Vladimir Radenković marad

Jöhet a BOJKOTT!

A DVTK vezetése döntött. És ez a döntés nem más, mint nyílt szembefordulás a szurkolói akarattal és a józan ésszel. Ennek következményeként megerősítették Vladimir Radenkovićot az edzői pozíciójában.

Az álügyvezető és a sportigazgató továbbra is görcsösen próbálja védeni Sántha Gergely vállalhatatlan döntését, amellyel ismét az edzői székbe ültette a szerb szakembert. Nem lehet hálás szerep védeni a védhetetlent, miközben sikerül a teljes szurkolótábort maga ellen fordítani. Kovács Zoltán esetében mindez talán még „érthetőbb”. Amikor igazán forróvá válik a talaj, ő majd fogja magát, felveszi a kabátját és visszatér a fővárosba. A romok viszont itt maradnak. De az sem kizárt, hogy néhány hónap múlva mások is követik majd. Egy azonban biztos: számomra nincs az a vezetői szék és nincs az a zsíros fizetés, ami megérné, hogy Diósgyőrben a szurkolók akaratával szembemenjek. De láthatóan nem vagyunk egyformák.

Most persze ide lehetne idézni a vezetők szokásos nyilatkozatait, de teljesen felesleges. Ugyanazt hallgatjuk évtizedek óta: szakma, szakemberek, szakmai stáb, csalódottak vagyunk, mindent megteszünk. Bla bla bla. Amikor a klubházban rákérdeztem arra, hogy pontosan milyen sportszakmai háttérrel rendelkező emberek hozzák ezeket a döntéseket, akkor a felsorolt nevek között volt minden – tapasztalat, múlt, pozíció –, csak éppen sportszakmai hozzáértés nem. De ne vesszünk el a részletekben, az összkép így is világos.

Álljon itt egy Facebook-komment, amely tökéletesen összefoglalja, mit is képvisel Radenković diósgyőri munkája:

Eredményes? – NEM
Látványos focit játszat? – NEM
Kihozza a csapatból a maximumot? – NEM
A csapat ott áll, ahol lennie kell? – NEM
A csapat felülteljesít? – NEM
A játékosokból ki tudja hozni a maximumot? – NEM
Van markáns, felismerhető játéka a csapatnak? – NEM
Veszélyes pontrúgásokból, ha már az összjáték nem működik? – NEM
Taktikai fejlődés látható ahhoz képest, amikor először idekerült? – NEM
Az xG azt mutatja, hogy csak pechünk van, és mindjárt beindulunk? – NEM
Jól megszervezett védekezés legalább van? – NEM
Mutat bármi jelet arra, hogy ez jobb lesz? – NEM
Képes ő maga fejlődni, változtatni? – NEM

Kovács Zoltán eközben rendületlenül hadovál tovább ötödik helyről és xPts-ről. Szerencsére mindig akad egy statisztikai mutató, amibe kapaszkodni lehet – még akkor is, ha saját bevallása szerint ő maga sem tartja sokra ezeket. Nyilván szóltak neki, hogy a „várható pontok” jól mutatnak egy mondatban, így legalább el lehet velük fedni a valóságot. Csakhogy a várható pontok jelenleg nem nálunk vannak. Mások gyűjtik be őket, mi pedig várhatjuk tovább, hátha egyszer csak ideérnek. Hátha majd észbe kap valaki. Csak nehogy túl késő legyen!

A lényeg az. A vezetőség – nevezzük nevén: a kóklerek bandája – nyíltan szembeköpte a szurkolókat és ezt csomagolta be „boldog új évet” feliratú ajándékpapírba. Meglátjuk, kinek lesz boldogabb.

Ha mégis elolvasnád az eredeti cikket, itt megteheted.