Sopron Basket - DVTK HUNTHERM 82-74

Olvasgatom a hozzászólásokat, néha ráveszem magam, hogy reagáljak is, de olyan érzésem van, mintha csak ismételgetnénk magunkat, mivel ez a szezon ilyen volt. Most két megjegyzés gondolkodtatott el. Egyrészt, hogy "most álljunk ki a lányok mellett". Szerintem az itt jelenlévők között nem én vagyok az egyetlen, aki már a Sportcsarnokban, nem egyszer a lépcsőn ülve szurkoltunk az akkor még DKSK néven szereplő csapatnak pl. a Sopron, a Pécs vagy akár a BSE ellen, de a most aktív játékosok nagy része, még gondolatban sem volt, nem hogy kosárlabdázott volna. S az elköteleződésünk azóta is folyamatos, s ha lesz még csapat (mert hát miért is ne lenne) mondjuk 10 év múlva, amikor a jelenlegi keret többsége már befejezi aktív pályafutását, akkor is ott leszünk a CSAPAT mellett. Az Arénában még alacsonyabban jegyzett csapatok ellen sem igazán fordult elő, hogy 1000-nél kevesebb néző lett volna, amit más csapatok csúcsrangadón sem mondhatnak el magukról. Az a szurkolói közeg, ami övezi a diósgyőri kosárlabdát, nem ez eltelt pár év sikerei mentén jött létre, évtizedes előzményei (hagyományai) vannak, amivel az ide igazoló játékosoknak tisztában kell lenniük. És akkor itt jönne a másik gondolat, a Lelik-ügy. Olyan sokszor olvastam már, hogy távozni készül, s jómagam is kezdem készpénzként kezelni, annak ellenére, hogy hivatalos kijelentés, bejelentés ezzel kapcsolatosan nem történt. Én - éppen fentebb leírtak függvényében - teljesen megértem azokat a szurkolótársaimat, akik nehezményezik, ha azt látják, hogy a tavaly az év játékosának választott Lelik Réka gyakran árnyéka önmagának. Igen, ha elkapja a fonalat, élmény nézni a játékát, de ebből az idén kevesebbet kaptunk tőle, mint ahogy azt vártuk. Ez kérem szépen versenysport, nem az érzékeny lelkek pátyolgatásának terepe. Ahogy a pályán is küzdeni kell, úgy azt is el kell viselni, ha a gyengébb produkciót számon kérik. Az különösen érdekes - ha valóban így volt - hogy a játékvezetőket ért bírálat (is) kiakasztotta, hiszen a bírók szidása éppen a csapat melletti kiállás jele a szurkoló részéről. Azon persze lehet vitatkozni, hogy annak stílusa elfogadható e vagy sem, de a szándéka megkérdőjelezhetetlen. Viszont ez az ára annak, hogy a sikereket nem szűk családi körben ünnepelheti, hanem egy több ezres lelkes tömeg teremtette eufórikus hangulatban. Nem tudom, valóban menni akar-e vagy sem. De ahogy mondani szokták, aki menni akar, arra rá kell adni a kabátot. Jó játékos, nagy hasznát vehetnénk a következő szezonokban is, de ha tényleg az itteni közeg veti vissza a teljesítményét, akkor kívánom, találja meg azt a csapatot, ahol szárnyalhat, kibontakozhat. Hiányozna, de játékosok jönnek-mennek, a csapat viszont marad, ahogy a szurkoló is. Szóval, bár kedvelem Rékát, elismerem a tehetségét, de azért én a csapat mellett teszem le a voksomat, a csapat az első, HAJRÁ, DIÓSGYŐR! 

helyszinen :D