Csak egy nap az élet fiúk

Csak egy nap az élet fiúk,
Csak egy nap és nincsen tovább!
De ezért a napért megszületni,
Érdemes volt cimborák.

Újra elővettem ezt az idézetet, amivel a kupadöntő előtt üzentünk a srácoknak. Ott álltunk a siker kapujában, de akkor, ott nem sikerült élni a lehetőséggel. Ki gondolta volna, hogy pár évvel később teljesen más apropóból kell ezekhez a sorokhoz nyúlnunk? Rossz döntések sokasága vezetett oda, hogy holnap az életünkért és az első osztályú tagságunkért kell küzdenünk.

Mert küzdeni kell majd az elsőtől az utolsó percig, a pályán és a lelátón egyaránt. Láttam az MTK megmosolyogtató felhívását, ahol egy eddig sehol, senki által nem hallható kék-fehér hangorkánt vizionálnak. Nem lesz ilyen. Piros-fehér tornádó lesz majd az Új Hidegkuti Stadionban, ami kilencven percen keresztül tombolni fog. Ugyanezt a mentalitást várom a játékosoktól. Azt szeretném, ha megzabolázhatatlanul mennének neki az ellenfélnek és minden energiát mozgósítva, ellentmondást nem tűrően kiharcolnák a győzelmet. Tudjuk, nincs mindennek vége még, ha nem sikerül nyerni, de mégis nyerni kell, hogy véget érjen ez a hónapok óta tartó rémálom. Így az utolsó meccs egy tét nélküli fieszta lehetne, ahol összeborul a csapat, a stáb és a tábor.

Ott voltunk több mint háromezren Debrecenben, ott voltunk szerdán az edzésen, és ott leszünk holnap is nagyon sokan. Ott lesznek azok is, akik a stadionba nem tudnak kimenni, ott lesznek lélekben. Lélegzetvisszafojtva fogják követni az eseményeket Angliában, Németországban, az USA-ban a diósgyőri szurkolók, akik a csapat győzelméért szorítanak majd.

Hozzátok el nekünk a boldogságot! Hozzátok el nekünk a három pontot! Hozzátok el nekünk a bennmaradást! Csak egymásra számíthatunk! A csapat a szurkolóira, a szurkolók a játékosainkra. Együtt meg tudjuk csinálni, hiszen mi vagyunk a legnagyobbak!