Elköszönünk a sportszerűtlen hibától - szabályváltozások a kosárlabdában

Sajtófigyelő - mkosz.hu

A FIBA nyáron tette közzé, hogy 2026. őszétől újabb szabályváltozások lépnek életbe, mellyel kapcsolatban a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének a honlapján, a hunbasket.hu-n Praksch Péter játékvezetőt kérdezték.

Az NB I-es bajnokság első fordulójától érvényesek a FIBA legújabb szabályváltozásai. Ha egyetlen módosítást kellene kiemelned, ami a legjobban átírja a meccsek dinamikáját, mi lenne az?

Azt gondolom, hogy az egyik ilyen a technikai hibák differenciálása, valamint a sportszerűtlen hiba eltörlése- és szétválasztása. Évtizedek óta használtuk a sportszerűtlen kifejezést, de most teljesen kikerül a szabálykönyvből. Helyette két új kategóriát vezet be a FIBA: a játékmegállító faultot (disruptive) és a durva hibát (flagrant).

A másik szignifikáns változás, a dobómozdulat szabálya, ami által a dobás közbeni faultok megítélése is új kritériumot kap.

Miért volt szükség a sportszerűtlen hiba kiváltására, és mi a különbség a kettő új hibatípus között a gyakorlatban?

Korábban sportszerűtlen hibának minősült egy kevésbé erős, taktikai jellegű mezőnyfault a gyorsindítás megállítására, és egy durva, veszélyes megmozdulás is. A játékosok mindkét esetben ugyanazt a büntetést kapták, és két ilyen hiba azonnali kiállítással járt. Ezt az aránytalanságot szüntetni meg az új szabály. A korábbi hibát két különálló kategóriára bontották.

Játékmegállító hibának azok minősülnek, amik a játék ritmusának és folyamatosságának megtörésére irányulnak. Ilyen hibák jellemzően az indítások megtörésére szolgálnak, illetve szoros végjátékban az óra tudatos megállítása során történnek. Ez 2 büntetődobást és labdabirtoklást von maga után, de nem számít bele a kiállításba, vagyis akár kettőnél több ilyen típusú hibát is véthet majd egy játékos.

Durva (flagrant) hibának kell tekinteni a nem normál kosárlabda játékhelyzetekben, nem a labda megjátszására irányiló, valamint a túlzottan kemény, vagy sérülésveszélyes megmozdulásokat – mely után büntetődobások és labdabirtoklás következik, és ez továbbra is beleszámít a kiállítási limitbe, vagyis a második ilyen hiba után kizárásra kerül a játékos.

Említette, hogy a technikai hibák megítélésében is adódik változás. Ott mit kell tudnunk a módosításokról?

Két kategóriára bontotta a FIBA a technikai hibákat a súlyosságuk szerint:

Az 1-es kategóriába a kirívóbb reklamálással, nem megfelelő viselkedéssel kapcsolatos hibák tartoznak. Ezen felül az úgynevezett taunting, amikor a játékosok egymást provokálják. Ezek továbbra is beszámítanak a kiállításba, vagyis a második ilyen cselekmény után kizárásra kerülnek.

A 2-es kategóriába az adminisztratív jellegű cselekmények tartoznak, mint a játék késleltetése, a gyűrűn történő csimpaszkodás (kivéve, ha ezáltal sérülést előz meg), és az utolsó büntetődobás közbeni labdaakadályozás. Viszont ezek nem számítanak bele az automatikus kiállításba.

Az utóbbi években számos vitás helyzet alakult ki a dobások megítélése során. A támadók lehetetlen helyzetből, akár a felezővonalról dobták rá a labdát egy fault pillanatában, hogy büntetőt harcoljanak ki. Miként kezeli ezt az új szabály?

Az új kritérium ketté választja a folyamatos mozgásból történő kosárra törést, és minden más típusú dobásformát.

Folyamatos mozgásból kosárra törésnek tekintjük, amikor a támadó jellemzően a hárompontosvonalon belül megfogja egy vagy két kézzel a labdát és folyamatos mozgással a tör a kosár irányába. Ez esetben a labda felvételének a pillanatában kezdődik a dobómozdulat.

Minden más dobás esetében - legyen az állóhelyzetből végrehajtott, vagy labdavezetést követő tempódobás, floater – a dobómozdulat akkor kezdődik, amikor a játékos szembe fordulva a kosárral megkezdi a karjaival és vállával a ténylegesen felfelé irányuló mozdulatot.

Ezen felül azt is szabályba foglalták, hogy dobáskísérletet csak a támadótérfélről lehet megkísérelni. Persze ez alól kivételt képez a támadóidő vagy a negyed utolsó pillanataiban végrehajtott dobási kísérlet.

Milyen további változásokat láthatunk az új szezontól?

A fent említett módosításokon kívül néhány apróbb, inkább adminisztratív változás érkezik, amik a nézők számára szinte észrevétlenek lehetnek. Ilyen például a videóbírón (IRS) visszanézhető esetek szűk bővítése, vagy a játékosok felszerelése.

Hogyan készülnek erre a játékvezetők és a csapatok? Mennyi idő kell, amíg ez „beég” a köztudatba?

A FIBA nyilvános online előadásokat tartott és oktatóanyagokat biztosított, hogy minden érintett megismerkedhessen a módosításokkal. Ezen felül az MKOSZ továbbképzéseket szervezett, illetve a Játékvezető Bizottság találkozót hirdetett az NB I. A csoportos edzők- és játékvezetők számára, hogy minden résztvevő azonos tájékoztatást kapjon.

Úgy gondolom, hogy a kritérium egységes alkalmazásával és jó kommunikációval, a szabálymódosítások gyorsan beépülnek majd a játékba.

Tovább az hunbasket.hu-ra >>>>>>>>>

forrás: hunbasket.hu

fotó: FIBA