A DVTK 10 legjobb nyári igazolása a 21. században

Vámos Henrik összeállítása.

Remélem minden kedves diósgyőri fanatikusnak jól telik a számunkra releváns labdarúgás nélküli, azonban hőgutákkal bőségesen szolgáló uborkaszezon. Az elmúlt hetekben klubunk háza táján óriási változások történtek, visszatért a Diósgyőr régi-új edzője, Vladimir Radenkovic, továbbá az “óriási” népszerűségnek örvendő sportigazgató, Kovács Zoltán.

Eddig hat új játékos érkezett a DVTK-hoz és amíg izgatottan várjuk az Újpesten, illetve Fehérváron is megfordult szakember további erősítéseit a 2025/26-os kiírásra, tekintsük meg azt a 10 játékost, akik a 21. század nyári átigazolási időszakjai valamelyikében érkeztek Diósgyőrbe, és az én szubjektív véleményem szerint a legkimagaslóbb teljesítményt nyújtották.

A sorrend véletlenszerű, továbbá bármilyen egyet nem értés kifejezését várom a kommentszekcióban.

Horváth Ferenc – 2005. Július 1.

Sokakat meglephet, hogy egy Diósgyőrben mindössze fél évet lehúzó csatár a DVTK 10 legjobb nyári igazolása közé tartozik, azonban a számok nem hazudnak. A magyar, belga, illetve izraeli Kupát is elhódító Horváth a Livingston FC-ből érkezett az Acélvárosba 2005 júliusában. A magyar futballban “Kecskeáldozó Feri”-ként is ismert csatárnak nem kellett sok ahhoz, hogy belekezdjen a gólgyártásba, a második fordulóban az ő tizenegyesével fektette két vállra a csapat a Videotont (1-0), begyűjtve ezzel első három pontját a 2005/06-os idényben. Ezt követően a REAC (2-0), és a Tatabánya (1-2) ellen is eredményes volt, a 10. és 13. forduló között pedig négy egymást követő meccsen is gólt szerzett.

Összesen 13 mérkőzésen 8 góllal vette ki a részét a DVTK őszi teljesítményéből, - a csapat a 6. helyen telelt – találatai 21 pontot értek a Diósgyőrnek, hiszen a Tatabánya kivételével csupa győztes meccsen talált be a gólvágó. 2006 februárjában, miután a klubvezetők közölték vele, hogy túl magas a bére, visszatért Fehérvárra.

Ciprian Binder – 2005. Július 1.

Horváth Ferenccel egy napon tért vissza Miskolcra 4.000 euró értékben a klubnál korábban 2002 és 2004 között futballozó Ciprian Binder. Első diósgyőri felvonásában 70 NB2-es bajnokin 14 gólt szerzett, amivel holtversenyben a 14. helyet foglalja el a DVTK NB2-es örök góllövőlistáján.

Pályafutásának második piros-fehér epizódjában is akadtak góljai: őszi gólcsendjét sikerült megtörnie áprilisban a Tatabánya ellen (1-0), ahol az ő gólja vetett véget a Diósgyőr december óta tartó nyeretlenségének.

Binder gólja:

(1:01:08-tól)

A Budapest Honvéd elleni győzelem (1-0) alkalmával is a román légiós szerezte a meccs egyetlen gólját, a szezonban öt gólig jutó csatár pedig a Kaposvár földbe döngölésénél (5-2) kétszer is eredményes tudott lenni. A 2006/07-es idényben további három találattal emelte diósgyőri gólmutatóját, 2007 nyarán pedig tovább állt a Kazinczbarcika csapatához. Az NB1-ben és az NB2-ben több mint 120 alkalommal öltötte magára a DVTK címeres mezét.

Sipeki István – 2004. Augusztus 1.

A Vácott, Fehérváron és Siófokon is megforduló középpályás a 2000-es évek közepének meghatározó diósgyőri játékosa volt. 2004 és 2007 között 70 bajnokin lépett pályára, pályafutása végeztével pedig a DVTK U-15-ös csapatának asszisztensi szerepét is betöltötte 2021-ben. Első góljait piros-fehérben az emlékezetes, Honvéd 5-1-es padlóra küldése alkalmával szerezte, ahol kétszer is eredményes volt.

