Károlyi Andrea: Sokkal bátrabban kell játszani, fel kell vállalni az adódó helyzeteket

Sajtófigyelő - wbasket.hu

Kulcsmeccsekkel tarkított igazi nagyüzem lesz a nemzetközi porondon. Szerdán az Európa Kupáé, csütörtökön az Euroligáé a főszerep. A legrangosabb európai kupasorozatban a Sopron a Schio, a DVTK az Olympiacos vendége lesz. Az Európa Kupában az első meccsére készül a Pécs, a Gernikát fogadják. A Szekszárd a Sepsi otthonában lép pályára.

A találkozók előtt a wbasket.hu állandó szakértőjét, a játékosként hétszeres magyar bajnok, nyolcszoros Magyar Kupa-győztes, kétszeres Euroliga-bronzérmes, edzőként a 3×3-as válogatottal Európa-bajnok, kétszeres világbajnoki ezüstérmes Károlyi Andreát kérdezte a várakozásairól.

Gondolhattuk a Sopron esetében, hogy a lehető legjobb forgatókönyv a legkönnyebb ellenféllel kezdeni otthon az Euroligát, de lehet, hogy az idő azt igazolja, hogy a legnehezebbel indítani, ahogy a DVTK-nak kijött a beosztás, valamivel jobb.

Mindkét csapatunk nagyarányú vereséget szenvedett. A Sopron esetében azt érzem, hogy a magabiztos bajnokik után „szembejött a valóság”. A DVTK-nak eközben arra nyitotta fel a szemét, hogy hol járnak. Árnyalatni a különbség a két mondat között, de ezzel tudnám érzékeltetni az első hét tapasztalatait. Azon túl, hogy a jelenlegi lebonyolításban minden egyes pontnak nagy szerepe van és mindkét csapatnak rosszul jött, hogy egy kisebb 6-8 pontos helyett 20 pont feletti vereséget könyvelhetett el.

Olympiacos SFP – DVTK HUNTHERM

A DVTK hétvégi bajnokiján éreztem azt először, amiről az első meccs előtt sokat beszéltünk, hogy „szedjük szét őket”. Különösen a második félidőben látszódott: fókusz került arra, hogy támadásban hozzák ki a legtöbbet. A Fenertől elszenvedett vereségtől függetlenül az Olympiacos elleni mérkőzést a kötelező győzelem kalapba teszem még idegenben is.

A továbbjutási esélyek miatt kulcsmeccs jön. Azért is fogalmazok így, mert bár az Euroligában a magyar csapatok közül a múltja miatt a Sopron a nagyobb név, de ott nem feltétlenül érzem a célok között a továbbjutást. A DVTK-nál viszont egyértelmű a szándék ennek elérésére. A csoportban – bár bízom benne, hogy lesz máshol is győzelmi esély – a Fenerbahce és a Valencia kiemelkedik, így egy amolyan oda-visszavágós párharc is kialakulhat az Olympiacos-szal a harmadik továbbjutó helyért. Ha pedig így nézzük, akkor már idegenben jó lenne bebiztosítani a megnyugtató előnyt.

Az első negyed nagyon jó alakult a Fenerbahce ellen, de amikor keményítettek a védekezésükön, megtorpant a DVTK. A legnagyobb tanulság, hogy sokkal bátrabban kell játszani, fel kell vállalni az adódó helyzeteket. Muszáj lesz a DVTK-nak ezt a szemléletváltozást megtenni, mert ha továbbjutási álmokról beszélünk, ahhoz, hogy annak valóban legyen értéke, erre a bátorságra szükség van. Minden poszton látható tartalék még a DVTK-ban és bízom benne, hogy ezt sikerül kihozni. A szezon előtt Bella Smuda kapcsán szkeptikus voltam, de már ad életjeleket. Látva Paula Ginzót élőben, ketten Kat Westbelddel nagyon jó páros lehetnek. Őket ugyanis Monika Grigalauskytė jó háttérmunkásként kiválóan tudja majd segíteni. A magyar külső sor Lelik Rékával, Kányási Verával, Takács Bogival, Miklós Melindával és ha az egészsége engedi Aho Ninával, szintén tud előrébb lépni.

Beszélünk arról: a DVTK-ban maradt tartalék, de azt is el kell ismerni, hogy elképesztően szépen játszott a Fenerbahce. Más szinten kosárlabdáztak és ez sok tekintetben példaértékű. A DVTK-tól hasonlóan önbizalommal teli játékot várnék. Az önbizalom alatt nem azt értem, hogy saját magaddal próbálod elhitetni, hogy van önbizalmad, hanem – mindig azt szoktam példának mondani – „rád néz az ellenfél és sugárzik rólad”. Ezt az állapotot nehéz elérni, de el kell érni, ha a DVTK szeretné megvalósítani a céljait és álmait.

Tovább a wbasket.hu-ra a teljes cikkre >>>>>>>

forrás: wbasket.hu