Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
Mi lehet a megoldás?
Azt gondolom, hogy mindannyian megérdemelnénk pár ingyenes kezelést a “tulajdonosunk” ambulanciáján azok után, amit a csapatunk mutat a szezon kezdete óta. Persze, ez egy összetett fájdalom, mert talán nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, fáj ez a lelkünknek, a szívünknek és a szemünknek is. Ha valaki, akkor a DVTK szurkoló azt tudja, hogy nem az eredmény számít csak, hiszen lehet olyan eset, amikor a csapat mindent kiad magából, de mégis úgy jön a hármas sípszó, hogy veszített. Láttam én már ilyen esetben is extázisban tomboló diósgyőri tábort és ugyanolyan jó volt közöttük lenni, mint valami óriási győzelem alkalmával.
Jelen esetben nem akarom azt mondani, hogy a játékosokkal lenne a legfőbb gond, mert véleményem szerint inkább a rendszer hibás, amiben játszanak. Vagyis a rendszer hiánya. Ez pedig két dologból fakad. A sportigazgatónknak halvány fogalma sincs a klub identitásáról és az önazonos stílusunkról. Nem tudja és nem is érdekli az, hogy milyen játék is illene a diósgyőri pályára, ha pedig ezzel az alappal nincs tisztában, akkor nincs az irányvonal, ami mentén igazolnia kellene. Bajúsz Endre a semmiből jött és nem véletlenül voltunk vele bizalmatlanok, hiszen kinevezéséig teljesen más területen dolgozott. Ettől függetlenül Kuznyecovval egészen sikeresen igazoltak, de már akkor is arról szóltak a hírek, hogy ez inkább Kuznyecov és az édesapja érdeme.
Ma már látjuk, hogy ez igaz lehetett. Szergej csapata tudott olyan játékot játszani, amit szívesen nézett a miskolci publikum. Természetesen Ő sem volt tökéletes és elkövetett olyan hibákat, amiket kezdő edzők szoktak, de még így is sokkal vállalhatóbb volt a játékunk és az irány is felismerhető volt, amerre menni akartunk a csapatépítéssel.
Az edző elküldése után az lett volna Bajúsz feladata, hogy a már elkezdett irányhoz igazoljon egy olyan edzőt, aki folytatni tudja ezt a munkát. Olyat, akinek az edzői filozófiája passzol a klubhoz. Természetesen ehhez körültekintő és szakmailag megalapozott döntést kellett volna egy komoly kiválasztás után. A mai napig a fülembe cseng az, amikor Radenkovic az első sajtótájékoztatón bevallotta, hogy pár nappal a bejelentés előtt keresték meg. Itt már sok szurkolónak kezdett leesni a tantusz, hogy Dr. Bajúsz Endre talán nem a legjobb személy a posztjára.
Viszont ne vegyük el a felelősséget az edzőtől sem, hiszen senki nem kényszerítette arra, hogy modern támadófocit ígérjen nekünk és aztán ezt a beszari játékot mutassa. Számára is ott a lehetőség, hogy úgy rakja fel a csapatot a pályára, hogy győzelmi esélyünk legyen. Ott a lehetőség, hogy kitaláljon egy taktikát, amit játszatni akar, ami müködik ezzel a játékosállománnyal. Sajnos ezzel a mai napig adós nekünk.
Az első meccsen Rakonjac játszott elől és egy fantasztikus gólt szerzett köszönhetően annak is, hogy viszonylag könnyen eljutott hozzá a labda. Mondjuk az is igaz, hogy a 66. percben cseréltünk és akkor érkezett a pályára Franchu és Klimovich, akik lendíteni tudtak ez előrejátékon. Elől is sikeres volt a frissítés, mert a Rakonjac cseréjeként érkező Edomwonyi is betalált.
Fehérváron maradt a felállás, de cserélődött a kezdő. Megtudtuk, hogy az edzőnk szerint csak akkor működik a játékunk, ha Klimovich és Franchu kezdenek. Persze, senki nem akadályozta meg őt abban, hogy az első meccsen így küldje fel a csapatot, de akkor még másként gondolkodott.
Ahogyan a Fradi ellen is váltott. 4-4-2. Két magas és viszonylag statikus csatárral küldte fel a csapatot, hogy működhessen a rúgjuk fel a labdát és majd lesz valami taktika. Sajnos nem működött. Elképesztően egyoldalú lett a meccs statisztikája úgy, hogy az ellenfelünk még csak nem is játszott jól. Viszont mi kiadtuk magunkból a maximumot.
Szurkolóként fájdalmas ezeket a meccseket nézni. Félő az, hogy ha nem történik a klubnál váltás, akkor egyre kevesebben lesznek kíváncsiak erre a szenvedésre és ahogyan már ezerszer elmondtuk, aki elkopik a lelátóról, az nehezen talál majd vissza. Persze, jó lenni elhinni, hogy a szurkolók jelenléte fontos a klubnak, de valószerűtlen.
Ha tulajdonos lennék, én Bajúszt és Radenkovicot azonnal kirúgnám. Ez lenne az első lépésem azután, hogy kellő körültekintéssel kerestem új edzőt és sportigazgatót. Nem adnék több lehetőséget ennek az egy helyben topogásnak. Ezután megkérnék egy független céget, hogy vizsgálja át a klubot. Térképezzék fel a feladatokat és a stáb méretét, optimalizálják és vizsgálják meg, hogy mindenkire szükség van-e.
Nekem meggyőződésem, hogy ez a keret sokkal többre képes annál, amit eddig mutattak, csak megfelelő kezekbe kell adni. Persze, már így is le vagyunk maradva, hiszen a felkészülésnek vége és lement három meccs a bajnokságból. Ezért kellene gyorsan lépni. Persze, nem vagyok optimista, hiszen ki hozna ide új edzőt? Ki keresnek megfelelő szakembert? Ki látja, hogy milyen emberre van szükségünk? Bajúsz? De hát neki is mennie kell…