A piros-feketék ellen egyébként előszeretettel zörrentette meg a hálót a középpályás, Diósgyőrben töltött ideje alatt három találkozón is betalált a Kispest ellen. A 2005/06-os szezonban hat gólt lőtt – duplázni tudott a Debrecen (3-3) illetve Kaposvár (5-2) ellen, amivel a házi-góllövőlista második helyén végzett. Utolsó diósgyőri találatát a Paks ellen (2-2) szerezte 2007 novemberében, az ellen a csapat ellen, amelyhez szerződött három hónappal később. 13 bajnoki gólja 19 pontot ért a klubnak.

Mohammadou Abdouraman – 2010. Augusztus 1.

A kameruni labdarúgó a Tonnerre Yaoundé csapatában kezdte karrierjét, magyarországon először a Bőcs csapatában játszott, 2010-ben. A borsodi kis csapatban töltött ideje nem volt számottevő, és még a nyáron a 100. születésnapját ünneplő, NB2-be zuhant Diósgyőrbe szerződött. Sokat elárul a Miskolcon alakított teljesítményéről, hogy míg érkeztekor a középpályás becsült piaci értéke 100.000 euró volt, ez a szám 2012 januárjára megháromszorozódott.

Első góljára nem kellett sokat várni, hiszen első tétmérkőzésén betalált a Vecsés otthonában szeptember 4.-én, a rendes játékidő utolsó percében, ami 3 pontot ért a csapatnak. Szerette a meccs végére hagyni a slusszpoént, Diósgyőrben szerzett góljai egyharmadát egyébként a 88. perc után lőtte. Debütáló szezonjában hat találatig jutott, többek között gólt fejelt a Nyíregyháza ellen is a 21. század egyik legemlékezetesebb Keleti El-Clásicoján.

A Diósgyőrnél 74 bajnokin kilenc gólt szerzett, továbbá megnyerte az NB2-t, illetve a Ligakupát. 2014-ben az akkor NB2-es Nyíregyházához szerződött, ahol ugyancsak négy évet töltöt el, a DVTK ellen is pályára lépett a 2015-ös Keleti Rangadón. Az Ágasegyháza SE csapatában vonult vissza 2022-ben.

Tamás Márk – 2015. Július 14.

Ismét egy olyan választás, akit biztos, hogy sokan értetlenkedve fognak nézni, viszont csak úgy, mint akármelyik másik szereplőjét a listának, őt is nyomós érvekkel tudom alátámasztani. Ha a számok nem is a védőt igazolják – 115 bajnokin mindössze 11 meccset hozott le kapott gól nélkül – az, hogy mennyit jelentett neki a Diósgyőr, és a hűsége Miskolc városához (ahol kedvesét is megtalálta) tagadhatatlan. A Felcsútról érkezett játékos az MTK ellen debütált (0-5) 2015 augusztusában, és még ebben a hónapban meglőtte első diósgyőri gólját, amire nem is akármilyen alkalmat választott: az augusztus 29.-ei, Újpest elleni heroikus felállás (2-1) győztes találatát a 184 centiméter magas Tamás bólintotta a kapuba a 94. percben.

A 2015/16-os DVTK-keretből egyébként nála csak Ivan Rados, Bacsa Patrik, Antal Botond és Eperjesi Gábor húztak le több időt a klubnál. A következő négy és fél esztendőben folyamatosan alappillére volt a DVTK védelmének, időnként pedig a csapatkapitányi karszallag is megillette. 2020 februárjában a lengyel Slask Wrocklack csapatához szerződött, búcsúüzenetében úgy fogalmazott, “(...)

Ezentúl én is csak egy leszek a többezer DVTK szurkoló közül, ha lesz rá lehetőségem, akkor én is a lelátóról fogom buzdítani a csapatot!”

Jelenleg a Sepsi OSK játékosa, ahová 2027 nyaráig szerződés köti.

Tisza Tibor – 2004. Augusztus 6.& 2011. Szeptember 1.

