Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
FC Kosice 
Az MLSZ új sportigazgatója: A klubvezetőknek komolyabban kell venniük az utánpótlást!
Szerző: Jáborcsik András | 2020-07-10 18:22:00Bernd Storck 2017 őszi távozása óta először lett hivatalosan sportigazgatója az MLSZ-nek Dr. Barczi Róbert személyében.
A csakfoci.hu összeállításából megtudhatjuk, hogy a labdarúgó, utánpótlás- és felnőtt edzői múlttal is rendelkező dr. Barczi Róbert több mint 10 éve tevékenykedik sportvezetőként, egy évig a Nyíregyháza Spartacus ügyvezető igazgatója volt, öt évig az MLSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatójaként dolgozott, illetve öt és fél évig megyei szövetségi főtitkári posztot töltött be, majd 2015-től az MLSZ versenyigazgatója volt.
Az MLSZ új, szemléletváltást és tudatosabb munkát sürgető sportigazgatója egy háttérbeszélgetésen részletesebben is nyilatkozott saját, a szövetség, illetve a magyar futball programjáról, amely a korábbiaknál több területet fog magába foglalni. Barczi egy megtervezett, a klubokkal szoros együttműködésben épülő rendszer kialakítását, illetve annak a lépéseit vázolta fel.
Az új sportigazgató egy háttérbeszélgetésen fejtette ki, mi lesz a szövetség és a saját legfontosabb feladata a következő években. A klubvezetőkkel az utánpótlás kiemelt fontosságát akarják megértetni, de maguk a csapatok is akkor részesülhetnek majd komolyabb összegekben - sőt, akár a licencek is múlhatnak rajta -, hogy milyen mértékben foglalkoztatják a fiatalokat.
A csakfoci.hu kérdésére Barczi a fiatalok beépítése kapcsán elmondta, hogy ők is látják, hogy az elmúlt évek MLSZ-intézkedései, például a pénzügyi ellenszolgáltatások sem ösztönözték igazán a klubokat arra, hogy minél több fiatalnak adjanak lehetőséget az NB I-ben, illetve az NB II-ben.
Az a cél, hogy jobb minőségű fiatalok jussanak el a klubokhoz, ezáltal a csapatok többet is fogják őket használni.
De fontos, hogy a klubvezetőkkel megértessük, hogy óriási probléma, ha mondjuk egy évben egyetlen egy fiatalt sem tesznek be a csapatukba. Komolyabban kell venniük az utánpótlást! Szorosabb együttműködésben kellene dolgozniuk a felnőttcsapatoknak a fiatalokkal, mert ami most van, az egy-egy üdítő kivételt leszámítva nem egy ideális helyzet.
Annak, hogy az NB I-es csapatok manapság csak elvétve adnak lehetőséget a bizonyításra a fiatal játékosoknak, a kevés érintésszám is az oka, hiszen amíg néhány évtizeddel ezelőtt délelőtt és délután is edzettek a játékosok, manapság csak napi egy tréningen vesznek részt, ezáltal kevésbé érettek a fiatal futballisták, mint korábban. Természetesen nem lehet minden klub célja az, hogy a fiatalokat favorizálja, valahol elsőbbséget élvez a bajnoki cím és a sikeres nemzetközi szereplés, de most azt látjuk, hogy a mezőny nagy részénél nincs türelem ahhoz, hogy beépítsék a fiatalokat, pedig ez egy folyamat – épp arra akarjuk ösztökélni a klubokat, hogy építsék fel a saját futballistáikat is. Megfelelő helyzetben egy 17 éves korától a profi osztályok valamelyikében futballozó játékos gyorsan meg tudja szokni a felnőtt labdarúgást. Ausztriában, Svájcban vagy Szlovákiában is 12 csapat van az élvonalban, de mégis beteszik a fiatalokat, szerintem nem lehet a mellőzést a 12 csapatos NB I-el indokolni. Annak, hogy az említettek előrébb járnak, két oka van: az egyik az, hogy a fiatalok náluk jobban fel vannak készítve, másrészt van egy elhatározásuk erre.
Kattints ide és olvasd el a teljes cikket a csakdoci.hu-n >>>>>>
forrás: csakfoci.hu
És ezt olvastad már?
Az szintén nem így van, hogy csak az NB3 szintű játékosok maradnak meg. Ezekben a srácokban megvan a potenciál arra, hogy NB1-es játékosok legyenek, egyesekben több is, de az akadémiai képzés nem képes megfelelően felkészíteni őket, ez ténykérdés. Ennek rengeteg oka van.
