A DVTK is büszke az Angliába igazolt akadémistájára

Szűcs Kornél transzferjéről Dr. Bajúsz Endre, a DVTK sportigazgatója a dvtk.eu-n nyilatkozott.

A nyári átigazolási időszak egyik legjelentősebb magyar vonatkozású klubváltásaként az egykori diósgyőri akadémista, Szűcs Kornél Kecskemétről Angliába igazolt. Azóta szinte mindenki elmondta a véleményét a transzferről, most Dr. Bajúsz Endre a DVTK sportigazgatója a dvtk.eu-n nyilatkozott.

Mi volt az első gondolatod, amikor megtudtad, hogy Szűcs Kornél az angol másodosztályban szereplő Plymouth Argyle játékosa lett?

Személy szerint engem és a klubunkat is nagy büszkeséggel tölti el, hogy akadémiánk növendéke, Szűcs Kornél a Championshipben folytatja a pályafutását. Természetesen elengedhetetlen volt a kecskeméti év a klubváltáshoz, de a munka nagy részét Diósgyőrben végezte el maga Szűcs Kornél a kollégáim segítségével. Ne feledjük, már a 19. születésnapja előtt öt teljes mérkőzést játszott az élvonalban, és utána is folyamatosan élvezte az edzők bizalmát, beleértve, és külön kihangsúlyozva azt az időszakot is, amikor már nem tartozott az MLSZ által támogatott korosztályba.

Miért kellett mégis elengedni, főleg úgy, hogy csupa külföldi érkezett a posztjára?

Már csak az időrend miatt sem állja meg a helyét ez az állítás, előbb távozott Szűcs Kornél, és a pótlására igazoltunk új játékosokat.

Tavaly nyáron sem kívántunk lemondani róla, a szerződésének lejártához közeledve folyamatosan egyeztettünk, az utolsó hetekben is többször ültünk tárgyalóasztalhoz vele, az őt képviselő menedzserrel, illetve beszéltünk az édesapjával is. A tárgyalási pozíciónkat nagyban nehezítette az a tény, hogy a feljutás évében elenyésző játéklehetőséget kapott, hiába szorgalmaztuk ezt a vezetőedzőnél. Próbáltuk úgy érvelve maradásra bírni, hogy a másodosztályban elsősorban a támadójátékban erős játékosokra van szükség a széleken, míg az élvonalban várhatóan előtérbe kerülnek a védelemnek stabilitást nyújtó labdarúgók is. Szemmel láthatóan nehezen szánta rá magát a váltásra (ami a búcsúinterjúból is kiderült), hajlott az érveink elfogadására, ám amikor a legutolsó, immár tét nélküli szombathelyi bajnoki mérkőzésen is csak 9 percnyi játéklehetőséget kapott csereként, akkor részünkről nem maradt más, mint sok sikert kívánva elengedni.
A kezdőcsapat összeállításának a joga mindenkori vezetőedzőé, ugyanakkor a klub érdekét ennyire figyelmen kívül hagyó sportszakembert a klubvezetés tudja eltávolítani a pozíciójából, ami meg is történt. És ez a legkevésbé sem utólagos magyarázkodás, dr. Magyar Mátyás, a DVTK tulajdonosa már a válásról szóló közleményben is így fogalmazott: "Egy közös úton indultunk el együtt másfél évvel ezelőtt. Bármilyen sikereket is értük el, ha valaki letér erről a közös útról, akkor nem tudunk más döntést hozni."

Nem érzed ellentmondásos a helyzetnek, hogy amikor egy diósgyőri akadémista eljut a Championshipbe, éppen akkor érik a leghevesebb támadások a klub utánpótlás-képzését?

A DVTK utánpótlás-nevelését korábban számtalan jogos kritika érte amiatt, hogy nem ad játékost a magyar labdarúgásnak. Az utóbbi években ez a helyzet fokozatosan javul. Amikor 2019-ben államilag elismert sportakadémia lett a diósgyőri, akkor néhány kivételtől eltekintve üzembiztosan az NB III.-ben találtak maguknak csapatot a végzett növendékeink, de azóta egyre többen tűnnek fel a második vonalban is. Az elmúlt év örömteli fejleménye, hogy Szűcs Kornél mellett Vajda Botond és Illés Bálint is az élvonalban szerepelt, nem megfeledkezve a DVTK első csapatának fiataljairól: Jurek Gábor már jó ideje ide tartozik, hozzájuk csatlakozott Ferencsik Bálint, Fekete Vince és Bánhegyi Bogdán is. Bízom benne, hogy a jövőben folytatódik ez a tendencia, és egyre többször találkozunk a DVTK keretében és a hozzánk ellenfélként érkező csapatokban egykori akadémistánkkal, illetve olyan minőségű labdarúgókat nevelünk, akiknek a játékjogát külföldre tudjuk értékesíteni.

Sok szurkoló sérelmezi, hogy miért kell a vetélytársaknak eladni a tehetséges fiatalokat.

A sportban számtalan út vezet a sikerhez. Van, aki a nevelő klubjában tud kiteljesedni, míg másnak szüksége van az új impulzusra, van aki türelemmel vár, amíg eljön az ideje, más pedig inkább vált az előrelépés érdekében.

A tavaly nyáron távozó három fiatal esetét azonban szét kell választani. Szűcs Kornélról már részletesen beszéltem. Vele szemben Vajda Botond és Illés Bálint játékjogát értékesítettük, hiszen a klubunknak a szoros költségvetés egyensúlyban tartása érdekében szüksége transzfer díjakra is. Ráadásul a korosztályuk kiemelkedett a többi közül, nem véletlen, hogy csapattársai közül Jurek Gábor tavasszal alapembernek számított Diósgyőrben, Bánhegyi Bogdán és Csatári Gergő is stabil NB II-es játékos, illetve Bényei Ágoston is rendelkezésünkre állt. Ismer a labdarúgás története csikócsapatokat, de egy újonc esetében fokozott kockázattal járt volna ilyen alacsony átlagéletkorú kerettel nekivágni az élvonalnak, ezért igazoltunk tapasztalt labdarúgókat, a fiatalok egy részét pedig elengedtük.

A DVTK mindig igyekezett megfelelni az MLSZ és a Honvédelmi Minisztérium szabályainak, ösztönzőinek, ugyanakkor a szurkolói elvárásoknak is, hiszen ezek nagyjából összecsengenek. Olyan csapatot szeretnénk a pályán látni, ahol fejlődni tudnak a fiatalok a keret rutinos tagjainak támogatásával, ami magával hozza az eredményt is.

forrás: dvtk.eu