Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
Paks .png)
Identitás, filozófia, stílus. Szerinted?
Szerző: dfcwolf | 2024-06-07 18:28:00Segíts meghatározni!
Rendre visszatérő gondolat az, hogyan határozzuk meg magunkat és hol is van a mi szerepünk a magyar fociban. Szakemberek szerint a klub identitása és annak tökéletes ismerete határozza meg a klub filozófiáját és az ahhoz társuló stílust. Amikor ezt már meghatároztuk, akkor egy olyan csapatot kell építeni, amelyik meg tudja mutatni ezt a stílust a pályán is és nem mellesleg olyan edző kell, aki ezt le is tudja oktatni. A világ nagy csapatainak ez megvan és az egész utánpótlást e köré építik fel, emiatt könnyű beépíteni az utánpótlás játékosokat az első csapatba.
Erről a koncepcióról én Bódog Tamástól hallottam először és ő meg is próbálta ezt valósítani itt Miskolcon. Sajnos csak nagyon rövid időt kapott és nem láttuk ennek gyakorlati hasznát, mert azóta is keresi a klub az identitását és amíg nincs ezzel tisztában, addig nem látunk majd önazonos játékot a stadionban. Azt a játékot, amiért megőrül a közönségünk.
Az én fejemben van egy elképzelés az identitásunkról és arról, hogyan jelenhet ez meg a klubfilozófiában és hogyan ölthetne ez alakot a pályán mutatott játékban, viszont most titeket kérdezlek.
Ki tudná jobban ezt, mint a diósgyőri szurkolók? Kérlek, írjátok le ide kommentbe, honnan ered a DVTK identitása, ehhez milyen klubfilozófia kell, hogy társuljon és milyen stílust kell ennek eredményeznie. Rakjuk mi össze azt, hogy mit is szeretnénk látni a pályán és nem mellesleg, miért akarjuk.
És ezt olvastad már?
Itt a VIP-ben csavarok, szerszámok vannak a falon, mintha egy műhelyben lennél, így őrzik meg a munkástradíciót.
Schafer András
Minden élsportoló, minden klub számára cél a győzelem. Lehet bármilyen más értelmes cél? Lehet az értelmes cél, hogy veszítsünk vagy hogy csak úgy legyünk el valahogy? Szerintem nem.
Ugyanakkor a mai magyar labdarúgásban a lapok le vannak osztva. Mindenki ismeri a lapjárást, tudjuk ki lesz a bajnok jövőre és két év múlva. És azt is tudjuk milyen szerepet szántak a DVTK-nak. És ez a szerep nem az a szerep, amit a szurkolók vagy akár egy élsportoló normálisan el tud fogadni. Ez a szerep a középszerűség, az edzőpartnerség, a politikai lojalitás. Ezek után csak vágyakról és álmokról beszélhetünk. Jó lenne egy olyan tulajdonos, aki nem játékoseladásokban és az abból származó bevételekben gondolkozik, aki nem fogadja el a felülről jövő kötelező szerepet. Aki nem az alapján tűri meg az edzőt, hogy az hajlandó-e végrehajtani a kötelező középszerűséget, hanem hogy mennyire akarja a győzelmet! És ha ez egyszer megadatik, akkor majd lehet bármiről beszélni. És ez lehet bármely osztályban. Ha őszinte, megalkuvás nélküli győzni akarás hajtja a klubot, a vezetőket és a játékosokat, akkor érdemes kimenni. Egyébként az egész csak egy bábszínház!
Nekem a leginkább a Bódog Tamás által megkövetelt magas letámadással operáló, sok futással és intenzív sprintekkel felépített csapat tetszett az utóbbi években a legjobban. Leginkább azért mert Bódog már az elején meg mondta mit akar látni a pályán és az elején csak 60-65 percig bírta a csapat ezt tartani, de ahogy teltek múltak a meccsek, ez kitolódott 70-80-90 percig is. Bódog tamásnak egy dolgot tudnék a szemére vetni, hogy a meccs utáni nyilatkozataiban földbe tudta döngölni a játékosát ország világ előtt. Ennek az öltözőben lett volna a helye. Persze megfogalmazhat egy kritikát a riport során, de a keménykedést azt vigye be az öltözőbe. (Bódog a stadion építés miatt csapatával nem is játszott a Diósgyőri stadionban, ha jól emlékszem.)
Fernando Fernández például egy sokpasszos csapatot valósított meg, de rengeteg átadás volt, ami csak a saját térfelünkön zajlott le. Amolyan csiki-csuki, tili-toli játék, ami abszolút testidegen volt a DVTK-tól. (Mondjuk kihozta a játékoskeret adta lehetőséget és bent tartotta a csapatot az NB1-ben)
Szóval ami szerintem egy diósgyőri csapatnak meg kell valósítani a meccsek során:
Magas letámadás
Sok futás (hogy az üresterületek bejátszhatók legyenek.)
A támadások felépítése a gyors rövid passzos kombinatív játékra épül és nem az ívelgetésre. (Persze nincs tiltva a beívelés)
Kell 1-2 a kreatív játékosok, hogy megfűszerezzék a meccset egy-két csellel.
Mind a két félidőben lennie 2-3 kell kapura lövésnek. (Hülyén hangzik, de lehangoló, ha eltelik 50-60 perc értékelhető kaput támadó helyzet nélkül.)
Csak arra akartam kilyukadni, hogy legyünk reálisabbak. Én szeretek örülni az apró eredményeknek is. És akár tetszik, akár nem, többnyire ilyenek lesznek a következő idényben. De ne legyen igazam, legyen nagy örömünk is :)
Szóval, én ezért állok két lábbal a földön, amikor a vezetőség felé megfogalmazom az elvárásaimat.
Olyan egységes, harcos Csapatot kell felépíteni, amely küzd az utolsó percig, olyan edző, aki ezt megköveteli.
Egy hellyel közzel állandó kerettel, ahol két-három fiatal be lehet építeni, többet nem bír el az a Csapat, melynek komoly tervei vannak.
Kétélű dolog a vállalásban, hogy alul, vagy felül van a célkitűzés. Inkább felül legyen, mert akkor van miért küzdeni...amúgy egy profi játékosnak ne legyen már teher, hogy teljesítenie kell.
Idézem Árki Gábort:
"Sportemberekről beszélünk, nehogy már nekem motiválnom kelljen bárkit is, akkor amikor kimegy, és azt csinálja az a hobbija, amiből megélhet...
de hát azért az nagyon vicces dolog lenne, az akit motiválni kell, az ne játsszon Diósgyőrben..."
Sajnos a Diósgyőr nem a sikert sikerre halmozó Klub, sokkal inkább a kitartó, lelkes Drukkereiről ismert.
Az öltöző hangulat sem mindegy. Meg kell teremteni a kapcsolatot a szurkolóknak a klubbal, és a játékosokkal is, ezért is szorgalmazom a régi hagyományt, az Ankétot, mely szinte minden klubnál szezon előtt megvalósul.
1 2 3 >