Károlyi Andrea: Leginkább az hiányzik a Diósgyőrből, hogy égjen a szemükben a tűz

Sajtófigyelő - wbasket.hu

Újabb nemzetközi játékhét előtt állunk. Szerdán az Euroliga második csoportkörében a DVTK HUNTHERM a Basket Landes vendége lesz. Csütörtökön az Európa Kupában a Sopron Basket az Athinaikos Qualco ellen 9 pontos hátrányban kezdi a nyolcaddöntő párharcának visszavágóját.

Az összecsapások előtt a wbasket.hu állandó szakértőjét, a játékosként hétszeres magyar bajnok, nyolcszoros Magyar Kupa-győztes, kétszeres Euroliga-bronzérmes, edzőként a 3×3-as válogatottal Európa-bajnok, kétszeres világbajnoki ezüstérmes Károlyi Andreát kérdezte a várakozásairól.

Basket Landes – DVTK HUNTHERM

Ugyanazt a pár gondolatot fogalmazhatjuk meg célként erre az estére is, amiről a Zaragoza előtt beszéltünk: vívjon olyan mérkőzést a DVTK, melyből építkezhet a jövőre nézve. Szerintem ettől a Landestől lehet tanulni. Attól a csapattól, amelyik 40 percen át vezet a Fenerbahce ellen és meg is veri őket, igenis lehet.

A Zaragozával szemben 19 ponttal maradt alul múlt héten a DVTK, de nem is feltétlenül a számszerű különbséget emelném ki. Sajnos nem az történt, hogy az ellenfél szépen, fokozatosan kiépítette az előnyét, és minden negyedet megnyert pár ponttal, hanem az elejétől kezdve dominált és gyorsan nagy különbséget alakított ki. Nem először fordult elő ilyen a diósgyőriekkel, és nem tudták visszahozni egyik alkalommal sem. Még olyan riválissal szemben sem, akik nem sokkal jobbak, mint ők.

Megkockáztatom, hogy alapvetően még a múlt héten látott Zaragoza sem áll kiemelkedően sokkal jobb játékosokból, de el kell ismerni: gyönyörűen kosárlabdáztak. Helena Pueyo, akinek a nevét mindenképpen jegyezzük meg, zseniális volt. A Landes vagy a Zaragoza sok tekintetben hasonló helyzetben van. Lehet, hogy egyiknek sincs esélye megnyerni az Euroligát, de valahogy úgy képzelem a gondolkodásukat: „oké, van egy anyagi keretem, amit erre a csapatra áldozok, abból viszont hozzuk ki a maximumot”. Ezt pedig maximálisan teljesítik.

Tudom, hogy nem szeretik a csapatok, ha hazai riválisokat állítunk példának, mégis a DVTK kapcsán azt tudom mondani: akkor lehetnének elégedettek a franciaországi túrával, ha tudnának olyan meccset játszani, mint a Sopron az Athinaikos otthonában. Lehet, hogy 9 pontos különbség alakult ki náluk is, de két perccel a meccs vége előtt még egál közeli eredmény volt.

Nem az jellemezte a találkozót, hogy a negyedik percben nagyon vezetett az ellenfél, és onnantól a végéig nyögték ezt a 9-11 pontot. Felőröl egy társaságot, ahogy ez történt a diósgyőriekkel is nem egyszer, ha alkalmanként nehezen visszakapaszkodik, aztán abba úgy belefárad, hogy megint ellép az ellenfél.

Nekem alapvetően leginkább az hiányzik a Diósgyőrből, hogy a pályán rájuk nézve égjen a szemükben a tűz, pedig biztos vagyok benne, hogy minden meccset szeretnének megnyerni. Múlt héten matematikailag is eldőlt, hogy nem léphetnek tovább. Sokszor használtuk azt a fordulatot, „ha ez nem, akkor semmi”, de ez most már tényleg az utolsó olyan pillanat, ami felszabadultságot hozhat. Nem lehet megúszni a hátralévő meccseket. Lehet játszani úgy, mint akinek a fogát húzzák, és lehet úgy is, hogy „kreáljunk már ebből valamit a saját magunk javára”. Nagyon bízom benne, hogy a DVTK ebbe az irányba indul el.

Ha azt nézzük, hogy a magyar válogatott keretének egy jelentős hányada és a szövetségi kapitány is érintett, akkor annak ellenére, hogy a DVTK-nak Magyar Kupa már nincs, a bajnokság vége még odébb van, de szem előtt kell tartani, hogy a válogatottnak lesz egy óriási megmérettetése márciusban. Ahhoz pedig, hogy a válogatott játékosok jó állapotba kerüljenek újra, kellenek ezek a hátralévő EL meccsek is.

Tovább a wbasket.hu-ra a teljes beharangozóra >>>>>>

forrás: wbasket.hu