“2004-ben a debreceni kispad helyett diósgyőri játéklehetőséget választottam, és nem bántam meg, mert ott sikerült bebizonyítanom, hogy NB I-es játékos vagyok (...)

(...) Fiatal korom végének legszebb éveit Diósgyőrben töltöttem. Olyan szeretetet kaptam a szurkolóktól, amire akkor azt hittem, hogy nem lehet fölülmúlni...”

Tisza Tibor 2004 nyarán érkezett Miskolcra az élvonalba frissen visszajutott DVTK-hoz, amely mindössze négy év alatt ált fel romjaiból a másodosztályból való kiesés és megszűnés után 2000-ben. A gólerős csatár a lehető legjobbkor érkezett az NB1-et ismét megremegtető Acélváros csapatához, első találatához mindössze 163 játékperc kellett, amikor az Üllői Úton bevette a Ferencváros kapuját.

A 2004/05-ös kiírás további részében sem kímélte a Diósgyőr riválisait: A Békéscsaba-MTK-Fehérvár-Nyíregyháza négyes kapuit egytől egyig bevette a szezon társházigólkirályi-címét elhódító Tisza. A 2005-ös őszi idényt is Diósgyőrben kezdte, és további öt alkalommal volt eredményes, azonban télen Újpestre szerződött, és egészen 2011-ig kellett várni visszatérésére. Szeptemberben ingyen hagyta el lila-fehér munkáltatóját Tisza Tibi, és a DVTK-Stadionban visszatekerte az időt 2005-ig, hiszen a következő két és fél évben ott folytatta a gólgyártást, ahol 2006-ban abbahagyta.

Összesen 103 bajnokin 30 alkalommal talált be a DVTK színeiben, továbbá az egyetlen diósgyőri játékos, aki a klub mindkét 21. századi sikerkorszakában kivette a részét, és felvette a versenyt – a gólgyártás tekintetében - Egressy Gáborral, és José Luquével egyaránt.

Azt hiszem, senki sem haragszik meg, ha őt tartod a 21. századi DVTK legnagyobbjának.

Gohér Gergő – 2008. Július 23.

Egy újabb név, amely a kései 2000-es évek, és a korai 2010-es évek DVTK-jával tulajdonképpen szinonímák. A hatvani hátvéd 2008 nyarán csatlakozott a Diósgyőrhöz a Szolnok csapatától, és 2014-ig egy rövid kispesti kölcsönlétet leszámítva, folyamatosan oszlopos tagja volt a piros-fehéreknek. Debütálására 2008 augusztusában került sor a REAC ellen, első gólját pedig három évvel később meg is szerezte a hátvéd a frissen feljutott DVTK diadalmas élvonalbeli visszatérésén a ZTE (4-1) ellen 2011 júliusában. Tagja volt a Szivics-féle aranykornak, amely termése egy Ligakupa-arany, illetve a csapat első Magyar Kupadöntője több mint három évtized után.

2014 nyarán a DVTK piros-fehér szerelését a Felcsút sárga-kék mezére váltotta Gohér, ezt követően játszott Soroksáron, Mezőkövesden, és Budafokon is. 138 bajnokin lépett pályára a Diósgyőrt képviselve, melyeken 31 alkalommal maradt érintetlen a DVTK kapuja.

Simon Attila – 2006. Július 24.

A Miskolcra fél év kölcsönlét után 2006 nyarán szerződő gólgyáros mindössze két évet töltött az Acélvárosban, azonban a kapu előtti készségeinek köszönhetően hamar belopta magát a szurkolók szívébe. 57 bajnokin 22 alkalommal volt eredményes – nála a 21. századi DVTK-játékosok közül csak Tisza Tibor, Bacsa Patrik és Egressy Gábor szerzett több gólt. Leigazolása után szinte azonnal remekelni kezdett, a 2006/07-es kiírás első idegenbeli gólját ő szerezte meg a csapatnak második diósgyőri pályára lépésén a REAC (2-0) ellen. A 2006 decemberi, mai napig utolsó Szusza Ferenc stadionban aratott győzelemből (3-0) is kivette a részét, a szezon végére pedig kilenc találatra növelte statisztikáját, ami az évad legeredményesebb DVTK-játékosává tette.

