Hullámvasút

Mozgassátok már a ...

Nem akartam írni, mert azt éreztem, hogy az, amit írnék, másokat is lehozna az életről, ahogyan engem is lehoztak az elmúlt hetek mérkőzései. A meccseinket a hullámvasúthoz tudom csak hasonlítani, és ezt én már egyre kevésbé kedvelem. Nem bírom nézni, hogy odaadunk egy egész félidőt az ellenfélnek és teljesen alárendelt szerepben játszunk, remélve azt, hogy lesz még esélyünk a második félidőben a javításra.

Azért ez csak a Diósgyőr! Mi nem akarunk alárendeltek lenni még negyvenöt percre sem. Rossz nézni azt, hogy nem csak a Fradi, de az MTK ellen is képesek vagyunk erre, nem beszélve a Zalaegerszegről. Mi történhetett? Senki sem tudja ezt pontosan, de az elmúlt napokban rengeteg teóriát olvastam már a kommentek között.

Nem csak én gondolom úgy, hogy nem teszi meg minden játékos a maximumot a pályán. Ha így van, akkor viszont nem értem, hogy miért nem? Mi kellene ahhoz, hogy aki pályára lép ez előtt a nagyszerű közönség előtt, az kilencven percen keresztül úgy harcoljon, mintha valóban az élete múlna rajta?

Holnap a Loki jön és ahogy beszélgettem a szurkolóival, ők biztosnak érzik a három pontot. Minden rossz előjel ellenére én nem így vagyok ezzel. Én úgy érzem, hogy ez lesz az a szezon hosszú idő után, amikor nem tudnak egyetlen meccsen sem nyerni ellenünk a háromból. Valami miatt ezen bizakodásommal megyek majd ki a stadionba. Nagyon szeretném, ha a csapat is így gondolná.

Remélem, nem adunk egy félidő előnyt nekik és hazai pályán nem akarunk alárendelt szerepben tetszelegni. Menjünk nekik és végre rúgjuk be a helyzetet, ha már odakerültünk. Van még pár meccs, hogy a játékosok bebizonyítsák nekünk, itt a helyük. Végül is értünk lenne ez az egész.

Szóval harcra fel! Kicsit belefáradtam az utóbbi meccsekbe, de nekem ez az életem…