Az NB II-ben véget ért a sztárfizetések kora

Sajtófigyelő - index.hu

Az index.hu számolt be róla, hogy Vági Márton, a Magyar Labdarúgó-szövetség főtitkára egy szűk körű háttérbeszélgetésen osztotta meg a jelenlévőkkel, hogy miként változik a magyar futball pénzügyi világa. Miközben az NB I-es klubok gazdasági helyzetét stabilnak látja, az NB II-ben véget ért a sztárfizetések kora. Szóba került a tulajdonos nélkül maradt Videoton helyzete, a Ferencváros által generált UEFA-szolidaritási pénz, valamint az is, hogy a kluboknak élniük kellett volna azzal a lehetőséggel, hogy az utánpótlást az állam finanszírozza.

Vági Márton kiemelte, hogy tavasszal volt némi pánik, sokan ugyanis azt gondolták, hogy a Tisza-kormány megalakulása után vége lesz a magyar futballnak. A főtitkár szerint azonban ebben az évben korai volt az aggodalom, hiszen a közel 1900 amatőr klub változatlan feltételek között dolgozhat, az NB I-es klubok pedig a tőlük elvont jogok értékesítéséből keletkezett bevételekben kigazdálkodható csökkenéssel néznek szembe, viszont az NB II-ben valóban komolyabb feladatot jelent a csökkenő bevételek melletti működés.

Megszűnnek a sztárfizetések

Egy átlagos NB I-es klub 3,3 milliárdos költségvetéssel működik, ebben nincs benne a Ferencváros, amely ebből a szempontból még mindig külön szintet képvisel. Az elmúlt öt évben évente átlagban egymilliárd forintot kapott egy NB I-es csapat a tőlük elvont jogokért kapott bevételből. Ez azt jelenti, hogy ahol betartották a magyarszabályt, és jól szerepeltek, ez az összeg elérhette az 1,2-1,3 milliárdot, míg a tabella végén lévők vagy a magyarszabályt nem teljesítők 6-700 milliót kaptak

– mondja a főtitkár.

Vági szerint az idei szezonban ezen a csatornán átlagosan 850 millió forinthoz jut egy klub, ez 15 százalékos csökkenés a korábbi évekhez képest. Ebből 400 millió jár a magyarszabály betartásáért, míg 450 millió normatív támogatás, az utóbbi a csapatok kérésére.

A hozzávetőlegesen 15 százalékos csökkenést könnyedén lehet pótolni játékoseladásból, a bővebb keretek szűkítéséből, illetve becslésünk szerint 10-12 százalékos költségmegtakarítás érhető el csak abból, hogy erősödött a forint az euróhoz képest. Ez azért fontos szempont, mert a légiósok többségében euróban kapják a fizetésüket.

A főtitkár pozitív példaként említette a Paksot, amely 2 milliárd forint alatti költségvetéssel dolgozik, mégis évek óta erőn felül teljesít a bajnokságban és a Magyar Kupában, ráadásul rendszeresen több száz millió forint értékben értékesítenek játékosokat.

Az NB II-ben azonban megszűnik az elmúlt években tapasztalt Kánaán és a milliós sztárfizetések. A másodosztály növekvő részesedését ugyanis évek óta az élvonal kárára finanszírozták.

Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy az NB II az NB I kicsiben, ez mostantól megszűnik. A másodosztály sokkal inkább egy szakmai előszoba, egy nevelde, a fejlődő fiatal tehetségek bajnoksága kell legyen, nem pedig a kiöregedett, túlfizetett »sztároké«.

Vági Mártontól megtudtuk, hogy korábban egy masszív NB II-es klub költségvetése hozzávetőlegesen egymilliárd forinthoz közelített, amelyből az elvont jogokért kapott összbevételből átlagosan 400 millió jutott egy csapatnak, az idei szezonra azonban ez az összeg a felére esett vissza. A másodosztályú csapatoknak így mintegy 20 százalékkal kisebb büdzséből kell gazdálkodniuk, ráadásul a hiányzó összeget nehezebben tudják pótolni, mint az NB I-esek, hiszen kevésbé jellemző a játékoseladás, valamint ebben az osztályban nem voltak 50-60 főre felduzzasztott keretek, amelyekből lehetne jócskán faragni.

Tovább az index.hu-ra a teljes cikkre >>>>>>>

forrás: index.hu

fotó: Illyés Tibor / MTI