Második szezonjában valahogy még a 2006/07-es házigólkirályi alakítását is felül tudta múlni, és örökre beírta magát az Acélváros csapatának történelmébe. Az első 10 fordulóban háromszor volt eredményes, a 11. játéknaptól kezdve pedig három egymást követő bajnokin is betalált. Néhány csendes hónap után áprilisban folytatta gólvágó tevékenységét: a Vasas elleni kilenc-gólos thrillerből (4-5) egy gólt vállalt magára, duplázott egymást követő meccseken a Tatabánya (2-2), illetve REAC (5-5) ellen, a május 17.-ei Paks elleni (3-3) találkozón pedig egy maga lőtte a csapat mindhárom találatát. A kiírást 14 góllal zárta, ami a góllövőlista 6. helyét jelentette, továbbá Egressy Gábor után (1998/99) az első DVTK játékos lett, aki legalább 14 találatot ért el egy szezon alatt.

Antal Botond – 2014. Július 1.

Karrierjét az Újpest ificsapatában kezdte Antal Botond, ezután került Angliába, a Watfordhoz, 2010-ben pedig hazatért, és csatlakozott a Kecskeméthez. A liláknál három év alatt 33 bajnokin védett, majd egy felejthető, Kaposváron töltött tavasz után megérkezett Diósgyőrbe. Ivan Radossal karöltve a 2010-es évek DVTK-jának már-már ikonikus hálóőrjeivé nőtték ki magukat, a szerb kapus 111, Antal 104 bajnokin őrizte a kaput, amelyeken 16 clean sheet-et hozott össze. Első szezonjában a 30 fordulóból 25 alkalommal védett, első kapott gól nélküli meccse a Pápa ellen volt 2014 októberében. A poszt-Kupadöntős Diósgyőr rengeteg legendás meccsén ő védte a kaput, többek között a Ferencváros 33 év utáni hazai bajnoki két vállra fektetésénél 2014 októberében, a heroikus Újpest elleni fordításnál 2015 augusztusában, a stadionbúcsúztatón 2016 októberében, és az Új DVTK-Stadion első mérkőzésén is a Mezőkövesd ellen 2018 májusában, csak hogy néhányat említsek. 2021 nyarán a borsodi sárga-kékekhez szerződött, ahonnan egy év után távozott Tiszakécskére, jelenleg a Kuvaiti nemzeti válogatott kapusedzője.

L’imam Seydi – 2011. Július 1.

A szenegáli gólvágó Diósgyőrbe 1.2-es gólátlaggal érkezett, az NB1-ben nyújtott teljesítménye által pedig nem csak Miskolc, de az egész ország megismerhette nevét. Debütálásán azonnal két góllal vette ki a részét a ZTE 4-1-es megsemmisítésében, a szezon további részében pedig csak úgy záporoztak a góljai, amit végül nyolc találattal zárt, a házigóllövőlista második helyén, egy találattal José Luque mögött. A pesti csapatokat rendszerint kísértette Diósgyőrben töltött ideje alatt, a Vasasnak egy, az Újpestnek kettő, a Ferencvárosnak három gólt rúgott hat meccs alatt, ami két idény alatt 1.0-ás gólátlagot jelent a három budapesti alakulat ellen.

Második szezonjában négy gólt szerzett, és 2013 áprilisában Oláh Ferenc után az első diósgyőri játékossá vált, aki hazai pályán duplázni tudott a Ferencváros ellen – Oláh erre 1976-ban volt képes, amikor 25.000 néző előtt 3:2-re verte a DVTK a zöld-fehéreket. 2013 szeptemberében több hónapos jogi vitát zárt le a klub és Seydi a játékos szerződésével kapcsolatban a szenegáli pedig átadólistára került, és Debrecenbe távozott. 40 bajnoki találkozón 10 góllal tette le a védjegyét.

Neked melyik a kedvenc 21. században igazolt DVTK-játékosod?

Ki az akit szívesen látnál Diósgyőrben a 2026/26-es kiírásban?

Írd meg kommentben!