Ugyanígy kezdtünk a legutóbbi négy feljutás évében

Vámos Henrik összeállítása.

Szombat délután a DVTK 1-1-es döntetlent játszott az Ajka együttesével hazai pályán az NB2 4. fordulójában. Nem vitás, hogy a csapat értékes pontokat hullajtott a Veszprém megyei együttes ellen, hiszen tökéletes lehetőség lett volna egy esetleges győzelemmel a soroksári zakó elfeledtetésére, és egy kis reménysugarat is adhatott volna a szebb napokat is megélt - és minden bizonnyal még megélő - diósgyőri együttesnek. A mérkőzést megelőzően 5-1-0-s mérleggel állt a DVTK a zöld-fehérek ellen, ráadásul mindössze egy gólt kaptunk a 2022/23-as NB2-es idény dobogósától. Hát, szombaton megkaptuk a másodikat is, nem is akármilyet...

Egyszóval tehát, nem a pályán nyújtott, a szurkolókat sokadjára cserben hagyó teljesítményt nyújtó játékosokat szeretném megvédeni ebben az összeállításban, csupán felhívni a figyelmet arra, hogy álltunk már négy, vagy kevesebb ponttal 3 mérkőzés után az NB2-ben, és az összesnek feljutás lett a vége, némely esetben rekordpontszámmal, bajnoki címekkel tarkítva. Tekintük hát meg ezeket a legendás szezonokat, amelyek legalább olyan szörnyen indultak, mint az idei, tavasszal azonban végül mindig beindult a vasgyári gépezet, ma pedig már legszebb emlékekként tekintünk vissza rájuk.

1996/97 - 3 meccs, 4 pont

1996 nyarán Tornyi Barnabás visszatért a diósgyőri kispadra, a legendás tréner pedig már akkor sem szorult bemutatásra Miskolcon, hiszen négy évvel korábban ő tartotta bent a teljes szezon során a kiesés elől menekülő együttest. Koránt sem kezdte bíztatóan az idényt az acélvárosi csapat, hiszen a nyitányon 0-0-s döntetlent játszott a Tiszavasvár ellen hazai pályán, egy héttel később pedig Tiszakécskén szenvedett (2-1) vereséget a piros-fehér együttes.

A 3. fordulóban a Hatvan ellen ünnepelt először 3 pontot a Diósgyőr, az ősz hátralevő részében pedig mindössze egy bajnokit vesztett a 2. helyen telelő gárda. Tavasszal úgy tűnt, hogy ismét beköszönt a szokásos diósgyőri tavasz, hiszen az első két márciusi fordulóban egy pontot szerzett a DVTK, ezt követően azonban hat meccsen át veretlen volt. A szezont végül a 2. helyen zárta a piros-fehér brigád, az osztályozón pedig a 3. Kerületi TVE (2-1) legyőzésével jutott vissza négy év elteltével az NB1-be a miskolci gárda.

2003/04 - 3 meccs, 4 pont

A ‘97-es feljutást követően három évig volt elsőosztályú a csapat, 2000-ben azonban nem csak az élvonalból esett ki a DVTK, de rövid időre meg is szűnt. A történetet ismerjük, a szurkolók saját kezükbe vették a nagyszüleik, szüleik, és természetesen saját életükre is ugyanakkora hatással lévő klub sorsát, és a hetedosztályban támadt fel a vörös szörnyeteg. Négy év elteltével már ismét az NB1 ajtaján kopogtatott a névváltoztatások és tulajdonos cserék sokaságán áteső brigád. Első hat meccséből mindössze egyet tudott megnyerni a Gergely Károly által irányított csapat, az ezt követő hat bajnokin - amelyből négyet sikerrel vett – azonban veretlen maradt a 6. helyen telelő DVTK. A tavaszi fáradtság itt is felütötte fejét, 7 tavaszi fordulóból 4-et is elveszített a tavasszal Őze Tibor által dirigált Diósgyőr, ezt követően viszont egy öt meccses győzelmi szériát élvezhetett a végül 4. helyen végző, az élvonalba visszatérő borsodiak.

2010/11 - 3 meccs, 4 pont

2010-ben hat év után zuhant ki az élvonalból a DVTK, ráadásul pont a centenáriumi évforduló szezonjában. Akármennyire is letisztíthatatlan ez a folt a klub illusztris történelménről szerencsére a rákövetkező évadban sikerült kompenzálni a vasgyári szurkolókat egy felejthetetlen bajnoki címmel. Ez a szezon sem indult rózsásan, két forduló után egy ponttal állt Benczés Miklós csapata, az ősz hátralevő 13 mérkőzéséből azonban kilencet is sikerrel vettek a téli pihenőt a 3. pozícióban töltő piros-fehérek. Tavasszal tovább robogott az acélüzem, 14 egymást követő bajnokin aratott győzelmet a klubtörténelem második leghosszabb ilyen sorozatát élvező Diósgyőr, a 28. fordulóban pedig a bajnoki címet is bebiztosította a csapat. A bajnokavatón 9 ezer diósgyőri ünnepelte a négy évtized után ismét aranyba öltöző vasgyáriakat előbb a lelátón, majd a pályán, végül pedig a Városháza téren. “100 évesen a pokolban, 101 évesen a mennyben!” - állt az ultrák kiírásán a “diadal-mérkőzésen”, az pedig csak hab a tortán, hogy a télen még 7 ponttal előttünk lévő, az NB2-t 17 játéknapon át vezető Nyíregyháza végül még az ezüstről is lecsúszott, nem kis részben az áprilisi, tokaji kocsmázós, lufizós, máig emlékezetes győzelemnek köszönhetően.

2022/23 - 3 meccs, 3 pont

A 2022/23-as idényt pont olyan rosszul kezdte a DVTK, mint ahogyan az előzőt zárta: Dragan Vukmir csapata első két mérkőzését rendre elveszítette, az 5. forduló után pedig 2-0-3-as rekorddal a 13. helyet foglalta el a Diósgyőr. Ekkor érkezett a borsodiak megmentésére Szergej Kuznyetsov, akinek első 3 mérkőzésén 9 pontot szerzett az együttes, az ősz további 12 bajnokiján pedig 9 alkalommal arattak győzelmet a 16. forduló után a tabella első helyére fellépő miskolciak. A tavaszt egy négy mérkőzéses győzelmi szériával indították a vasgyári srácok, és hiába hagyott 3-3 pontot mind ‘Barcikán, mind Budapesten a csapat, a szezon utolsó 10 bajnokiján veretlen, abból nyolcat megnyerő együttes a feljutást a 33., a bajnoki címet pedig a 35.fordulóban tette biztossá. A piros-fehérek tehát hetedik NB2-es trófeájukat szerezték meg, ezúttal rekordpontszámmal (87), a már-már tradíciónak számító, teltházas diósgyőri bajnokavatás pedig most sem maradhatott el.

Legutóbbi négy feljutásunk során tehát mindig botladozva kezdtük a szezont, de valahogy mindig sikerült formába lendülnünk. Hosszú még a bajnokság, felesleges 3 mérkőzés után ítélkezni, ugyanakkor jó lenne, ha végre összekapnák magukat a srácok!