Továbbá nincs olyan, hogy valaki gyerekként NB3 szint. Gyerekeknél semmiképp nem a pillanatnyi állapotból kell kiindulni, hanem a potenciálból, ennek felmérésére gyakorlatilag egyik akadémia sem képes. Ezért van az, hogy 20+ évesen NB1-es játékos lesz olyanokból, akiket gyerekként eltanácsoltak.
Olyan, hogy "igazán tehetséges, de jellemzően öntörvényű" gyerek sincs. A gyerekek nevelhetőek, az UP képzés jelentős részben nevelési feladat is, és itt megbukik az edzők jelentős része. Egyébként aki nem képes profi módon hozzáállni, az nem tehetséges, mert mentális téren nincsenek meg a képességei ahhoz, hogy profi legyen. A tehetség meg a pillanatnyi állapotot jelenti, nem feltétlenül az lesz profi, aki mondjuk 14 évesen kiemelkedik. Aki meg mondjuk 14 évesen valamennyire kiemelkedik, de a hozzáállása, mentalitása nem megfelelő, abból semmi nem lesz, kár is vele foglalkozni, ha a hozzáállását nem lehet megváltoztatni.
Miben erősebb? Azon kívül, hogy ami régen középmezőnyt érő teljesítmény volt az most a kiesés elleni harcra elég, nem látom a minőségbeli fejlődést. Sőt.
Az akadémiák azért képeznek jórészt NB3 szintű játékosokat, mert csak ők maradnak meg arra az életkorra. Az igazán tehetséges, de jellemzően öntörvényű lurkókat elidegeníti a Bozsik-rendszer, amiben 0 kompetitív elem van bajnokságok vagy gyakoribb tornák nélkül, ellenben rettentő hirtelen vár el teljesítményváltást korosztályváltásnál.
Az pedig, hogy az akadémiáról kikerülők NB-3mas szintet ütnek meg, az az Akadémiákon múlik. A gyerekkori képzés is gyenge, ez nem kérdés, de az más lapra tartozik.
Az akadémiai képzés pedig hiába kezdődik 14 évesen, mert a tényleges rostálás (és nagyon sok gyerek kedvének az elvétele) 6-12 éves kor között történik. Az akadémiákra már csak azok kerülnek be, akik ott megmaradtak.
Az utánpótlásképzéssel kapcsolatban az meg bullshit, hogy hosszú a kifutás. Tekintve, hogy az akadémiai képzés 14 éves korban indul, ez nem igaz. Alapvető változtatásokkal sokat lehetne 1-2 év alatt is előrelépni, ehhez viszont a TAO-t ténylegesen arra kellene költeni, hogy bővítsék a szakembergárdát, stb.
12 csapatból 4 lehetséges kieső pedig már nagyon-nagyon rossz arány lenne, ha már mindenképpen osztályozót szeretnél, akkor legyen a 11. és a 2. között. Így is az lett a módi, hogy az NB1-re alkalmas hátterű csapatok befékeznek, és helyettük feljut valaki olyan a másodosztályból akinek anyagi lehetőségeik és minőségük alapján semmi helye az élvonalban (Kaposvár, Balmazújváros). Ha ennyire nem akarod velük "felvizezni" az élvonalat, akkor már így is túlzott mértékű a liga évenkénti 17%-os (2/12) rotációja, szemben a régi rendszer 12,5%-os (2/16), vagy a nemzetközileg legelterjedtebb 15%-os (3/20) cserélődéssel.
A képzéssel leginkább az a baj, hogy csak nagyon hosszú évek után érezhetők a reformok, és csak utólag érezhető hogy egy változás bevált-e, vagy sem. Most és a következő 3-4 évben még mindig olyanok fognak bekerülni a felnőttcsapatokba, akik 2010 előtt, még a teljes letámadásban erőltetett Bozsik-program kiválasztó-, és képzőrendszerében kezdtek focizni, ergo az ő képzésük még biztos, hogy előnytelenül lett rostálva és megalapozva az akadémiai rendszerbe kerülés előtt. Viszont ha a szénakazalban megmaradt tűket nem akarjuk tönkretenni, akkor nem szabad alsóbb osztályokba szorítani őket, vagy NB1-es csapatokat kiesőjelöltté tenni a puszta szerepeltetésük által.
Az MLSZ pénzdíjazása szintén egy borzalmasan rossz rendszer, nálunk ugye Nemes kálváriája mutatta meg a visszásságát.
Kettőnk közül pedig nem én írom le a véleményem tényként és kívánom a másik szájába rágni, szóval csak ne utasítgass az utolsó szó jogán.