Aludva a Soroksár elleni bajnokira

Imre Róbert meccsértékelője az 1910.hu - A DVTK szurkolók otthona facebook oldalról.

Imre Róbert meccsértékelője az 1910.hu - A DVTK szurkolók otthona facebook oldalról.

- Csapnivaló tavalyi szezon ide vagy oda, pár hete örömmel vettük tudomásul, hogy annyi probléma mellett legalább a sorsolásunk ideálisnak tűnik az első 6 fordulóra. Ekkor még nem gondoltam, hogy a veretlenségünk csak a harmadik körig, a második meccsünkig tart majd ki, sőt, ennyire korán egy fájóan nagy verésbe szaladunk bele.

- Főleg nem vártam ezt annak a Soroksárnak az otthonában, amely tavaly csak 4 ponttal előzte meg a már kieső Budafokot. Igaz, az előjelek nem voltak ideálisak: Nagykanizsán is hátrányba kerültünk, kaptunk két gólt, a hazaiaknál pedig legalább egy büntető elmaradt, mi pedig az előző körben játszani sem tudtunk, mert a Szentlőrinciek úgy döntöttek, inkább kihagyják a miskolci túrát.

- Takács Péter előrevetítette, lehetnek változások a kezdőcsapatban, ez a gyakorlatban Szakos, Bokros és Galántai pályára küldését jelentette. Különösen előbbinek örültem, Bence kapcsán ugyanis pletykaként felmerült, hogy akár még távozhat is a nyár folyamán. Mivel ő fiatal-szabályos, és az MLSZ agymenése miatt kötelezőn két kedvezményezett korú játékosnak végig a pályán kell lennie, így Szakos az én szememben jelenleg az érinthetetlen kategóriába tartozik. Nagykanizsán nem volt széljátékunk, amit én elsősorban annak tudok be, hogy Kiss bár lelkes volt, de nem tudott labdával hozzátenni a játékunkhoz, Tamás a balon pedig sokkal inkább belsővédő, így tőle nem is igazán várhattuk el, hogy biztosítsa a szélességet, így védhető döntés volt Bokros és Szakos kezdetése.

- Labda nélkül szokásosan 4-4-2-t védekeztünk, ami valóban indokolt, ha Molnár Gabit a pályán akarod tartani, bár néha érződött, hogy a középső harmadban létszámhátrányban vagyunk. Erre „jó” példa volt az első kapott gólunk: labdát vesztettünk a középpályán, Szakos fellépett a labdás soroksárira akinek nem volt embere, de a védőnket egy passzal át is játszották, ahogy visszafutott egy kitámasztásnál elcsúsztott, Szabó pedig senkitől sem zavartatva kilőtte a hosszút. A hazaiak a legutóbbi fordulóban Karcagon főleg beadásokból veszélyeztettek, Takács Peti a meccs után elmondta, hogy a box-védekezést gyakoroltuk is egész héten, ehhez képest sajnos kétszer is kapituláltunk: két középre tett labdánál is üresen tudott fejelni előbb Lakatos, majd Kuznyecov. A hazaiak összesen 7 lövéssel próbálkoztak, szintén a védelem kritikája, hogy ezek közül 6 kaput talált, 4 pedig gól is lett. A héten tervezek hosszabban is írni arról, miért örülnék, ha ötvédős rendszerre állnánk át, mert a felkészülési meccsek és a Nagykanizsa elleni találkozó alapján a mélységi indítások levédekezésével, a kontrákkal, és úgy tűnik a beadásokkal is problémáink vannak. Sajnos csak papíron tűnik biztatónak, hogy a mi hátvédeink lábában van a legtöbb NB1-es bajnoki meccs…

