DVTK HUNTHERM - Umana Reyer Venezia

Undorító-undorító, de azért csak olvasod...Itt véleményeket írnak le és időnként ütköztetnek is. Így van ez rendjén. 

Azért tegnap kaptunk a régi meccs mentalitásból egy kis ízelítőt. Felkeményedett a védekezés és jött is szépen lassan az eredmény. Támadásban ugyan roppantul gyengék vagyunk továbbra is, de most ez is elég lehetett volna. 

Azt borzasztóan sajnálom, hogy csak négy játékosunk (Vera, Réka, Nina és Móni) jött megköszönni a szurkolást, illetve még Pau ment körbe pacsizni a fiatalokkal, ha jól emlékszem. A többiek hova iszkoltak el? Számít, ha kifizeted a bérletet, vagy belépőt...de utána...

Hát igen, kinek mi évtizedek sikertelensége után, tán merjünk kicsik lenni, mert itt Miskolcon úgyse megy több? Én meg azon az állásponton vagyok, hogy Nekem ez is kevés ennyi idő után, hogy a Velence végig vezetve nyert holott Nekünk ennyi idő után az ilyen meccseket itthon nem ennyire nyögvenyelősen, állandóan az eredmény után futva hanem 6-8 ponttal kéne úgymond simán nyerni. Ez a Velence kb. a Mi súlycsoportunk lenne, de nem ezzel a stábbal és egy-két játékossal, tavaly vertük volna őket, pont Charlesszal. Errefel ugyanúgy szinte sajnos simán lehet a csapat ellen fogadni, hogy nem tud papírformát borítani az ELben.

Szerintem a hazai bajnokság 2 csapatos (egyelőre azonban pont hogy 1, mivel simán vert Minket a pécs 2x is), az már plusz gond, ha Mi Magunknak tesszük 3 vagy 4 csapatossá, ha nem bírunk egy Szekszárdot vagy Sopront se verni, akiknek jóval gyengébb a keretük.

Talán többek számára megmosolyogtató lesz, de a tegnapi meccs után nem tudok kritikus lenni a csapattal szemben. Jó kis izgalmas meccs kerekedett belőle, ahol akár fordított eredmény is születhetett volna. Azért érdemes ránézni a csoport állására. Ez a Velence aktuálisan továbbjutó, míg a Valencia kieső helyen áll, s jövő héten ki-ki meccsen mérkőznek majd egymással. Szóval nem akármilyen játékerőt és szintet képviselő csapattal szemben maradtunk minimálisan alul, így szerintem igenis tisztes helytállás volt, s megérdemlik a gratulációt a lányok! Hajrá, lányok, hajrá, Diósgyőr! 

Szerintem a csajoknál kifejezetten jó, „szakmai” hozzászólások és vélemények vannak, ráadásul a hangnem is messze kulturáltabb, mint a labdarúgásnál megszokott. Igaz, hogy jelenleg Európa 12 csapata között vagyunk, de ez elsősorban a tavalyi keret érdeme. Itthon valóban csak egy vereségünk van, viszont simán benne van, hogy pár héten belül ez akár négyre is nő — ennek jelenleg nagyobb az esélye, mint annak, hogy egy vereséggel zárjuk a szezont. Ráadásul a hazai bajnokság eleve maximum négycsapatos. Ha nem leszünk bajnokok, vagy esetleg döntőt sem játszunk, akkor rögtön kiesünk az európai elitből. Magyarán: most azért vagyunk euroligás csapat, mert a tavalyi csapat ezt kiharcolta.

Nagyon régen írtam utoljára, és sokáig nem is fogok, ennek megvan az oka…

Nagyon elkeserít, ahogy a fórumtársak többsége mennyire elfelejti azt, hogy honnan indultunk, meddig is jutottunk.

Nem is kell olyan sokat, talán 4-5 évet visszamenni az időben, amikor az ultrák először sakandálták: “Euroligát, Euroligát, Diósgyőrbe Euroligát!”

Akkor még arról álmodoztunk, hogy történetünk során először az Europigában játszhatunk…

Ez összejött a London elleni selejtező után, azt sem tudtuk, hova kerültünk…

Szép első év után olyan második év, amit még most sem hiszek el, néhány pontra a final 4-tól.

Az annyira szürreális volt.

Volt itt a kosárfórumon egy Mini szavazás, hogy a fórumtársak mit választanának: a Diósgyőr első bajnoki címét, vagy az EL final 4-et.

A többség a bajnoki címre szavazott, amit megértek, de bennem akkor is az volt, hogy az EL final 4 olyan elképzelhetetlenül magas szint, aminek a lehetősége tényleg csak egyszer jön el egy DVTK életében.

Sajnos ez akkor nem jött össze.

Azota viszont sok fórumtársam azt a szintet tartja az elvártnak, és olyan hangnemben beszél a csapatról és a játékosokról, ami miatt elmegy a kedvem belefolyni egy beszélgetésbe.

Néha úgy érzem, miénk a leggyengébb kosárcsapat a világon, miközben én úgy gondolom, hogy jelenleg is az Euroliga legjobb 12 csapata között vagyunk (hány, de hány évig álmodtunk csak a közeléhez…)

jelenleg is csak egy vereségünk van a magyar bajnokságban, amit könnyen korrigálhatunk, de ha nem, akkor majd nyerünk végre Pécsett

Néhány gondolat:

- ha Vera beteg volt a BKG elleni meccsen, kár volt erőltetni ma a játékát, a +/- mutatója magasan a legrosszabb, -23. Tyra és Bogi között el lehetett volna osztani a perceit, Tyra egész jó volt, még 2 támadólepattanója is volt

- Smuda 4 percet játszott egyetlen dobáskísérlet nélkül (mondhatjuk, egyetlen rossz megmozdulása sem volt a mérkőzésen), vajon miért? Elfáradt a BKG ellen vagy ő is beteg volt ma vagy nem akarták, hogy Mavunga és Holmes összetörje?

- a Velence 4 légiósa 50 pontot dobott, a mieink 23-at

- visszajöttünk a meccsbe -15-ről és nemcsak kozmetikáztunk a különbségen, hanem egyenlíteni is sikerült, ezt nem gondoltam volna még a 3. negyed végén sem

- nem hibáztunk büntetőt, 17/17

A mai meccs volt az, ami sok mindent megerősített azok közül, amiket itt a fórumon beszéltünk. Volt 2 nagyon gyenge negyedünk, aztán a második félidőben és főleg az utolsó negyedben végre azt a csapatot láthattuk amit egész szezonban szerettük volna. A soha fel nem adó, utolsó leheletig küzdő csapatot egy igazi vezérrel, Rékával. Ilyen játékkal ki lehet kapni, ilyen küzdést, akaratot mindenki elismer. De az is látszott, hogy Völgyi cseréi főleg az első félidőben nagyon nem jöttek be, a végén kért egy időt az ellenfélnek... A két amerikai "húzóember" nélkül szárnyalt a csapat, Vera legalább akart, de nagyon nem ment neki. Ha akarunk valamit ebben a szezonban, akkor még nem késő cserélni légióst. Gratulálok a lányoknak a második félidőhöz.