nemcsak a férfi és a női első csapatot, hanem a fiú- és leányakadémiát is működteti – ami nem általánosan elterjedt Magyarországon. Valamint a klubunk saját maga üzemelteti a stadiont is, nem pedig egy külső partner. Ezen kívül a nem labdarúgó besorolású munkavállalók összesített bértömegét rosszul becsülte meg, így jutott – hangsúlyozom papíron – ilyen magas keret a játékosok fizetésére.

A cikk megállapításaival ellentétben én inkább úgy fogalmaznék, hogy a DVTK a jelenlegi lehetőségeit – szakmai, infrastrukturális, egészségügyi hátterét – tekintve az NB I elejéhez tartozik, a játékosfizetések terén viszont inkább a középmezőnyhöz. Ezért a legmagasabb bérigényű játékosokért nem tudunk és nem is akarunk versenyezni. Úgy gondolom, a pályán elért eredményeket illetően is a felső ház lehet a reális elvárás. Amikor még Fehérváron dolgoztam, ott is úgy fogalmaztuk meg a célokat egymással szemben, hogy az idény végén a tabellának tükröznie kell a költségvetést. Akkoriban a Ferencváros mögött a második legerősebb klub volt ilyen szempontból a Videoton, kétszer azonban meg is előztük az FTC-t. Aztán 2021-ben, amikor jött a harmadik hely, az elvesztett kupadöntő, majd kiestünk egy NB III-as csapat játékerejével bíró örmény együttessel szemben a Konferencialiga-selejtezőből, akkor mondtam fel. Úgy éreztem, ez a korrekt döntés, és ma sem gondolkodnék másképpen.

Azért is gondoltam felhozni a G7 elemzését, mert ha legalább nagyságrendileg igaznak fogadjuk el az adatokat, az NB I-es fizetési rangsort, az két dolgot jelenthetett volna. Az egyik – jobb játékos nagyobb fizetést kér és érdemel alapon –, hogy a DVTK keretének az élvonal második-harmadik legjobbjának kell lennie. A másik, hogy a korábbi sportigazgatók nem a legügyesebben tárgyaltak, és sokan kerültek a klubhoz az elvárható teljesítményükhöz képest aránytalanul magas bérért. Melyik következtetés áll közelebb a valósághoz?

Van ilyen és olyan játékos is a keretben, dolgoznunk kell bizonyos átalakításokon, de ez nemcsak az első csapat öltözőjét, a klub struktúráját is érintő kérdés. Hozzá kell tegyem, tizenkét év alatt elképesztő fejlődésen ment át a miskolci labdarúgás. Itt a kiemelt akadémia, itt az új stadion, továbbá ezekhez kapcsolódó, kiváló infrastruktúrát biztosító megannyi létesítmény a napi munkavégzéshez. Ami változatlan, és jó volt akkor is, jó most is, az az, hogy a klubvezetés minden szükséges információt a rendelkezésemre bocsátott. Transzparens viszonyok közé kerültem, ahol pontosan látom, milyen határaim vannak a rendszeren belül, és a rendszerünknek is az NB I-ben.

Hol van ez a határ eredményesség terén? Mi a sportszakmai cél, amivel meggyőzték a miskolci visszatérésről?

A szakmai célokat közösen határozzuk meg, de vezetőként ez nem csak arról szól, hogy mindenáron másodiknak vagy negyediknek kell lenni. Egyéb feladatok is vannak – például, hogy fel tudunk-e építeni nemzetközileg is versenyképes játékosokat. A DVTK háttere stabil, vannak üzleti céljaink, az én feladatom, hogy kiszámíthatóságot, nyugalmat teremtsek a keret és a szakmai stáb számára. Ha ez megvan, azt gondolom, a háttér – mind gazdasági oldalról, mind a tradíciók és szurkolói bázis részéről – adott ahhoz, hogy a legerősebb vidéki klub legyen a Diósgyőr.

Kell félniük a profi labdarúgókluboknak egy kormányváltástól? Kubatov Gábor – igaz, az FTC elnökeként és a Fidesz alelnökeként kettős szerepben, így aligha független véleményt megfogalmazva – korábban arról beszélt, a bevételek jelentős részét elveszíthetik, ha kormányváltás jön...

Ezt nem tudom. A szándék egyértelmű volt az elmúlt években. Megkaptuk a lehetőséget, hogy gazdaságilag stabil lábakon állva egészségesebb klubmodellt alakíthassunk ki. A világfutball legtöbb csapata úgy tesz szert bevételei jelentős részére, hogy játékosokat nevel és értékesít. Egy klub csak úgy lehet igazán sikeres, ha játékjogok értékesítéséből is jelentős bevételt generál. Függetlenül attól, hogy mi történik a nagypolitikai színpadon, hiszem, hogy ebbe az irányba kell haladnunk.

Tovább az index-re a teljes interjúra >>>>>>>>

forrás: index.hu