- A védők Bánhegyitől is várhatták volna a segítséget, mindkét fejes kifejezetten közelről érkezett. Bogdánnal kapcsolatban korábban is szóba került, hogy vonalkapus, de azt gondoltam, Somodival külön készültek a kijövetelekre. Különböző utánpótlás meccseken sokszor láttam védeni, kivételesen tehetséges játékos, de egyelőre a felnőttek között érződik rajta a bizonytalanság, ami az előtte sorakozó védőknek sem tesz jót. A két meccsen kapott 6 gólt követően nem hiszem, hogy az Ajka ellen is ő áll majd a kapuban, de jelenleg nehezen tudom elképzelni, hogy a két NB1-es találkozóján két hatalmas hibát elkövető Megyeri Gábor azonnali előrelépést jelentene. Bogdánnak biztosan lesz még lehetősége bizonyítani Diósgyőrben, most azonban égető szükségünk van egy tapasztalt kapusra, nem lepődnék meg, ha Vincze Richárdék már dolgoznának az ügyön. Többek között Nagy Gergely, Kersák Roland és Varga Bence is szabadon igazolható. Kérdés, van-e keret bármelyikükre, és hajlandóak-e az NB2-be igazolni, feltéve, hogy a szakmai vezetés tervez kapust igazolni.

- Takács a meccs után elmondta, talán ő hibázott, mikor erőltetni próbálta a kombinatív játékot. Valóban feltűnő volt, hogy hiába próbálunk focizni, az NB2 nem erről, sokkal inkább a darálásról, a fizikai fölény kihasználásáról, ívelésekről és a második labdák összeszedéséről szól. Mindkét szélen igyekeztünk háromszögekkel eljutni beadásokig, nem sok sikerrel, a pálya közepén és a vonal mellett sem tudtunk érdemi helyzeteket kialakítani. Két meccs alapján még nehéz lenne tendenciáról beszélni, de Nagykanizsán is egy védő által elvétett indítás, egy átlövés és egy szöglet hozott eredményt, egyelőre nem találjuk a módját, hogy használható labdákkal tömjük Borvetőt, Babinszkyt vagy Molnárt. Ahogyan az tegnap is látszott, nem jönnek majd mindig az egyéni villanások.

- Nehéz volt nem észrevenni továbbá, hogy mennyire más lett a fordulatszám az első kapott gól után. Ugyanez volt tapasztalható Nagykanizsán is, nem tartom kizártnak, hogy a hazai vezetés nélkül nem tudtunk volna fejben felpörögni. Vajon mi lehet ennek az oka? Az elsőosztályból alászállt játékosainkat nem motiválja, ha Soroksáron kell pályára lépni? Még nehezek lennének a lábak a nyári felkészülés után? Ennyit vesz ki belőlük a hőség? Sokan tartottak tőle, hogy Molnár Gabiban nincs meg a DVTK mezéhez szükséges ambíció, ehhez képest rajta éreztem leginkább, hogy küzd. Szinte ő az egyetlen, akitől várhatjuk az átlövéseket, a váratlan húzásokat. De mi lesz akkor, ha pár hasonló betlit követően az ő motivációja is elszáll, vagy bármilyen okból nem számíthatunk rá? A vereség fájó, de az edzőket általában ennél is jobban aggasztja, ha a csapatuk nem tud eljutni helyzetekig.

- A két idegenbeli bajnokink megmutatta, hol vannak lyukak a keretben. Egyelőre úgy tűnik, szükségünk lenne egy tapasztalt kapusra és még egy középhátvédre, főleg ha Bárdos és Kecskés hiányzik, ahogyan tegnap is. Nagy hasznunkra válna egy balhátvéd aki tud beadni, valamint egy középső középpályás aki meg tudja tartani a labdát és fizikálisan jobb felépítésű, mint Bényei vagy Galántai. A kombinatív játék látványos, de az NB2-ben hosszú távon sajnos nem ez vezet majd eredményre.

- Egyelőre úgy tűnik, a kispad meglehetősen rövid, talán Kovalenko volt eddig az egyetlen, aki minimálisan bár, de tudott lendíteni a játékunkon. A labdás játékunk biztosan nem látná kárát, ha az Ajka ellen a kezdőben találná magát Bényei vagy Galántai helyén.

- Jelen helyzetünkben nehezen tudom elképzelni, hogy 4 új játékos érkezzen Diósgyőrbe, abban viszont szinte biztos vagyok, hogy az elmúlt hetek konzekvenciáit levonva szétnézünk a szabadon igazolható labdarúgók piacán.

Tovább az 1910.hu - A DVTK szurkolók otthona facebook oldalra >>>>>>>

forrás: 1910.hu - A DVTK szurkolók otthona facebook oldal